Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-08-03 / 31. szám

1Ж 7от(ает [штйкк Tíz évvel ezelőtt egy alig háromezer lakosú községből lett járási székhely. Nagy­kürtös (Vefky Krtis) olyan te­rületek politikai és gazdasági irányításának lett a központja, amelyek Szlovákia iparilag legfejletlenebb részei közé tartoztak. A többnyire hegy­aljai körülmények között dol­gozó szövetkezetek nem tud­tak elegendő munkát adni az ott élőknek. Ezrek ingáztak naponta a szomszéd járások iparilag fejlettebb vidékeire. Az új járás ilyen jellegű gondjain túl, ki kellett épiteni a közigazgatás és az állami irányítás olyan apparátusát, amely felkészülten foghatott hozzá a fiatal járás gondjai­nak megoldásához. Életformák alakultak át. emberek változtak meg. Az egykori faluba ma naponta több százan utaznak dolgozni, hivatalos ügyeiket intézni, vá­sárolni. Az egy járásban élők életmódját meghatározza a já­rási székhely fejlettsége. Nagykürtös az utóbbi tíz év­ben nagyot fejlődött, s vele együtt a járás. A bekövetke­zett változást két számadat jelzi a legjobban. Az ipari termelés értéke az 1970-ben elért 94,1 millióhoz képest 1976-ra 262,7 millió koronára emelkedett. Emellett a vidék­re leginkább jellemző mező­­gazdasági termelés sem ma­radt el. 1970-ben az egy hek­tárra eső termelés értéke 6896 korona volt. 1976-ra 10 426 ko­ronára emelkedett. Tennivaló azonban egyre akad. A választók és a meg­választott testületek munkál­kodásának alapja a bizalom. Ennek képviselői a választók közül kerültek ki. Közös érde­mük. hogy a járás fejlődik, az ott élők naponta gyarapítják értékeit. AAinden ember legszívesebben arról beszél, amihez leginkább ért. A hozzáértés bi­zonyos fokig meghatározza, ki mennyire szereti és becsüli kenyeret adó munkáját. Erről beszél a környezet, a munkahely is. Együtt tükrözik a szavak megfogalmazóinak szorgalmát, önbecsü­lését, a közös vagyon iránt érzett felelősségét. Az ipolynyéki (Vinica) szövetkezet baromfi­nevelő-telepén az épületek között rózsák virul­nak. A tiszta szövetkezeti udvar nem mindennapi díszei. Az itt látott tisztaság, rendezettség ma sem általános jellemzője még a nagyüzemi mezőgazdaságnak. Belénk rögződött a sáros, traktornyom mélyítette árkokkal szabdalt gazda­sági udvarok látványa.- Pillanatnyilag csak húszezer jércét nevelünk, a többit a napokban telepítettük ót a tojó­házakba. Nemsokára megérkezik az újabb nyolc­vanezer darabos szállítmány. — Fekete Máriától megtudom, hogy félévenként nyolcvanezer csir­kéből nevelnek itt évente átlagosan 250—260 to­jást tojó tyúkokat. Ez a járási átlag, amelyet az itt dolgozó harmincnégy tagú szocialista bri­gád diktál a többi szövetkezetnek. Nem véletle­nül, hiszen ők a nagykürtösi járás legnagyobb tojástermelői. Elsősorban az ő érdemük, hogy a járás a tojástermelésben Szlovákiában a má­sodik helyen áll. Vezetőjük, Fekete Mária képviseli a járást a Népek Kamarájában. Olyan ember hírében áll, aki önmagával szemben támasztott igényességét, munkaszeretetét, lelkesedését a , brigád minden tagjára át tudja vinni. Nemegyszer késő estig Fekete Mária nemzetgyűlési képviselő marad a falutól három kilométerre levő telepen. Az itt dolgozó asszonyok az 1976-os választáso­kon örömmel szavaztak rá. — Fogadónap? — Ismétli el a kérdést. — Nem ilyen nincs. Bárki bármikor jöhet. Azt hiszem jc bizonyítvány egy nemzetgyűlési képviselőnek, ha alig van olyan este, amikor valaki ne jönne ezzel-azzal. Néha csak átszaladnak egy-két szó­ra, panaszkodni, érdeklődni. Ezt a bizalom jelé­nek érzem, még akkor is, ha sokan apró-cseprő, személyes kívánságok elintézésével ostromolnak. Ezeket nem mindig sikerül elintézni. Hiszen, ha a szomszédnak ötven koronával több nyugdíjat folyósítanak, van olyan öregember, aki máris szalad hozzám, hogy segítsek. Ilyenkor a higgadt meggyőzés, és az utánjáráskor kapott válaszok csititják el a sértettségében indulatos embert. . . Az országos jelentőségű ügyek? Igen, a járás elsődleges gondja az ipartelepítés, munkalehető­ség teremtése a nők számára. Ezt szolgálja mór a Piéta és a Tesla is, ahol összesen több mint nyolcszáz nő kapott munkát. Habár ebben még kevés érdemem van, az újak, az épülő bölcső­dék, óvodák, az idetelepülő ipari üzemek az én képviselői munkámnak ,is eredményei. Egy kép­viselőnek nincs szebb feladat, mint enyhíteni az emberek gondjain. Ezt tegye úgy, hogy mindig tiszta lapokkal, számitgató közeledés nélkül nyúljon az elintézésre váró ügyhöz. Ezzel tehet a legtöbbet. Fekete Mária egyedül él, férje néhány évvel ezelőtt meghalt. Nem szívesen beszél életének erről az időszakáról. A közösségben, mások se­gítésében talált meg valamit abból, amit elveszí­tett. Időnként a munkahelyén is keresik, telefo­non vagy személyesen. Tanácsot, segítséget kér­nek ........Helyszűke miatt nem vették fel a kis­lányomat a pedagógiai középiskolába . . . Rosszul állapították meg a nyugdíjamat. . . Marika se­gítsen elintézni, hogy megkapjuk az óvoda építé­séhez a pénzt.. . Fekete elvtársnő, pénteken ülé­sezik a nőszövetség járási elnöksége, szeretnénk, ha ott lennél . . .“ Persze a képviselő se mindenható. A vélt sé­relmek az érintettnek gondot okoznak, de a tör­vényesség alapján eljáró ezeknek nem tud segí­teni. Igazságtalan előnyök megszerzéséért Fekete Mária sem tesz lépéseket. Nyitott ajtójú estéin sok választó felkeresi. Ez a bizalom feljogosítja a képviselőt, hogy vala­mennyiük nevében kérjen, érdekeiket a legmaga­sabb törvényhozás szintjén is képviselje. Élete az emberi tekintetek kereszttüzében zaj­lik. Kettős felelősséggel él; önmaga előtt bizonyít, s választóinak elszámol döntéseivel. Néha talán éppen az esti beszélgetések közben jön a táv­irat: összehívták a nemzetgyűlés újabb ülés­szakát. Fekete Mária elindul az útra. Tudja a célt, ismeri azok életét, szándékát, akiket kép­visel. - D -lót. A testület jó hírnevét Wie­ner Magdolno, Kajko Miklósné, Olajos Mária, Petrík Mária, Csontos Ilona és Fecsó Pál áldozatkész munkája fémjelzi, akik azon fáradoznak, hogy szép új szokásaink hagyomá­nyokká váljanak. A polgári ügyek testületének gondoskodása elkíséri az em­bert a bölcsőtől a koporsóig. Nagy gonddal készítik elő az újszülöttek névadó ünnepségét, ahol a szülőkön, rokonokon kívül szívesen látják az üzem, szövetkezet képviselőit is. ün­nepélyes keretek között adják át a fiataloknak a személy­azonossági igazolványt, és szép búcsúestet rendeznek a bevo­nuló regrutáknak. Külön gond­dal készítik elő a házasság­­kötéseket. Újabbon az ifjú há­zasok leróják kegyeletüket a mártírhalált halt tizenhárom tornaváraljai lakos emléktáblá­ja előtt. Az idősebbekről is gondoskodnak a tornaváral­­jaiak: ner.irég a falu veterán kommunistái írták be nevüket a PÓT emlékkönyvébe. Az egy? kori pórtalapító tagok ma is élénk figyelemmel kísérik a fa­lu fejlődését, lakótársaik élet­módjának változásait. Pozbáról is hasonló jellegű tudósítást kaptunk Tóth Mag­daléna levelezőnktől. - Az 58 tagú nőszervezet — írja — egyre többet hallat magáról. A köz­ség szépen gondozott parkjai a nőszervezet tagjainak keze nyomát dicsérik. Ügy gondozzák, mint a sajátjukat. Nyáron - a sikeres szervezeti évadot zárva — kirándulásra készülnek a pozbai asszonyok. Állandó témánk: a szolgál­tatások. Plavec Pál gútai (Ko­­lárovo) levelezőnk egy olyan szolgáltatásról ír, amellyel elé­gedett a lakosság. Az érsekúj­vári (Nővé Zámky) Pletatex udvardi (Dvory nad Zitavou) részlfegén Ihnácik Mária veze­tésével tizenhat nő dolgozik. Kötött ruhákat, pulóvereket ké­szítenek megrendelésre. Az üzemben szocialista brigádot alakítottak. Kovács Mária veze­tésével arra törekednek, hogy vállalt kötelezettségeiket telje­sítsék, környezetüket rendben tartsák. Az üzemközi verseny­ben a második helyen végez­tek. Igyekezetük orra irányul, hogy ne csak teljesítsék a ter­vet, hanem munkájukkal a megrendelők elégedettségét is kiváltsák. Térítésmentes véradást szer­vezett a Vöröskereszt zsigárdi (Ziharec) szervezete - számolt be Morvay Sándorné. Az öt­vennyolc önkéntes véradó kö­zös beszélgetésre jött , össze. A Vöröskereszt zsigárdi szer­vezete évek óta a galántai já­rás kiválóan működő szerveze­tei közé tartozik. A községben öten az „Érdemes véradó", negyvenen pedig a „Példás véradó" cím tulajdonosai. A szervezet tagjai számos egész­ségügyi előadást hallgattak meg, s rendszeresen látogatják a falu idős lakosait. A társa­dalmi munkából is tevékenyen kiveszik a részüket. Legutóbb 409 órát dolgoztak le a falu­­szépítési akcióban. Erről tanús­kodik a HNB elismerő okleve­le is Győri Sarolta szep$i (Mol­dova nad Bodvou) levelezőnk egy szavalócsoportról ír. - Még tavaly alakult meg az a tizen­két tagú versmondócsoport, amely ünnepi alkalmakkor lép fel. Feladatunk az irodalom nép­szerűsítése. Nincs szükség pa­zar díszletre és hatásos zenei aláfestésre. A költemény min­dent megold. A közönség kap egy csokor verset, válogathat és összehasonlíthat. Sőt kedvet kap arra, hogy kézbe vegyen egy-egy verseskötetet. Tóth Sándor pedagógus az után­pótlásról is gondoskodik, hiszen az alapiskolában is működik versmondókör LEVELEK TUDÓSÍTÁSOK 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom