Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-12-08 / 49. szám

tó... Kérem, írja le, hogy e helyről üdvözöl­jük a világ haladó diákságát... Ez mindennél többet mond most, hiszen a nemzetközi diák­napot ünnepeljük... — Semmi akadálya. A kubai diákcsoport kívánsága számunkra természetes ... Ez a nap a diákok számára kikapcsolódást, a szakoktatóknak pedig végső hajrát jelentett. A diákcsoportok — érdeklődési körüknek megfelelően — ellátogattak egy-egy termelési üzembe, ahol a leendő szakemberek figyelő tekintetével lesték a szakmai újdonságokat, tanulmányozták az üzemek szervezeti felépí­tését, műszaki berendezését, szakkáder-ellá­­tottságát. A maradék szabad idejükben apró­ságokat, emléktárgyakat keresgéltek, amelye­ket fővárosunkból magukkal vihetnek a tá­voli Havannába, Ulánbátorba, Kijevbe, Var­sóba ... A szakoktatók számára annál keményebb volt a harmadik nap. összehangolni a véle­ményeket, kimondani a döntő szót, meghatá­rozni a következő év feladatait — felelősség­­teljes munka. A szimpozion résztvevői el­mondták észrevételeiket, kicserélték tapasz­talataikat: most első ízben fogadtak el nem­zetközi együttműködésben készült dolgozato­kat (szlovák, német, szovjet, magyar együtt­működéssel — közgazdasági témákra), a KGST Az idén ötvennégy főiskolai hallgató kapta meg a Tudományos Diákkörök Diját. Az okleveleket Ladislav Rendos professzor, a tudományok doktora, a bratislovai Közgazdasági Főiskola rektora adta át. BIZTONSÁGOT ADÚ ÚTRAVALÖ Négy nap krónikája tagállamokban ez feltétlenül örvendetes kez­deményezés a fiatalok részéről. A magyar­­országi hallgatókat, tanárokat az ottani, egyedülálló szakkolégium-rendszerről faggat­ták, követésre méltó példát éreznek benne. A kubai, a mongol küldötteket az elmélet és gyakorlat egybekapcsolásának kérdései érde­kelték ... Talán ez volt a legizgalmasabb. A vendég­látó főiskola aulája már kora délelőtt megtelt hallgatókkal, szurkolókkal, versenyzőkkel, ta­nárokkal. ötvennégyszer zúgott fel taps a Tudományos Diákkörök Nemzetközi Díjainak átadásakor. Nevek, országok, jó hírű egyete­mek — egy kézfogás, gondosan összecsavart, tokba zárt diploma, megkönnyebbült sóhaj­tás ... Az elismerés — amely talán a leg­­ösztönzőbb útra való leendő pályafutásokon: A nemzetközi siker, amely az első komoly lépés az elmélyült tudományos munka felé, az első biztonságot adó érzés; jól választottak. Tanáraik kézszorítása, gratulációja mögött a gondolat: ma még irányításra szoruló diákok, holnap kollégák, és rangos helyük lesz a tu­domány világában. A IX. nemzetközi diáktalálkozó versenye teljesítette küldetését: a tehetséges fiatalok­nak zöldet mutat a jelzőlámpa az életbe. MEGYERI ANDREA A megkönnyebbülés pillanata: Érdemes volt... Ne felejtsem el a címedet felírni... Mikor, hol találko­zunk legközelebb? *Aorf

Next

/
Oldalképek
Tartalom