Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-11-24 / 47. szám
Vers - kőbe vésett igazolás vagy Titokzatos, mint ős erdélyi várak Viharok dúlták A tájék kopár vad Te megmaradtál örökifjú lángnak. Szőlős lankák a télben — kopjafás had Háztűznézőbe induló — Halálnak kengyele már a rejthetetlen árnyad Megőriz tájad örökifjú lángnak. ÓCEÁNIG-VOJTECH KONDROT Ady AZ ÉRTŐÉ (Ady Endre költészete egy nemzetközi költőtalálkozó tükrében) Ezekkel a szavakkal kezdődött Budapesten a negyedik Nemzetközi Költőtalálkozó. A József Attila, — Radnóti, Petőfi — évfordulók alkalmából már hagyománnyá vált a különböző nemzetiségű költők, műfordítók rendszeres budapesti randevúja. Ez utóbbi az Ady-évforduló jegyében zajlott le. Mintegy harminc ország csaknem száz kiváló költője tisztelgett a költőóriás emléke előtt. Sokan közülük nem először találkoztak a kortárs magyar irodalom képviselőivel. Többségüket már személyes barátság fűzi magyar kollégáihoz, verseiket gyakran olvashatjuk magyar lapok hasábjain, vagy fordítva: ók ültetik át a magyar költészet legjobbjait anyanyelvűkre. Ady nagyságát, időszerűségét nemcsak ez a rangos költőtalálkozó hangsúlyozza, hanem az Unesco is beiktatta emléknapjai közé. A világ haladó írói emlékeznek meg születésének századik évfordulóján arról az Adyról, akinek alkotása arra kötelez ma is, hogy mindig csak „előre tekintsünk". „Előre és egymásra. Egymásra — mi, akik közös éghajlat alatt éltünk és élünk, akiknek közösek voltak és ma is közösek a törekvéseik. Akik a Duna mentén élünk. Európában és a Földkerekségben." Ennek a gondolatnak kifejezői a magyar irodalmat ismerő és tisztelő költőtársak: Pavel Matev, Anna-Maia Raittila, Michel Deguy, Gianni Toti, Paolo Santarcagneli, Tadeusz Nowak, Kányádi Sándor, Bori Imre, Lev Osanyin . . . Bulgária, Finnország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia a Szovjetunió versolvasó közönsége előtt.tárulkozik ki egy kis ország nagy fia. Költők, műfordítók jóvoltából, akik a klasszikusokon túl a kortárs magyar irodalom közvetítőivé váltak vagy válnak. Hidat építenek népek. nemzetek között. Ez a mélyebb hatás, elkötelezettség tulajdonképpen nem is a hivatalos ünnepi beszédekben nyilvánult meg, hanem a későbbi kötetlen beszélgetésekben, előadói esteken, különféle újságok, folyóiratok számára adott interjúkban, vallomásokban. Hadd idézzek néhány kiragadott példát: DEDINSZKY ERIKA (HOLLANDIA): „Ady neve és költészete mindeddig igen keveset jelent Hollandiában. Ebben a centenáriumi évben megpróbáljuk népszerűsíteni: több irodalmi estet rendezünk, ahol előadjuk hollandra fordított verseit. . . Remélem, hogy sikerül felkeltenem a holland olvasók érdeklődését — Adytól kortársainkig — az egész magyar irodalom iránt." KAJETAN KOVIC (JUGOSZLÁVIA): „Engem Ady költészetének elemi ereje ragadott magával... Közelinek érzem magamhoz líráját. Egy költőtársammal úgy tervezzük, hogy két-három év múlva egy átfogóbb Ady-kötetet adunk ki." MIHA KVLIVIDZE (SZOVJETUNIÓ): „Ady költészete bárki számára példát mutat: hogyan lehet a költő egyszerre nagyon magyar, tehát nemzeti, ugyanakkor mindenkihez szóló, tehát nagyon európai, nemzetközi. . . Most készítek egy grúz nyelvű válogatást a magyar szerelmi lírából, amelyben természetesen Ady Endre is szerepel." HANNU LAUNONEN (FINNORSZÁG): „A korábbi finn Adyfordítások Anna Maia Raittila utóbb megjelent kötetének kivételével — nem voltak képesek interpretálni azt a költői világot, amelyet Ady lírája jelent. Az idén — az évforduló jegyében — meghirdetett műfordítói verseny valószínűleg felfedezi a jövő igazi Ady-fordítóit." GIANG NAM (VIETNAM): „Nem vagyok műfordító. Költő és harcos vagyok. Egy költőtársam jóvoltából ismerek jó néhány Ady ma is a holnap hőse, lépteinket a jövő felé igazítja és kérlelhetetlenül arra kötelez, hogy előre tekintsünk. (GARAI GABOR) nagyszerű Ady-verset. Ebben az évben mintegy negyven költeménnyel kiadják Vietnamban az első önálló Ady-kötetet." Vég nélkül idézhetnénk a vallomásokból . . . A cseh költőket Vilém Závada nemzeti művész és Jarmila Urbánková érdemes művész képviselte. A Szlovák írószövetséget pedig E. B. Lukács érdemes művész, Viliam Turcány és jómagam. Jelen volt még Karol Wlachovsky irodalomkritikus, a magyar irodalom kiváló ismerője és tolmácsolója. Vitafelszólalásainkban, interjúinkban mi is elmondtuk, mit jelent Ady költészete a szlovák irodalomban. Hviezdoslav, E. B. Lukác, Smrek, Krcméry, Beniak fordításai után a fiatal költőnemzedék is folytatja a hagyományokat. Ady és egyáltalán a magyar irodalom hatása irodalmunkra nemcsak közismert tény, hanem élő valóság is, ami nem halványul el, hanem fokozatosan erősödik, mélyíti népeink barátságát. A nagyszerű találkozó lényegét úgy érzem Tamás Menyhért fogalmazta meg legtömörebben, legkifejezőbben: — „Eszmecsere Adyról — eszmecsere tegnapunkról, jelenünkről, jövőnkről. — Eszmecsere Adyról — helyünk a történelemben, a világban, a holnapot ígérő forradalomban. — Eszmecsere Adyról — vallomás arról, akik voltunk, akik vagyunk és akik lehetünk. — Eszmecsere Adyról — tegnapi lobogás, élő tűz, holnapi láng. Visszagondolva e magas színvonalú költőtalálkozó élményeimre és lényegére, megerősíthetjük az állítást; hogy „a magyar költészet kis ere, patakja elért és betorkollt az egyetemes költészet nagy óceánjába..." Tekintetek fagya mered utánad Egyedül a tengerrel — vallatás csak Az ár a múlt — a dacod szembeszállhat Te megmaradtál — hisz örökifjú láng vagy. Vers - kőbe vésett igazolás vagy Titokzatos, mint ős erdélyi várak Viharok dúlták A tájék kopár vad Te megmaradtál örökifjú lángnak. (Dudás Kálmán fordítása) MIHAIL BENIUC Ady csillaga Csillagodra kezet emelni mertek, s csillag nem hull, bizton tapad a mennyre a vörös csillag. Nem hal meg versed, magyar poéta, híres Ady Endre. Szűk volt neked a grófi Magyarország, s lelked pányvás csikónak tűrte sorsát. De nincs ma már fék, amely földre tart szárnyat emelő lelket és magyart. A te idődben s később is utánad vérrel vegyült vize a mély Dunának — harmadszor jöttek már, hogy a szabadság vörös magyar csillagát belefojtsák. S kezet emelni rá hiába mertek, csillag nem hull, bizton tapad a mennyre a vörös csillag. Nem hal meg versed, magyar poéta, híres Ady Endre. (Szemlér Ferenc fordítása) JEVGENYIJ JEVTUSENKO XXX Nos, ki is vagy te voltaképpen, herdált sorsra bízva magad, elvágódsz, vodkával a kézben, s magadra mégis büszke vagy? Nos, ki is vagy te voltaképpen, mikor, mint söpredéke-rest, füledben talmi függelékkel, őstehetségként tetszelegsz? Nos, ki is vagy te voltaképpen, kétes hírnév rabja csupán, azokat némítva el éppen, kik vágynak még szavad után? Nos, ki is vagy te voltaképpen, és én ki vagyok voltaképp, hogy üvöltök, rádszórva mérgem, és bennem érted-bánat ég? (Tamás Menyhért fordítása) 7
