Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-22 / 51-52. szám

a világ: közérzete ? a világ rengeteg kis és nagy ba­jára gyógyírt találhatnánk. Az em­beriség például rengeteg szellemi energiát fordíthatna az írástudat­lanság felszámolására, az elmara­dott, illetve fejlődő országokban az orvosi ellátásra és egészségügyi felvilágosító munkára, nem utolsó­sorban a rákkutatásra. Továbbá az a rengeteg tudós, aki jelenleg a hadiiparban dolgozik (a világon minden negyedik!) például nyu­godtan foglalkozhatna környezet­­védelemmel (ugyanis hovatovább nehezebben lélegzem. Sűrűsödnek a levegőben, a légkörben a mér­gező anyagok, beltengereim na­­gyobbóra már holt vizek, s veszély­ben vannak óceánjaim is, pedig ezek tisztaságának, életének meg­óvása az emberiség távolabbi jövő­jére nézve nagyon fontos!), s egyáltalán, a civilizációnk minden pozitív vívmányát az emberiség jó­létének szolgálatába állíthatnánk. Eddig a negatív tényezőkről volt sió. Most azonban a világ közérzetét pozitívan befolyáso­ló tényezőkről volna jó halla­nom A GLÓBUSZ: Ilyenek is vannak. Például a veszély tudatosításával párhuzamosan erősödik a világ minden részében az emberek béke­vágya. A világ haladó, demokrati­kus erői, a békevédők ma már az egyes országokban nemcsak amo­lyan peremjelenségnek számítanak, hanem igenis számottevő, jelentős mozgató erőt képviselnek. Tavaly Varsóban a békeépítők világkong­resszusán 126 ország több mint 2000 békevédő szervezetének kül­döttei tanácskoztak. Ez azt jelenti, hogy a békemozgalom olyan erővé fejlődik, amely egyre jobbon köze­ledik afelé, hogy döntő módon be­leszóljon a világpolitikába. Mi a legfontosabb feladata a békemozgalomnak? A GLÓBUSZ: A részletfeladatok­ról helyszűke miatt most nem szó­lok, ezekről különben is a közel­jövőben sokszor lesz még szó, kü­lönösen a Nemzetközi Gyermekév kapcsáin. Ha a feladataink összes­ségét nézzük, nem fejezhetem ki magam szebben, pontosabban és időszerűbben, mint ahogy Maxim Gorkij fogalmazott 1917-ben egyik Romain Rollandhoz írt levelében: „Meg kell értetnünk az emberrel, hogy ő a világ teremtője és ura, őrá hárul a felelősség a világ ba­jáért, őrá sugárzik vissza az élet javainak dicsősége.* Neutron bomba Levegő- és vízszennyeződés Dél-amerikai diktatúrák Békétlenkedés a IVobel-béhetitf sorsa felett A Nobel-díj mérce. Rangja felülmúlhatatlan, az álta­la kitüntetett emberek már életükben kezet- fognak a halhatatlansággal. Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy odaítélése pontos legyen, hogy a díjat odaítélő bizottság döntése megegyezzen az emberiség mostani és majdani véleményével, hogy ne vitázzon majd a történelemmel. Alfred Nobel végrendelete szerint úgy kell hát be­sorolni az irodalomban, tudományban és a politikában a tetteket, hogy az alkotók, tudósok és politikusok hierarchiáját az emberiség jobb sorsának szolgálata szabja meg. A kiadók világszerte sorozatokban adják ki a Nobel­­díjas író műveit, a világ tudományos társadalmában külön számontartják a Nobel-díjasokat, és a politiká­ban ... Nos igen, a politikában a Nobel-dí j mércéje az utóbbi években mintha hitelét vesztette volna, mintha hamis rőffel mérnének a Svéd Királyi Akadé­mia tagjai: tavaly Kissinger, az idén Begin és Szadat. A névsor elgondolkodtató. Mintha megcsúfolnák a díj alapítóját, Alfred Nobelt. Mintha e tudósnak, a dina­mit feltalálójának, az emberek csak gyilkolásra fel­használt találmánya láttán ébredt emberi lelkiismeret­­furdalását csúfolnák meg. Azt a termékeny lelki­­ismeretfurdalást, amely a Nobel-díjat teremtette. Kissinger, Begin, Szadat... ezek között a békedíja­sok között elvész a béke! A díjat odaítélő zsűri szempontjait nem ismerem. Csak annyit tudok róluk, amennyit a sajtóból össze­böngészhettem. Valamennyien koros emberek, a nyu­gati sajtó szerint túlkorosak. Állítólag Begin és Szadat: az agresszor, Izrael és a minden szerződést megszegő Egyiptom képviselői mint előlegezett bizalmat, a leendő béke reményében kapták a díjat. Ez a különös állás­pont, valóban a „szenilis nagypapák“ pedagogizálga­­tására vall. Viszont van más nézőpont is! My Lay látványa, tapasztalata után a tömeggyilkosok és a parancsra gyilkolok világot sokkoló élménye után, a hazátlan palesztinok szemébe nézve, a hősi halottak és leendő hősi halottak, az erkölcsi halottak és leendő erkölcsi halottak (mai, tegnapi, holnapi Kelly hadnagyok) és azok hozzátartozói, embertársai szemében e három államférfi nem a béke szimbóluma, hanem a háborúé, a tömeggyilkosságoké! Nincs nagyobb baj és jaj, rftint mikor a fegyverek szólnak, és nincs nagyobb álnokság, mint mikor a dög­keselyűk békegalambi pózban tetszelegnek... lehet, jövőre már azon fog ábrándozni Chile, Rhodésia és a Dél-afrikai társaság valamelyik keselyűkarmú poli­tikusa, hogy a Nobel-békedíjat 6 is megkaparinthatja? GÁGYOH PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom