Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-02 / 18. szám

A barátság kék orsz Az első tavaszi napok mintegy varázsütésre fel­oldják behavazott tájak hallgatag zárkózottságát. Nagyot nyújtózik a világ, az embereket valamilyen nevesincs elvágyódás nyugtalanítja. Sokan szeret­nének útra kelni, mert úgy érzik, hogy a tavaszi napsugarak megnyitották az utakat és az emberek szívét. Vannak hát, akik ilyenkor csapnak fel turistának, ilyenkor indulnak el a legszívesebbben világot látni levegőben, szárazon és vízen .. . Az Intourist szovjet utazási iroda is útnak indí­totta az első csoportokat. Idei dunai útvonala: Iszmail—Bécs—Iszmail. Odafelé kikötnek Bulgáriá­ban, Magyarországon, Csehszlovákiában és Ausztriá­ban, visszafelé pedig Jugoszláviában és Romániá­ban. Egyébként — mesélte Tatjana Vasziljevna, ennek a 189 tagú csoportnak a vezetője — az Intourist a szovjet folyami hajózástól bel- és kül­földi társasutazásokra valóságos kis személyszállító flottát bérel; a hajók, stílusosan a folyamok nevét viselik, amelyeken közlekednek — Don, Dnyeper, Amur és így tovább. Az Iszmail—Bécs—Iszmail vo­nalon természetesen a „Dunaj“ nyújt kényelmes barátságos otthont a húsznapos utazáson. A bratislavai személyszállító kikötőben a „Dunaj“ körül a déli veröfényben villogó táncot járnak a fémeshátú apró hullámok. Európa egyik legnagyobb folyamának, a Dunának — melynek térségében már az ókor kezdetétől minden korban mozgalmas poli­tikai élet folyt — történelméből hatalmas könyvtárra telne. Hiszen csak ez az egy-másfél kilométernyi szakasz, amelyet a hajó fedélzetéről belátni, három nagy és véres háború emlékét őrzi. Itt őrzi az idők emlékeit a „régi“ híd is, melynek elődjét a második világháborúban a győzelmes szovjet felszabadító hadsereg elől menekülő fasisz­táknak még volt idejük maguk után a levegőbe röpíteniük. Ezt a mostanit a város felszabadítása után rögtön a szovjet utászok építették föl, úgy­mond provizórikusán... ám még ma, több mint harminc esztendő után is szilárdan áll. A Duna, lám, mindig rossz szövetségese, gátlója s elválasztója volt a háborúzó-terjeszkedő, népeket, nemzeteket leigázni akaró hatalmaknak, a „divide et impera“ elvét tűzzel-vassal gyakorlóknak. De a népeket és nemzeteket, a partjain élő egy­szerű embereket mindenkor összekötötte, az ő szö­vetségesük volt. Testük épülésére megélhetést, táp­lálékot s munkát adott, lelkűk gyönyörűségére nép­meséket, népdalt, költészetet. A Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezletének Záróokmányában ott szerepel a tétel: elősegíteni a különböző országok polgárainak békés közeledését, egymás jobb megismerését... Ennek a béke és haladás jegyében azóta megindult közelí­tésnek, közeledésnek egyik összekötő útvonala lehet a Duna is. — gé — IRÁNI TÖRTÉNET TITKOS CSALÁDI ITÉLÖSZÉK • A HÁZASSÁGOK A PIACON KÖTTET NEK • ELADOTT MENYASSZONYOK, TIZENKÉT ÉVES FÉRJEK • KILENC MILLIÓ ÍRÁSTUDATLAN Nó, 750 EZER DOLGOZÓ GYERMEK • AMI MEG MARADT: EGY KILÓ RIZS ARA Sok picinek a műhely a bölcsőde A történet színhelye Ghaxwin. Egy imám (mohamedán pap) elcsábított egy tizenhárom éves leányt. A tiltott szerelmi viszony három évig tartott, mígnem felfedezték őket a mecset­ben. Az imámot azonnal hivatalos törvényszék elé állították, és nemi visszaélés miatt börtönre ítélték. A bűnös leányt pedig átadták csa­ládjának. És összeült a családi ítélő­szék, amely a szülőkön kívül a leg­közelebbi felnőtt rokonságból állott. Bűnösnek találták a tizenhat éves leányt és halálra ítélték . .. azzal a könnyebbséggel, hogy maga választ­hatta meg halálnemét: mérget, vil­lanyáramot vagy „autóbalesetet". A szerencsétlen teremtésnek eszébe sem jutott, hogy fellázadjon, ellen­szegüljön vagy legalább szökni pró­báljon. Elfogadta az ítéletet enge­delmesen és alázatosan, mint ahogy évszázadokon, évezredeken keresztül a világ e tájain a vétkesnek találta­tott boldogtalan leányok és asszo­nyok. Az „autószerencsétlenséget" vá­lasztotta. Az ítéletet a szülők hajtot­ták végre egy meglehetősen elha­gyatott mellékúton, aztán teljes gáz­zal elrobogtok tettük színhelyéről. A leány azonban még élt, amikor az arra járók megtalálták és kórházba vitték. Kétnapi kezelés után már el tudta mondani mi történt vele. A drámát, amelyre a véletlen követ­keztében derült fény, a „Keyhan" című iráni lap közölte. A család szerkezete, a családi élet megszervezése, erkölcse, eszménye mélyen és erősen patriarchális. A technika századának vívmányai, az ott ható amerikanizált civilizáció alig-alig hozott változást. A gépkocsi, a coca-cola, a hullámos bádogleme­zek, a konzervek nem oldották föl ezeket a belső kötéseket, különösen nem a falvakban, s a nagyvárosok­ban, és ott is nagyobbára csupán a társadalom bizonyos rétegeiben von­ták maguk után a külső életforma

Next

/
Oldalképek
Tartalom