Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-09-14 / 37. szám
Esténként a Téka együttes húzta a talpalávalót a táncházban ÉRETTSÉGI VALÚSAGISMERéTBŰL figyelmeztetnek) a saját életünkről kialakítható mozaiknak ezekkel a köveivel. Az iparosodó Dél-Szlovákia igényli a magyar nemzetiségű műszaki és természettudományos műveltségű fiatalok ideáramlását. Részvételük a klubmozgalomban, a tudományos ismeretterjesztésben, tevékeny jelenlétük lakóhelyük nemzetiségi életében nélkülözhetetlen. A táborozáson részt vevők között is szép számmal voltak olyan fiatal műszaki értelmiségiek, akik szakmai felkészültségüket, a magyar szaknyelv tökéletes ismeretét az ismeretterjesztés szolgálatába állíthatják. A felvetett kérdések több é-kevésbé megrajzolták a képet közéletiségünkről, kultúránkról, művelődésünkről. Minden területen létezik még kihasználatlan, vagy rosszul kihasznált lehetőség. A CSEMADOK KB mellett működő Központi Klubtanács, az egyre-másra szaporodó művelődési klubok munkáját igyekszik összehangolni, irányítani. Ezek a klubok a jövőben fórumot jelenthetnek; az ismeretszerzés fórumait, ahol az előadók és a hallgatók együtt szélesíthetik, mélyíthetik tudásukat. Méltó helyei lesznek a közéleti életünket irányítókkal való közvetlen találkozásoknak. A közösségi élet új formáját teremthetik meg, segítve a szocialista életmód megszilárdítását. A táborozás nem hivatott, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség minden kérdésében próféciákat hirdessen. Abban is csak bizakodni lehet, hogy termékenyítő légköre érezteti majd hatását, közművelődésünk, kultúránk minden területén. Egyetlen bizonyosság van: A részti'evök többek lettek általa, ha mással nem, akkor azoknak a feladatoknak a felismerésével, amelyeknek megoldása rájuk is — táborozáson részt vevő fiatalokra vár. DUSZA ISTVÁN GYÖKERES GYÖRGY FELVÉTELEI Már a sátorverésnél kezdődött, amikor néhányon körülfogták a szétgurított sátorlapokat; segítségüket kínálva az ismerkedés szokásos formaságait kikerülve, kapcsolatot teremtettek az érkezőkkel. Egy mesterségesen soha ki nem alakítható légkörbe csöppenve a néhány órára érkező is megsejthette ennek a közösségnek a titkát. Az őrsújfalusi (Nová Stráz) II. Nyári Művelődési Tábor nyolc napja alatt közösség formálódott. Kétszáznyolcvan ember így vitázott nemzetiségi létünk hagyományairól, mai 'jelenségeiről, holnapi tennivalóiról. A summázó cim ezekután már nem tűnhet túlzásnak. A tantárgy adott, témakörei a csehszlovákiai magyar nemzetiség élete, néprajza, irodalma, művészete, tudományossága, közművelődése jelenti. Az önismeret teljessége olyan valóságélményt ad, amely mindenki számára tetteit, gondolkodását befolyásoló tényező kell hogy - legyen. A táborozás ehhez adott jó alapot, de nemcsak azt. Az előadások utáni viták nemcsak a felszín tiszta, nyomon követhető hullámzását, de a mély összetettebb áramlásrendszerét is megmutatták. így vált kézzel foghatóan bizonyithatóvá a csehszlovákiai magyar nemzetiség valóságismeretének számos fehér foltja, kihasználatlan lehetősége. Az első nap a Sarló 50. évfordulójának jegyében zajlott. Haladó hagyományaink mához szóló üzenetéről az egykori Sarlósok közlésein túl, Dr. Turczel Lajos előadásában hallhatták legtisztábban a résztvevők. Ez a nap is aláhúzta mennyire fontos eszmeiséget hordoz a szocialista társadalom feltételei között élő nemzetiség számára Dél-Szlovákia munkásmozgalma és a Sarló. Másik meghatározó kérdéskör volt a nemzetiségi irodalom szerepe. Annak ellenére, hogy születtek és születnek mai életünket a művészet eszközeivel bemutató, esztétikai színvonallal is értékjelzett művek, irodalmáraink közül nem mindenki vállaja magára a nemzetiség életében is részt vevő alkotó szerepét. A valóság tükrözésére leginkább alkalmas művészeti ág alkotásaiból sokszor hiányzik a hely, az idő és a körülmény. Erre vezethető vissza, hogy íróink, költőink közül kevésnek van elfogadható kapcsolata olvasóival. Még kevesebben vállalják magukra a nemcsak a nemzetiségről, de a nemzetiségért is szóló műrész szerepét, ha ez egyáltalán szerep és nem erkölcsi alapállás. örvendetes, hogy a szlovák irodalom művelői is felfedezték Dél-Szlovákiát, az együtt élő magyarok és szlovákok közös gondjait, munkáját. Ezt igazolta a Jozef Dunajoveccel folytatott beszélgetés. Az eltelt harminc esztendőben e vidék iparosításának hatására megváltozott az itt élők társadalmi rétegeződése. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy publicisztikánk hézagos, szociográfiánk pedig adós (a kivételek is erre A táborozok Ágh Tibor előadását hallgatják a dél-szlovákiai népdalokról
