Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-12-08 / 49. szám

\ A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja Főszerkesztő: HARASZTI-MÉSZÁROS ERZSÉBET Főszerkesztőhelyettes: JANDANÉ HEGEDŰS MAGDA Szerkesztőségi titkár: CSIBANÉ MEGYERI ANDREA Megbízott szerkesztőségi titkár NESZMÉRI SÁNDOR Grafikai szerkesztő: SCHREIBER KATARINA Kiadja a Szlovákiai Nő­szövetség KB 2IVENA kiadóvállalata, 89719 Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség 801 00 Bratislava, Martanovi­­cova 20. Telefon: köz­pont: 585 02, titkárság: 549 25 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy kézbesítőnél — Előfize­tési díj negyedévre 23,30 Kcs — A külföldi megrendeléseket a Pos­ta Központi Sajtókiviteli és Behozatali Szolgála­ta — PNS, Üstredná expedíció a dovoz tla­­ce, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. Ma­gyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizet­hető bármely postahi­vatalnál, a kézbesítő­nél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni, évi 180.— Ft. — közü­leti 220.— Ft. Csekk­számlaszám MNB 215— 96162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Szedés és fotoretusálás: Vy­­chodoslovenské tlaciar­­ne, n. p., 0442 67 Kosice, Svermova 47. Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany, indexszám: 49413. Címlapunkon: Brigitta Hausnerpyá — Az idő viharában című tévéfilmben Huszár Tibor felvétele munkásainak san eljutott a szociális gok megértéséhez, ciáldemokrata párt ja részt vett a Verebély munkások sztrájkjának Ezért elbocsátották tanítói állásából.) Apró öregember mosolyog rám. Sző­lőt szemelget. A megmosott szőlőről egy vízcsepp a bajszára költözött. Nagy Bé­la Szímőn (Zemné) született, ott szer­vezte a földmunkások harcát. Major Ist­vánnal együtt több évig volt a CSKP KB tagja. Visszaemlékezése adataiban lehet pontatlan, de igazságában téved­hetetlen : — Major István apostola volt a ma­gamfajta szegény magyaroknak. A hí­re, a neve olyan volt, hogy nem talál­tunk olyan földmunkást, aki neve hal­latán, szava hívására ne jött volna kö­zénk. Amikor 1927-ben Szímőn megala­kult a pártszervezet, évente népgyűlést csináltunk, ahol a népnek alkalma volt hallani a párt szavát. Volt a szervezet­nek egy ideológuséi, aki maga igen be­tokon Ügy volt, beszédet tartani, rú hír érkezett meg a tózkodni a meggondolatlan Elvtársak, minden becsületes emberre szükségünk van a további harcban, így szólt Major István üzenete. Azután sefn hagytuk abba a szervezkedést, ami­kor bebörtönözték. Dalaink közt volt egy, amelyik róla szólt: Este van már, késő este, Major elvtárs a börtönben. Megnyílnak a börtönfalak, lesz még Major elvtárs szabad. AMI A LEXIKONBÓL MINDIG KIMARAD Furcsa madár az emlékezet, so­káig hessegetik, hogy számyal­­- jón. Majd hirtelen elindul, je­len és múlt űrnyi távolságait járja be. Szárnycsapásai nyomán arcok és ese­mények hullanak elénk. Több ez könyv­tárnyi történelmi adatnál. Egyedi gon­dolatokra, emberi érzésekre, elfeledett hangulatokra talál a madár nyomában járó. Ismeretlen összefüggések kerülnek felszínre, számtalan élmény, érzelmi ál­lapot és megkophatatlan emlék alkotja a készülő mozaik kövecskéit. Némelyik színtelen, amikor alant száll az emléke­zet, de mindegyik árnyalt színekben tündököl, ha magaslatokba hág. (Egy lexikonból: „Major István, a CSKP egyik vezetője 1887. december 13- án született Verebélyen (Vráble). Apja szűcs volt. Hála szülei áldozatkészségé­nek és saját kitartásának, tanítói képe­sítést szerzett. Mint falusi néptanító az Üj korszak című lapban már 1910-től fellépett az egyház privilegizáltsága el­len. Látta a Duna-menti síkság föld­csületes kommunista volt, de előadónak képzetlen. Igen furcsán sült el, amikor a vallásról, a világnézeti kérdésekről tartott előadást.» A hallgatóság között voltak olyanok, akik belekötöttek és ki. tudták forgatni. Egyik ilyen alkalom­mal Major elvtárs is jelen volt, felállt és jó kerékvágásba terelte az ügyet. Még olyan ember is igazat adott neki, aki nagyon hitt a papok prédikációiban. Amikor Major- jött, megkétszereződött a tömeg, még a polgáriak is eljártak, hogy meghallgassák ... (Forradalmi tevékenységét a szocdem. párt marxista szárnyában, majd a CSKP magyar nyelvű lapjának, a Népszavá­nak szerkesztésével kezdte. Hangja súlyt és elismerést kapott a magyar föld­munkások és kisparasztok, valamint a bratislavai munkások gyűlésein. 1925- ben a CSKP parlamenti képviselőjévé választották. A párt bolsevizálása után tagja lett a CSKP KB-nak. Egyénisége túlnőtt Dél-Szlovákia nemzetiségi és területi keretein. Egyértelműnek meg-Tétován keresi a nóta dallamát a nyolcvanesztendős Nagy Béla, aki ba­ráti és elvtársi kapcsolatban volt a dal hősével. Üjgyallától (Dúlovce) csupán néhány kilométerre van Madar (Modrany), ahol id. Ifjú András és felesége él. Velünk üzent nekik, hogy kilábalt a betegség­ből, és rövidesen felkeresi őket, mert ahogy mondta, „megbeszélésre várnak a világ dolgai”. Madáron örömet szül az üzenet. Ifjú bácsi meg is jegyzi: — No, öregegykomám, akkor meg­nézzük még a menyecskéket is, — vil­lan meg hamiskásan a szeme. — Arról beszélhetnél, amiért az elv­társak ide jöttek! — szól rá a felesége. — Jó, jó, de nem lehet csak úgy be­legázolni a búza közepébe. Ki kell, hogy fújják magukat az aratók is, a hosszú út után... Hogy is volt, de rég volt. Először a komáromi (Komámo) földmunkás egyesület összejövetelén ta­lálkoztam vele. így kezdte a beszédét: Tanító voltam, tanítani jöttem. Minden­ki tudta, igaz emberrel áll szemben. Mondogatta is nekem, hogy jó fejem van, sokra vihetnem. Dehát kilencen voltunk testvérek, nem juthatott a ta­nulásra. — Nagyon jó ember volt. Többször aludt nálunk. A komáromi gyűlések után biztonságosabb volt falun, — szól közbe Ifjú néni. — Egyformán tudjuk mind a ketten; így nőttünk mi egymás mellett. Több­ször megtörtént, hogy hívták a komáro­id. Ifjú And­­rósné: ..... biztonsá­gosabb volt falun ., ." Nagy László felvételei id. Ifjú András: „. .Tő pe­dig mindig munkásoknál aludt. . .” Nagy Béla: „ . .. amikor Major jött megkétszereződött a tö­meg .. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom