Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-03-14 / 11. szám
шг"" M ,_______. __11 , zjLPvaI |—з LI L~n matika, zenei nevelés és testnevelés. A végzősök már felkészülten jutnak a szomszéd iskolába. Azt csak a szakemberek tudják, hogy mi mindent kell a gyermeknek hároméves kortól iskoláskorig megtanulnia. Különösen a városon nevelkedő gyermek tudja nehezen megkülönböztetni az állatokat egymástól. Ebben a korban kell megtanulni a sok és a kevés közötti különbséget, a halmazelmélet alapjait, a szóképzést, a helyes beszédtechnikát. Nem mindegy, hogy a gyermek milyen színvonalú eszközt kap a világ megismerésére, milyen anyanyelvi ismeretekkel fog bele a tudományok kóstolgatásába. Az irodalmi nevelésnél már nem az anyanyelv (az is), hanem a gyermek anyanyelvére épülő kultúrája alapozódik meg. Ez az eszköz, melynek segítségével a világban az ember otthonra lelhet. Itt, az óvodákban rakódik össze a jövendő embere, a világ. Az emberréválásban az óvoda a kezdetet jelenti, éppen ezért itt nem szabad semmit sem elrontani! EBÉD ÉS DÉLUTÁNI PIHENŐ A gyermekek már segítenek. Szét rakják és összeszedik az edényeket. Néhány törött cserép a tandíj. A tálalást sem lehet egyik napról a másikra megtanulni. A délutáni pihenő alatt elhalkul az épület. A gyermekek egy része alszik, a többit halkan figyelmeztetgetni kell, hogy az alvókat fel ne ébresszék. Az hiszem, azzal egyetért minden igazi óvónő, hogy ez a legszebb mesterség. Néha nagyon fárasztó, néha szívesen otthonmaradnék pihenni. Az is előfordul, hogy rosszkedvűen érkezem... de amint az osztályba, a gyerekek közé megyek, minden megváltozik. Talán sehol sem érzi annyira az ember, mint itt a kicsi emberek között, hogy szükség van reá, hogy várták. Mert a gyerekek kimondják: Hol voltál ilyen sokáig? Az igazgatói beosztásban sok az adminisztrációs kötelesség, gyűlés, szervezési feladat. Túl sok. Ez az óvoda, amíg kétosztályosból háromosztályossá nőtt, sok levélpapírt emésztett meg. Pedig így sem tudunk minden igényt kielégíteni. Javuló színvonalunkat bizonyítja e növekvő igény és az is, hogy a magyar tannyelvű gimnázium mellett nyílt óvónői levelező tagozat gyakorló óvodája vagyunk. A rengeteg szervezési munka szép eredményeket hozott... és mégsem az irodában, az osztályban szeretek lenni. Büszkébb ember nincs nálamnál, amikor valamelyik gyermek megdicsér: óvó néni, te olyan jó vagy! KÖTETLEN FOGLALKOZÁS Uzsonna után gyurma kerül az asztalra, majd játékok. Lassan elfogynak и gyermekek, fokozatosan érkeznek a szülők, szólítgatják csemetéiket. Ahogy reggel nőtt, úgy zsugorodik a létszám. Mindig azoknak a gyermekeknek a legrosszabb, akik utolsónak maradnak. Egyre szomorúbbak lesznek, lesik az ajtót, várják szüleik hívó hangját. Ilyenkor az óvó néninek kell játszópajtássá alakulnia, a földre ülnie : X:x Az az első — mondta Dankó Erika — amit minden óvónőnek meg kell tanulnia, hogy le kell hajolnia a gyermekhez, olyan alacsonyra, mint amilyen „magas" ő. GÄGYOR PÉTER Eredményeink, feladataink, céljaink Vannak változások, amelyek szemmelláthatók, pontosan lemérhétők. Ennyi ház épült, ilyen hosszú út, ennyi fát ültettek, ennyi üzletet, mosodát, óvodát adtak át rendeltetésének, ennyivel több előadást tartottak... Eredmények, amelyeket számba lehet venni, ki lehet mutatni. De vajon ami az emberekben épül — tudatukban, szemléletükben, magatartásukban — van-e arra pontos, megbízható mércénk, hogy kimutassuk, szemléltessük? Ezen töprengtem, amíg a Szlovákiai Nőszövetség komáromi (Komárno) járási konferenciáján az elnöknő, dr. Friderika Koáinová beszámolóját hallgattam. Lavrinecová elvtársnő, a járási bizottság titkára számára elsősorban nem elismerést érdemlő sikerek voltak a felsoroltak; a nők családi életre nevelésében, az olvasómozgalom alapjainak, az Élet szépsége szakköreinek, kiállításainak eredményei, visszhangja mögött rengeteg fáradságos szervezőmunka, rengeteg tanácsadás, megbeszélés, ellenőrzés, apró munka rejlik. Minden dolgozni akaró nő számára van munkalehetőség, szögezte le a főbeszámoló. Csakhogy a bölcsődei, óvodai férőhelyek korlátozott száma fékezi a nők munkavállalását. Új férőhelyekről kell az üzemeknek gondoskodniuk, ha azt akarják, hogy a nők munkába álljanak. A Mindent az emberért mozgalom tartalékok feltárása formájában keveset tehet, mert az árvíz után a járás területén nem maradt régi épület. Csak a szövetkezetek volt irodaépületeit alakíthatják át óvodává, bölcsődévé. Űj óvodák, bölcsődék építésére van tehát szükség a szövetkezetek és üzemek társulásával. A lakosságra számíthatnak. Mindenki szívesen segít — a készséges szervezők közreműködésével. Ahogyan az eddigi példák is bizonyítják. A hajógyáré, a gyulamajori állami gazdaságé, a gútai szövetkezeté. Napközi otthonok nyíltak meg, egész napos ellátást kaptak a gyerekek az óvodában, berendezést, függönyöket. Több mint tizenhétezer nő van szülési szabadságon, sok még a háztartásbeli. Velük is tartania kellene a kapcsolatot a nőszervezetnek, s nemcsak úgy, hogy háziasszonyi tudásukat gyarapítja. A szakmai tudásukban — félnek — lemaradnak. Konzultációkat kellene szervezni, új formát keresni a gyermeknevelés miatt hivatásukat átmenetileg „szögre akasztó" kismamáknak, hogy ne essenek ki a munkahely áramköréből, ne maradjanak le a többiektől. De ez nemcsak itt, a -többi járásban is a jelen megoldásra váró gondja. Ha a főbeszámolóban elhangzottakat mind fel szeretnénk sorolni, betöltené talán lapunk hasábjait. A cigány származásúak nevelése, az idénymunkákban mennyit segítettek a nők, mennyi szocialista brigád dolgozik, ér el kiváló eredményeket, milyen sikerrel készülnek a Spartakiádra, menynyit javult a közellátás, a szolgáltatások, mennyit változtak az üzemekben, szövetkezetekben a munkakörülmények. De akkor még mindig szó nélkül mennénk el amellett, ami egyetlen járásra sem jellemző annyira, mint éppen a komáromira. Okkal. Hiszen a népeket összekötő nagy folyam, amolyan járási „Duna-völgyi párbeszédre“, internacionalizmusból mutatott szép példára tanította a komáromiakat. Hagyomány, hogy konferenciájukon jelen vannak a szovjet nők, a csehországi asszonyok és a magyarországi testvérvárosok képviselői. Hogy a kitűnő gútai Líra énekkar tanácskozást köszöntő repertoárjában egyaránt szerepelt szlovák, magyar, cseh, orosz és ukrán népdal. Hogy a főbeszámolót mindenki anyanyelvén tanulmányozhatta, ami termékeny vitára, értékes hozzászólásokra lelkesítette az asszonyokat. És amikor ez a tartalmas, meglátásokban és egyéni elképzelésekben, közösségi felelősségben gazdag vita elkezdődött, akkor szerettem volna nagyon, ha az újságíró tollán kívül valami más is rögzítené, szemléltetné, mennyit nőttek ezek a nők. Állításomat igazolni gyermekeik nemzedékei fogják. És az, ami általuk lesz szebbé, jobbá, többé: házak, utak, óvodák, üzemek, üzletek, falvak. És a járásban élő, dolgozó családok. Maguk az emberek. ♦ — hme — ИМ
