Nő, 1978 (27. évfolyam, 1-52. szám)

1978-07-27 / 30. szám

Jglius 26-a Kuba állami ünnepe. Emléke­zetes napja ez nemcsak a Moncada ka­szárnyát megtámadó maréknyi kis csapat­nak, hanem Kuba egész népének, mert ezen a napon indult el az a forradalmi áradat, amely végül is győzelemmel végző­dött. Az ünnepségek szertartása rendkívül lát­ványos. Az utcák megtelnek virágfüzérekkel elegáns táncosnőkkel, díszes rokokó kosztü­mös, fehér parókás négerekkel, csíkos ten­gerészegyenruhás, félszemű kalózokkal, Na­póleonokkal, pávatollas gyöngyruhába öltö­zött szépségekkel, torreádorokkal, láncra vert rabszolgákkal; egyszóval a ruhák, jel­mezek, virágok, illatok, színek olyan le­írhatatlan keverékével, amelyet csak Dél- Amerikában látni. '• A tömegek színes, ünneplő, kavargó for­gataga elárasztja az utcákat. Mindenütt szól a zene, a fényszórók nappallá vará­zsolják a meleg trópusi éjszakákat, a tűzi­játék színes, hangos robbanásai festik meg újra meg újra az ég sötétjét. A jellegzetes népünnepély a karnevál lázba hozza Kuba népét, minden kis falut, minden várost. A mezőgazaasági termékek között jelentős sze­repe van a dohánynak. A világhírű kubai szivar keresett kiviteli cikk. A szivargyártás a szó szoros értelmében kézi munka. Fürge ujjakkal válogatják, rakják egymásba a dohány szárított leveleit és pödrik a szivarok ezreit combjukon a dohánygyári munkások. Hogy az egyhangú munka kellemesebben teljen, egy a munkások közül hangosan felolvas. Ez a felolvasás régi szokás, amelyet évtizedekkel ezelőtt vezettek be. és mindmáig sem tudták kiszorítani a modern kor eszközei, sem a rádió, sem a magnó. Ennek a felolvasásnak napjainkban már szecifrrs - réSz'ó lett az ismeretterjesztő és a szakképzettségfef növelő irodalom is. wmjímp шж ш w mm шяшт,шшл ar life., ШшШы Ш&Ш £.S Ж Я I ^ : mg ШВшк ■вПН1 П 1ШШ шш яШВШ ШШШI Kuba valutajövedelmének 8<í százalé­kát a cukor adja. A cukornádültelvé­­nyek gondozásából, a cukornád beta­karításából az egész nemzet kiveszi részét. A Triconlinental nyerscukor­­átrakodóban tonnaszámra folyik a sár­ga színű, karamellszagú nyerscukor, futószalagon érkezik a nagy raktárba. Kint a teherautók hosszú sora áll. Számunkra ismerős Skoda tehergép­kocsik szállítják a ponyvával gondosan letakart cukrot. Sok itt a csehszlovák műszaki felszerelés. A közeli cukor­gyár is csehszlovák segítséggel épült és itt a berakodó futószalagját is cseh­szlovák elektromotorok működtetik. II. rész. A kubai karnevál gyökerei a rabszolga­tartó rendszer idejéből fonódnak napjain­kig, részben rítus, részben az öröm, a tánc, a zene, az örök szerelem fékezhetetlen ki­törése. Az egyes tartományokban megvá­lasztott szépségkirálynők végül a havannai karneválon mérik össze „előnyeiket", ahol nemcsak a fizikai szépség a döntő. A „Ki mit tud?" versengésben az általános mű­veltségből és a politikai fejlettségükből is vizsgáznak a szigorú versenybizottság előtt... Az idei ünnepség fényét, melegségét nö­veli a Világifjúsági Találkozó. Nem véletlen, hogy Kubában rendezik meg a XI. VIT-et; a végigharcolt győzelmes ütközetek értéke­lése ez. A VIT megnyitását hónapokig tartó előkészületek, értékes vállalások előzték meg, amelyeknek eredménye több millió pesos a VIT tiszteletére. Az egész világból ideérkező több mint 16 000 küldött között ott van 450 csehszlo­vák fiatal is, hazánk ifjúságának képviselői. Küldöttségünk tagjai a legjobb bányászok, gyári munkások, földművesek, diákok, tudo­mányos intézetek dolgozói, élvonalbeli mű­vészek, akik méltón képviselik hazánkat a világ ifjúságának ezen a nagy seregszem­léjén. A vendéglátó kubai fiatalok a VIT tíz nap­ja alatt bemutatják elért eredményeiket. A kubai nép vendégszeretete és a termé­szeti szépségek bizonyára feledhetetlen él­mények sokaságát nyújtják majd a VIT va­lamennyi küldöttjének. Irta és fényképezte: Kovács Antal

Next

/
Oldalképek
Tartalom