Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-12-22 / 51-52. szám
a világ: közérzete ? a világ rengeteg kis és nagy bajára gyógyírt találhatnánk. Az emberiség például rengeteg szellemi energiát fordíthatna az írástudatlanság felszámolására, az elmaradott, illetve fejlődő országokban az orvosi ellátásra és egészségügyi felvilágosító munkára, nem utolsósorban a rákkutatásra. Továbbá az a rengeteg tudós, aki jelenleg a hadiiparban dolgozik (a világon minden negyedik!) például nyugodtan foglalkozhatna környezetvédelemmel (ugyanis hovatovább nehezebben lélegzem. Sűrűsödnek a levegőben, a légkörben a mérgező anyagok, beltengereim nagyobbóra már holt vizek, s veszélyben vannak óceánjaim is, pedig ezek tisztaságának, életének megóvása az emberiség távolabbi jövőjére nézve nagyon fontos!), s egyáltalán, a civilizációnk minden pozitív vívmányát az emberiség jólétének szolgálatába állíthatnánk. Eddig a negatív tényezőkről volt sió. Most azonban a világ közérzetét pozitívan befolyásoló tényezőkről volna jó hallanom A GLÓBUSZ: Ilyenek is vannak. Például a veszély tudatosításával párhuzamosan erősödik a világ minden részében az emberek békevágya. A világ haladó, demokratikus erői, a békevédők ma már az egyes országokban nemcsak amolyan peremjelenségnek számítanak, hanem igenis számottevő, jelentős mozgató erőt képviselnek. Tavaly Varsóban a békeépítők világkongresszusán 126 ország több mint 2000 békevédő szervezetének küldöttei tanácskoztak. Ez azt jelenti, hogy a békemozgalom olyan erővé fejlődik, amely egyre jobbon közeledik afelé, hogy döntő módon beleszóljon a világpolitikába. Mi a legfontosabb feladata a békemozgalomnak? A GLÓBUSZ: A részletfeladatokról helyszűke miatt most nem szólok, ezekről különben is a közeljövőben sokszor lesz még szó, különösen a Nemzetközi Gyermekév kapcsáin. Ha a feladataink összességét nézzük, nem fejezhetem ki magam szebben, pontosabban és időszerűbben, mint ahogy Maxim Gorkij fogalmazott 1917-ben egyik Romain Rollandhoz írt levelében: „Meg kell értetnünk az emberrel, hogy ő a világ teremtője és ura, őrá hárul a felelősség a világ bajáért, őrá sugárzik vissza az élet javainak dicsősége.* Neutron bomba Levegő- és vízszennyeződés Dél-amerikai diktatúrák Békétlenkedés a IVobel-béhetitf sorsa felett A Nobel-díj mérce. Rangja felülmúlhatatlan, az általa kitüntetett emberek már életükben kezet- fognak a halhatatlansággal. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy odaítélése pontos legyen, hogy a díjat odaítélő bizottság döntése megegyezzen az emberiség mostani és majdani véleményével, hogy ne vitázzon majd a történelemmel. Alfred Nobel végrendelete szerint úgy kell hát besorolni az irodalomban, tudományban és a politikában a tetteket, hogy az alkotók, tudósok és politikusok hierarchiáját az emberiség jobb sorsának szolgálata szabja meg. A kiadók világszerte sorozatokban adják ki a Nobeldíjas író műveit, a világ tudományos társadalmában külön számontartják a Nobel-díjasokat, és a politikában ... Nos igen, a politikában a Nobel-dí j mércéje az utóbbi években mintha hitelét vesztette volna, mintha hamis rőffel mérnének a Svéd Királyi Akadémia tagjai: tavaly Kissinger, az idén Begin és Szadat. A névsor elgondolkodtató. Mintha megcsúfolnák a díj alapítóját, Alfred Nobelt. Mintha e tudósnak, a dinamit feltalálójának, az emberek csak gyilkolásra felhasznált találmánya láttán ébredt emberi lelkiismeretfurdalását csúfolnák meg. Azt a termékeny lelkiismeretfurdalást, amely a Nobel-díjat teremtette. Kissinger, Begin, Szadat... ezek között a békedíjasok között elvész a béke! A díjat odaítélő zsűri szempontjait nem ismerem. Csak annyit tudok róluk, amennyit a sajtóból összeböngészhettem. Valamennyien koros emberek, a nyugati sajtó szerint túlkorosak. Állítólag Begin és Szadat: az agresszor, Izrael és a minden szerződést megszegő Egyiptom képviselői mint előlegezett bizalmat, a leendő béke reményében kapták a díjat. Ez a különös álláspont, valóban a „szenilis nagypapák“ pedagogizálgatására vall. Viszont van más nézőpont is! My Lay látványa, tapasztalata után a tömeggyilkosok és a parancsra gyilkolok világot sokkoló élménye után, a hazátlan palesztinok szemébe nézve, a hősi halottak és leendő hősi halottak, az erkölcsi halottak és leendő erkölcsi halottak (mai, tegnapi, holnapi Kelly hadnagyok) és azok hozzátartozói, embertársai szemében e három államférfi nem a béke szimbóluma, hanem a háborúé, a tömeggyilkosságoké! Nincs nagyobb baj és jaj, rftint mikor a fegyverek szólnak, és nincs nagyobb álnokság, mint mikor a dögkeselyűk békegalambi pózban tetszelegnek... lehet, jövőre már azon fog ábrándozni Chile, Rhodésia és a Dél-afrikai társaság valamelyik keselyűkarmú politikusa, hogy a Nobel-békedíjat 6 is megkaparinthatja? GÁGYOH PÉTER
