Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-09-14 / 37. szám
©ОШГЦ^Ж>)Р f) SZEPTEMBERI GONDOLATOK Egyetlen szülőnek sem mindegy, hogy gyermekét milyen iskola formálja, milyen közösségben szerzi meg első benyomásait a társadalomról. Ennek a kapcsolatnak alapja, hogy a nyiladozó értelmű, a legfogékonyabb korban levő gyermek anyanyelvével azonos tanítási nyelvű iskolába kerüljön. Csak így alakulhatnak ki azok a kapcsolatok — gyermek és iskola, iskola és szülő között —, amelyek a harmonikus tudati és lelki fejlődést segítik. Az anyanyelvén megszerzett alapokra később már biztonsággal építhető a második, a több nyelv, és az erre épülő kultúra megismerése. Csak sajnálni lehet azokat a gyermekeket, akik otthon rendszeresen anyanyelvűket használják, de szüleik — nagyobb érvényesülésről ábrándozva — ennek ellenére más tanítási nyelvű iskolába kényszerítik őket. Nem azt akarom bizonyítani, hogy az anyanyelvi oktatás könnyebb, simább útja a tudás megszerzésének, hiszen pedagógustól, gyermektől egyaránt több és jobb minőségű munkát igényel. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gyermeknek később a szlovák nyelvet is meg kell tanulnia, s ezzel együtt a nyelvre épülő kultúrával is meg kell ismerkednie. Egy azonban bizonyos: a pedagógiai munkát ilyen iskolában, sem a családban nem zavarja előre nem látható pszichés gátlás, a társak megkülönböztetése. Ezek elkerülése a közösségi életre, alkotásra nevelő szocialista pedagógia sarkalatos pontja. A CSKP KB 1973 júliusi plénumának határozata, iskolarendszerünk korszerűsítése már élő gyakorlattá vált. Ez a gyakorlat igazolja, hogy lépést tudunk tartani a szocialista országokban és a nemzetközi pedagógiában tapasztalható korszerűsítési törekvésekkel. Bennünket pedagógusokat a párt feladata és a nép iránt érzett felelősség kötelez. Az új tanterv, az új tankönyvek, a modern segédeszközök bevezetése 1976 szeptemberében kezdődött az alapiskolák első osztályában, majd 1977 szeptemberében a második osztályban. Ez a lépcsőzetes korszerűsítés ebben az esztendőben a harmadik osztályban folytatódik. Fontos, hogy leszögezzük, ez a folyamat nemcsak a matematikát érinti. Az alábbiakban erről a problémáról, az ebből szükségszerűen következő iskola és szülő kapcsolatról szólok. Tény, hogy nemcsak az életritmus, az ember bioritmusa is felgyorsult — egészségesebb, szebb, jobb értelmi képességű gyermekek születnek, ők már nagyobb megterhelést bírnak, mint ilyen korukban szüleik. Pszichológusaink, szociológusaink kutatásaiból ismert, hogy a mai gyermekek háromszor annyit tanulnak az iskolában, mint szüleik tanultak, mégsem túlterheltek, agyonhajszoltak. Hogyan bírják a mennyiségben 10 és minőségben egyformán megnövekedett ismeretanyagot megtanulni? Mindenekelőtt a jobb, korszerűbb módszerekkel. A mai tanítási órán nincs üresjárat, minden percet kihasználva — kevesebbet okítva, önállóan többet alkotva dolgoznak a tanulók. Megfogyatkozott, de annál tartalmasabb irányítás mellett ismerik meg az alkotás örömét. Az igazsághoz tartozik, hogy a gyermekek akkor fáradnak el, ha nem így dolgoznak. Az új koncepció lényegesen több emberséget hordoz, kevésbé épít a pedagógiai diktatúrára. Ezért is szán fontos szerepet a tanuló és a tantárgyak között létrejövő érzelmi kapcsolatnak. A matematika, a fizika csak úgy válik egy-egy ember életének részévé, ha megszereti azokat. Az új módszer titka, hogy egy-egy feladatot több változatban, gondolkodva, bizonyítva oldhatnak meg. Ez, a sok szülő részéről értetlenül és rosszalóan szemlélt halmazelmélet oktatásának lényege. De nemcsak a természettudományi tárgyak alapjánál, a matematikánál találkozhatnak új dolgokkal. Az összevont anyanyelvi oktatás óráján egyszerre négy egységet — olvasás, nyelvismeret, szókincsbővítés, fogalmazás — tanul a gyermek. így egy félév alatt megtanul olvasni. Meg kell érteni a szülőnek, hogy a modern iDari társadalomban a tanulás vált az ember igazi feladatává. Meg kell szerettetni a könyvet, minden tudás forrását. Csak ebben igényli a pedagógus a szülők segítségét. Arra kérjük őket, hogy bizalommal, megértéssel fogadják el az új pedagógiai áramlatot. Igyekezzenek növelni a gyermeket körülvevő mikroközösség — a család — kapcsolatainak, légkörének lélektermékenyítő hatását, érzelmi töltését. Semmi esetre sem kerülhet sor arra, hogy a szülők oldjanak meg valamit is gyermekeik helyett. Erre jobbára mód sincs, mivel a munkafüzetekben önállóan dolgoznak a tanulók. A pedagógus munkáját csak úgy segíthetik, a gyermek munkakedvét, akaraterejét csak úgy növelhetik, ha az új problémákat megértik, a sajátjuknak vallják. Ha a gyermek előtt rossz fénybe állítjuk, csupán azért, mert tőlünk távol áll, akkor a mindennapok legszerényebb feladata is letöri, elkeseríti a gyermeket. Az alkotás boldogságához vezető út minden családnak megadatik, ha a gyermek becsületesen dolgozik érte; a család pedig az anyanyelven való tanulásban, az érzelmi kapcsolatok harmonizálásában, és az iskolával való szoros együttműködésben látja a gyermekek érvényesülésének feltételeit; szemben vélt előnyökkel, mesterségesen konstruált elméletekkel. Ez a szocialista társadalom érdeke. A tudást anyanyelvükön megszerző, önművelés és továbbképzés vágyával élő emberek tudnak csak örülni munkájuknak, alkotásuknak. Hajtman Kornélia pedagógus „Egy elcsüggedt édesanya“ jeligéjű olvasónkat kérjük, küldje el címét, hogy jogászunk levélben válaszolhasson. „Segítsetek“ jeligéjű olvasónktól kérjük címét, hogy levélben foglalkozhassunk problémájával. „Egy elkeseredett fiatalasszony“ jeligére üzenjük, hogy ezzel a problémával már foglalkoztunk lapunkban, de ha többet szeretne tudni, küldje el címét, hogy levélben válaszolhassunk. “Mindenkinek van egy álma“ Kedves kislány! Leveled tartalma azt bizonyítja, hogy helyesen gondolkozol a fiú — lány kapcsolatról. Viszont szüleid féltését és szigorát is meg kell értened. Hallgass tanácsaikra, hiszen magad is meggyőződtél arról, hogy véleményüket ismerősöd megbízhatatlan viselkedése igazolta. Nem ok a szomorúságra, hogy szüleid nem engednek olyan sokat szórakozni, mint barátnőidet. Anynyira fiatal vagy — 16 éves —, hogy még semmiről sem késtél le, semmit sem mulasztottál el! Előtted van az egész élet minden lehetőségével. Hogyha ezután is betartod a pontos időt, ameddig szüleid engedélyezik a kimaradásod, akkor később engedékenyebbek lesznek, mert meggyőződnek arról, hogy megbízhatnak benned. Azon ne keseregj, hogy a táncmulatságokon nem kapkodnak a fiúk egymás kezéből, mint egyik-másik lányt. Farmernadrágban se menj táncolni, mert az sportos öltözék és nem bálba való, még házi összejövetelre sem. Az ilyen sikereknek semmi jelentőségük nincs a jövőd szempontjából. Azt írod leveledben, hogy nem akarsz olyan fiúval járni, akinek kezében állandóan ott van a sörös — borospohár és fő szórakozása, hogy egyik faluból a másikba rohan motorbiciklijén. Igazad van, helyesen gondolkozol, az ilyen fiúból nem lesz megbízható férj, sem apa, de még barát sem. Barátnőt is találhatsz majd, aki nem bontja fel a barátságot egy fiú kedvéért; csak úgy válassz, hogy legyen közös témátok és hasonló érdeklődésetek. Jól válogasd meg a szórakozásokat és a barátaidat! Nem ismerem a falutokat, de úgy gondolom, hogy az ifjúsági vagy más szervezetben lenne módod hasznos időtöltésre. Ez szórakozást is nyújtana és ott találkoznál olyan lányokkal — fiúkkal, akiknek társaságában jól éreznéd magad. Kérésedre a BARÁTNŐ „Leveleznénk“ rovatában közöljük a címedet, biztosan akadnak majd, akik szívesen leveleznek Veled. üdvözöl
