Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-06-20 / 25. szám
A szerző felvételei- Akik a nyelvi nehézségekre hivatkozva hagyják ott a tanulást, nem mondanak igazat, kibúvót keresnek - véle kedik Urbán József —, mert általában más és nehezebben megmagyarázható okok miatt jöttek el, ha eljöttek az egyetemről. Mi mind a négyen Prágában tanultunk, így nem is a középiskolában megtanult szlovák nyelven, hanem csehül. Viszont egyikünk sem emlékezhet olyanra, hogy valaki nyelvi nehézségek miatt jött volna el. Más okok voltak. Mondjuk a kocsmázás, lógások . . . otthon persze ezt nem lehet elmondani, hiszen a szülők nem kis pénzt költöttek a tanuló „magosiskolásra". Marad a kifogás, a nyelvi nehézségek. Nyelvi nehézségek, ugyan! Problémák voltak. Abara (Oborin), Nagykapos (VeTké Kapusany) után Prága egy másik világ, de meghódítható. — Ügy van ez — mondja Bánó Miklós mint mikor a legények árkot ugranak. Akinek sikerül, az büszke, akinek nem. az viszont nem azt vallja be, hogy nem tud ugrani, hogy ezt sose gyakorolta, hanem arra hivatkozik, hogy szűk a nadrágja, vagy őneki a nekifutáshoz göröngyösebb volt a talaj, mint másnak. Jót lehetne rajtuk nevetni, ha szülői pályaválasztási közvéleményt a tanulásnak nagy vehemenciával, mert tudtuk, hogy eleinte nehezebb . . . s közben elértük azt, hogy az átlagtól jobban tanultunk meg tanulni. Emlékszem olyanokra, akik első olvasásra nem értették meg a tankönyv szövegét és sírva fakadtak, vagy fonetikusan jegyzeteltek, cseh nyelvű magyarázatokat, szöveget. Es ma kitűnő szakemberek, mert fél éven belül a legkeményebb diákok lettek, tudták, nem babra megy a játék. Aki a nyelvi nehézségekre hivatkozik, az mivel tudná megmagyarázni azt, hogy a külföldi diákok fél év alatt tudtak alkalmazkodni a cseh egyetemekhez? Mert alkalmazkodtak. A mi szakmánkban az alkalmazás vetületében nincs egyetlen nemzeti nyelvnek sem szerepe. Oroszul és angolul értjük meg egymást világszerte. Még a géppel is ezeken a nyelveken vesszük fel a kapcsolatot. Innen a komputer mellől, vagy Dubnából nézve úgy érezzük, hogy a leendő életet sejtjük meg. Ezért különösen haragszunk az előítéletekre, mert a jövőben is egészséges gondolkodással rendelkező emberre lesz szükség mindenfajta gép mellett. GÁGYOR PETER PÉLDÁUL. DUBNA nem befolyásolnának ezek a „kegyes" hazugságok. Sokan valóban hisznek a nyelvi nehézségekben és lemondanak a társadalmunk biztosította alap- és középfokú anyanyelvi tanulásról vagy félnek nekivágni ennek a pályának. Pedig nincs itt mit magyarázni. Mint ahogy az anya, kell. hogy egészséges, erős legyen, ha gyermekeit fel akarja nevelni, csak erős anyanyelvi alapokon nő fel az ész gyermeke, a műveltség: szakmai és társadalmi műveltség. Futó Endre úgy érzi, hogy az anyanyelv éppen az a legbelsőbb nyelv, amin az ember „ott legbelül" mindent tisztázni tud. Ezért nagyon fontos, hogy fejlett szinten legyen, hiszen a gondolkodásnak a tükre. — Cseh nyelven tanultam az angolt — mondja. — ügy éreztem, tudom is. Angliában voltam szolgálati úton és a sok megtanult szó ellenére nem tudtam pontosan azt elmondani, amit akartam, csak megközelítőleg. Eleinte dühöngtem, de azután megtanultam az angolt anyanyelvi alapokon. Éppen a megközelítőlegességben van a veszély. A tudományos munkában nem lehet megközelítőleg fogalmazni,’tehát anyanyelv nélkül nem lehet tudományos munkát végezni még akkor sem, ha a mi szakunkban csak két nyelven beszélünk, olvasunk, világszerte: oroszul és angolul. De a háttér, ami megőriz, hogy én maradjak, hogy legyen fejlődésemnek távlata az az anyanyelv. Erre építem a többi nyelvet: a szlovákot, csehet, oroszt, angolt. Prágában éppen mi, a magyar alap- és középiskolát végzettek, estünk neki 1. Noviczky Béla: — Ez a gép nem ilyen diskurálásra való 2. Bánó Miklós: — Akinek sikerül, az büszke . . . 3. Urbán József: — Nyelvi nehézségek, ugyan! 4. Futó Endre: — Anyanyelv nélkül nem lehet tudományos munkát végezni.
