Nő, 1979 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-21 / 8. szám
törpe, legyen Hófehérke is. Megmosolyogtató szívóssággal gyűjtötte öszsze a hét törpét, meg a Hófehérkét. Ugyanilyen szívóssággal vette kezébe a faragókést, hogy minden anyag formát nyerjen keze alatt. Szorgalmának, kitartásának köszönheti, hogy túlnőtt a kertitörpék világán. Legújabb munkái fejlett ízlésről tanús kodnak. Szüleinek alig akad valami mutatni való a munkáiból, mert mindent eloszt! A népművészek fő erénye: egykét kedves darabot megtartani, a többi „nem érték" — majd farag helyette mást. Faragott gyertyatartóit, állatfiguráit ugyan ki tartaná számon? — ö maga sem. Névnapi, születésnapi ajándékként ismerősnek mi mást adhatna, mint keze munkáját? Am ami kedves darab, megmarad. Éppen az ígéretet adó markáns vonású parasztfigurák. Azokat nem ajándékozza el senkinek. Gyermekkorától fogva ügyes kezű volt. A szakma mellett ezt is örökül kapta édesapjától. A rajzkészséget. Édesapja, idősb Urbán Károly is ügyesen nagyítja rajzzal a fényképek arcvonásait. Karcsi tehát olyan környezetbe született bele, ahol nem tudják, mi az unalom. S különösen nem tudja Karcsi, amióta felfedezte, hogy az anyagot életre keltheti. De hol folytatja, ha hazajön? Ha a két év letelik? Reméljük ott, ahol abbahagyta. Befejezi az elkezdett munkát: a félig kész márványlapot, meg a szobrokat. Talán még egy igazi mestert is talál, aki segít neki megmutatni a helyes irányt, azt az utat, amelyiken a szobrok nemcsak másolás után készülnek, hanem a művész saját elképzelése alapján, mert az egyéniséget csak így tükrözhetik igazán. ... és a két év alatt, amíg az itthon hagyott munkát újra folytatja? Erre a kérdésre talán édesanyja adta a legtalálóbb választ: — Most a tisztje kertjét kell majd rendben tartania. No, tele is faragja ő azt mindenféle szoborral, kifaragja talán még az ásója nyelét is! SZANYI MARIA vak és nélkülöznek minden realitást. Barnard professzor tehát távozni készül a világ színpadáról. De helyébe lépett ifjú, huszonhat éves második felesége (aki a lánya egyívású barátnője volt), Barbara. A sötét hajú, karcsú, nyúlánk szépség eddig a háttérben maradt, két kisfiát nevelte. De kifejező, fotogenikus arca már többször felkeltette híres fotóművészek érdeklődését, eddig hasztalan. Most, hogy férje visszavonult, úgy döntött, vállalja a fotómodell karrierjét. Első sikerét, mint próbakisasszony, egy dél-afrikai kikötőben, Durbanban aratta. S ez a fellépés — tekintettel a körülményekre — világszerte nagy feltűnést keltett. Barbara világraszóló sikere arra enged következtetni, hogy a Barnard családban most már ő fogja megkeresni a tejbe aprítani valót A felvételen a Trifid-feöd látható, amely sok új csillag; szülőhelye. A sötét portömlők átlátszatlan gömbökké — globulákká — sűrűsödnek, és végül ezekből lesznek az új csillagok. Ez a csillagóvoda mintegy 30 fényév átmérőjű és körülbelül háromezer fényévnyire van tőlünk. VITkOk EtsíLMtSK TlYkOW TOL Amatőr Csillagászok Egyeteme Csillagrendszerek A Naprendszer egy nagy csillagrendszerbe: a Tejútrendszerbe illeszkedik, amelynek nagyobbik tengelye 80 000 fényév. Az eddig észlelt legtávolabbi galaxis 6 milliárd fényévre van tőlünk. A Tejútrendszer és a körülötte levő galaxisok többsége — mintegy 20 000 galaxis — egy magasabbb rendű belapult halmazt, szupergalaxist alkot. A Tejútrendszer távolsága a halmaz középpontjától 32 millió fényév. Bizonyára más galaxisok is tömörülnek hasonló nagy szupergalaxis jellegű halmazokba. A csillagászati szakirodalomban az eddig ismert galaxisok összességét metagalaktika néven emlegetik. Az eddig észlelt legtávolabbi galaxis 6 milliárd fényévre van tőlünk. De még semmi jel nem mutat arra, hogy ez az óriási távolság a metagalaktika határát jelentené. Ilyen távoli objektumok észlelésében a csillagászat legújabb ága, a rádiócsillagászat jutott fontos szerephez. A rádióhullám és a fény rokon jelenségek, csak hullámhosszukban különböznek. Az égitestek nemcsak fényt, hanem mindenféle hullámhosszú sugárzásokat kibocsátanak, így rádióhullámokat is. Csak néhány évtizede tudjuk vizsgálni az égitestek rádiósugárzását, de az égitestekről jövő rádiósugárzás bizonyos esetekben nagyobb távolságokból is kimutatható, mint a fény. Az említett eddig legtávolabbi, hat milliárd fényévre levő galaxisnak is először a rádióhullámait észlelték. Az új kutatási módszerek tehát egyre nagyobb távolságra terjesztik ki a megismerés lehetőségét. A világegyetem eddig tanulmányozott részének méretei is már meghaladják az elképzelésünket. Hat milliárd fényév távolságról nagyon nehéz bármiféle szemléletes képet alkotni. A csillagok nagy távolsága sokszor keltette már azt az érzést, hogy a csillagos égen nem a jelent, hanem a múltat látjuk. A Napot olyannak, amilyen nyolc perccel ezelőtt volt, a fényes csillagokat olyanoknak, amilyenek több évtizeddel ezelőtt voltak. Ezek az idők azonban igen sok nagyrágrenddel alatta maradnak a csillagok korának. A csillagok még tízezer év alatt sem változnak meg lényegesen. Ami számunkra százéves régmúlt, az a csillagok világában a jelenhez tartozik. Az eddig észlelt legtávolabbi galaxis fénye hat milliárd esztendővel ezelőtt indult el. Az ilyen távoli objektumokról érkezett rádiósugárzások már valóban a világmindenség múltjáról adnak hírt számunkra. A 3. számú rejtvény megfejtése: 1. A litoszféra fő lemezei: a Pacifikus, az Afrikai, az Amerikai, az Eurázsiái, az Indiai és az Antarktiszi lemez. 2. A lemezmozgás következménye a földrengés. 3. A képen vulkánkitörés látható. A 4. számú rejtvény megfejtése: 1. Naprendszerünk bolygói: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó. 2. A Szaturnusznak 10 holdja van. 3. A képen látható középkori cseh csillagász: Johannes Kepler. A 5. számú rejtvény megfejtése: 1. Naprendszerünknek 9. bolygója van. 2. A Vénusznak nincs holdja. 3. A képen a Szaturnusz látható, gyűrűrendszerével. REJTVÉNYÜNK: 1. Melyik galaxis van hozzánk legközelebb? 2. Milyen alakúak a tejútrendszerek? 3. Mi látható a képen: üstökös vagy szupernóva?
