Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)
1978-07-27 / 30. szám
Charles Boyer-al a Gózlámpákban KI »1 »1 Г*Т iM» H f_* *' * '■ $ Szent Johanna ... az a színésznő, aki nem akart „színésznő“ lenni sohasem abban az elcsépelt, olcsó értelemben, ö világéletében színész akart lenni. Kiskorában csak a férfiszerepek tetszettek neki, azok után vágyott, a férfi nyíltsága, robbanékonysága, ereje, mindenmerése vonzotta — a nő érzelgőssége, törékenysége, bátortalansága ellenpólusaként. A magányos gyermeknek senkije sem volt, csak egyetlen, örök, szereteti példaképe: festőművész apja. De csapongó képzeletével barátokat talált ki magának, színházat játszott, szobája várkastéllyá nőtt, ágya hajó lett, a kis kanári pedig néha ádáz ellenség, néha elvarázsolt királyfi . . . Az iskolában szinte belerögződütl a tudatába, hogy csúnya, talán csak azért, mert osztálytársnőinél mindig egy fejjel magasabb volt, s mindig az utolsó padba ültették. Am arról is meg volt győződve, hogy „csúnya" színésznőre is szükség van, és kitartott elhatározásánál. Tizenkét évesen vitte el az apja először színházba, s ő azóta többé nem hagyta el ezt a szentélyt. Tizennyolc volt, amikor szerződtették a Stockholmi Királyi Színházba. Első filmje, a svéd Intermezzo eljutott Amerikába, és a nagy rendező, David О. Selznik előtt azonnal felsejlett a nagy lehetőség: ebből a fiatal svéd lányból, némi kis kiigazítással persze, új amerikai nőideált teremthet a filmvásznon. És Selznik nem tévedett. A nagyobbára a skatulyából kivett, túlsminkelt, a tökéletes szépségekkel lúllápláll amerikai közönség ujjongva fogadta ezt az egészen új, másképpen vonzó fiatal nőt, aki vízzel és szappannal mosakszik, nem használ rúzst, egészséges, fizikai — és főleg erkölcsi — ereje teljében van. Az új ideált, aki természetesen szép, szerelmes nő, de asszony, testvér, jó barát és anya is tud lenni egy személyben. Az átütő sikerű Intermezzot. most már Selznik jóvoltából, sorra követték a nagy Ingrid Bergman-filmek, a maradandó alakítások. Nem fogjuk elfelejteni Jeanne D’Arc kicsit fanatikus, kicsit titokzatos, tiszta mosolyát, s utána az ifjú Mariáét sem az Akiért a harang szól-ban. Aztán az ő Ellenje, Cary Grant partnereként, tette emlékezetessé a Hitchcock-rendezte Forgószél c. filmet. Ezeket követte a Casablanca, amelyben Humphrey Bogartlal játszott, Charles Boyer-val a Gázlámpák-ban, a Sagan-regényből készült Szereti ön Brahmsot?, később A kaktusz virága s a megfilmesített Dürrenmatt-darab, Az öreg hölgy látogatása. Pályája csúcsára Hollywoodban érkezett fel, Beverly Hills ünnepelt sztárja lett. Ez a csúcs azonban „vízválasztóként“ is szerepelt életében: a felfelé ívelő karrierben megérezte az egyfajta beskatulyázás veszélyét. Ez ellen Ingrid Bergman egész lényével lázadozott, éppen úgy, mint egyszerűsége, állandó tudásvágya, őszinte énje Hollywood hamissága, az „in-set“ estélyei, az amerikai „keep smiling“ ellen. Ezért, meg Roberto Rossellini, a nagy olasz neorealista filmrendező (második férje) kedvéért váll meg az „oázistól“, ahogy Beverly Hills-t, a filmhirességek kertvárosát pevezik, és ahol a Iák vinilből, a fű plasztikból van, az utcákon pedig nincsenek szemétkosarak ... Miután Ingrid Bergman elkövette a „szentségtörést“ és Rómába ment, az amerikai filmkörök csaknem teljesen elfordultak tőle, az angolszász sajtó szinte mindennapi témaként vájkált magánéletében. De mindez nem ért föl hozzá. Ma a művésznő hatvankét éves. Számos ősz hajszál tanúskodik koráról. A mosolya azonban a régi, mit sem vesztett varázsából. A közelmúltban fejezte be Rómában Vincente Minelli Nina c. filmjének forgatását, majd ismét találkozott régi partnerével és barátjával, aki a válság éveiben sem hagyta el, Cary Granttel. Ma csak akkor fogad el szerződést, amikor megfelelő darabot kínálnak neki. Megválogatja új feladatait, és mindannyiszor bebizonyítja, hogy hivatása valóban hivatás, hogy ízig-vérig SZÍINGRID BERGMAN IШГЧ ii u Я i(-]iil«it44 Пц'Д*11|П 1Тн »I*li ДТ1‘ТГ*1 а«»1 NÉSZ. A valóra vált kislánykor! álom nem álom volt csupán, hanem megvalósított életcél. Ingrid Bergman számvetése: „Nem volt mindig könnyű az iletem. Mint ahogyan egyi- Künké sem az. Ugyanúgy voltak jó és rossz állomások, torszakok az életemben, mint ninden emberéletben. Ma bollog vagyok, hogy mindezt negismertem, mert így tudom csak értékelni az életet a maga teljességében. S ami a legfontosabb: meg tudtam menekülni az egyhangú létezéstől.“ Feldolgozta FRIEDRICH MAGDA TUDOMÁNYOS ÉRDEKESSÉGEK Az alkohol megbélyegzése Számos országban — nálunk is — közismerten már fel kell tüntetni a cigarettacsomagokon, hogy a dohányzás árt az egészségnek. Az Egyesült Államok közegészségügyi szervei most ennek mintájára figyelmeztetést akarnak kötelezővé tenni az alkoholtartalmú italok palackjain is, hogy a terhes anyák túlzott alkoholfogyasztása árthat gyermeküknek. Amerikai szakértők vizsgálatai szerint az Egyesült Államokban évente 1500 olyan, szellemileg vagy fizikailag sérült gyermek jön a világra, akiknek édesanyja túlságosan sok alkoholt ivott terhessége alatt. A kutatók szerint naponta két pohár bor vagy 0,8 liter sör már túlzott alkoholfogyasztásnak számít. A Kolosszeum alapzata A római Kolosszeum most felfedezett óriási alapzatának köszönheti eddigi fennmaradását A mészkő- és sziklatömbökből kialakított elliptikus alapzat egyfajta gigantikus abroncs: vastagsága 13 méter, legnagyobb átmérője pedig 188 méter. Ezen az alapzaton nyugszanak a Kolosszeum mintegy tízezer tonna súlyú falai. Az abroncs meg nem erősített belső részében van az aréna. Csak így maradhatott fent a gigantikus építmény több mint kétezer éven át. Bálna - vita A bálnát, bolygónk legnagyobb emlősállatát kihalásra ítélték a brutális vadászati módszerek. Ennek a Nemzetközi Bálnavadász Bizottság megalakításával próbáltak gátat vetni, az állomány megóvása érdekében pontos vadászati kvótákat megállapítva, sőt, bizonyos bálnafajokra teljes vadászati tilalmat előírva a Csendes-óceán északi térségében. Csak az eszkimók jelentettek kivételt — ha közvetlenül saját szükségleteikre ejtették el a bálnákat. Erre az évre azonban még ezt a kivételes engedélyt is visszavonta a Nemzetközi Bálnavadász Bizottság, mert súlyos veszélyben látta a jelenlegi bálnaállományt. Az eszkimók most pert indítottak, mondván, hogy a bálnavadászat nemcsak élelmük forrása, hanem háromezer éves kultúrájuk egy része is. Első fokon megnyerték a pert, másodfokon azonban elutasították a keresetüket. A bizottság még ebben az évben újra foglalkozik majd az eszkimók panaszával. Az eszkimók azonban ettől függetlenül folytatni szándékoznak a hagyományos bálnavadászatot. Segélykérő karóra Érdekes angol elektronikus újdonság a közönséges karórához csatlakoztatható készülék, amellyel az idős, -beteg emberek vészjelzést adhatnak le. Szükség esetén ki kell húzni a karóra kicsiny teleszkópos antennáját és meg kell nyomni a készülék gombját — a rádiójelek hangos riasztó jelzést hoznak létre a távolban elhelyezett vevőben.
