Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-20 / 3. szám

— Való igaz, hogy járásunk területén, főleg Královsky Chlmec (Királyhelmee) környékén nagyon szerény volt még nem is olyan régen a nők munkalehető­sége. Még mindig nagyon messze va­gyunk a szükségestől, de nyugodtan ál­líthatom, hogy összehasonlíthatatlanul jobb ma a helyzet, mint a közelmúltban volt. Az utóbbi időben több olyan üzem létesült, melyek zömében csak nőket foglalkoztatnak, és még ennél is több gyárat, üzemet bővítettek ki, amivel megint sok asszony jut munkalehető­séghez. Ami a szakmai fejlődést, vagy inkább a fejlettségi fokot illeti, bizonyos esetekben paradox helyzet állt elő. A hosszú évekig háztartásban dolgozó asz­­szonyok nagy többsége szinte semmilyen szakmai képzettséggel sem rendelkezik. Ezeket az asszonyokat az üzem küldi különböző tanfolyamokra, amelyeken el­méletileg is megtanulják szakmájuk lé­nyegét. Járási bizottságunk ezért szoro­san együttműködik az üzemek vezető­ségével, de sokat tesznek ezek a téren alapszervezeteink is. Egy-egy brigádba kerülő új asszonyt a szervezet tagjai ve­szik „védőszárnyuk“ alá, segítik át a kezdeti nehézségeken. A paradox hely­zet abban rejlik, hogy néhány nagyon magas képzettséggel rendelkező nő vi­szont nem tud munkába állni, mivel nincs hová elhelyeznie gyermekét. Az üzemek ugyanis nem építenek bölcsődé­ket, óvodákat. Igyekszünk hát rábírni az üzemeket, hogy ne várjanak az állami bölcsődékre, óvodákra, napközi ottho­nokra, hanem dolgozóik érdekében épít­sék fel maguk ezeket a létesítményeket. Természetesen, ilyen építkezésekből az­tán asszonyaink alaposan kiveszik ré­szüket, megszámlálhatatlan mennyiségű brigádóra ledolgozásával. Persze nem­csak üzemekben dolgoznak asszonyaink, sőt többnyire nem, hiszen járásunk me­zőgazdasági jellegű. A mezőgazdaságban dolgozó asszonyok munkakörülményei még elég kedvezőtlenek, de itt is foko­zatosan javul a helyzet, s főleg az tölt el örömmel bennünket, hogy sok lány megy mezőgazdasági szakközépiskolába. És csak természetes, hogy az iskola el­végzése után visszatérve falvaikba, hoz­zájárulnak a mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséhez, s szaktudá­sukkal egyben a munka megkönnyítésé­hez. A szocialista erkölcsű és érzelmű em­ber formálásában nagy szerep jut a sza­bad idő ésszerű kihasználásának. „A Szlovákiai Nőszövctség fontos sze­repet játszik asszonyaink személyiségé­nek fejlődésében. Segit a szabad idő ésszerű kihasználásában, ami nagymér­tékben meghatározza a család életfor­máját. Egyre inkább reálissá válik, hogy a nő teljes mértékben kibontakoztathas­sa egyéniségét, mind a munkahelyén, mind a szabad Idejében is. kivehessc részét a társadalmi munkából is. És ez az, amiben a szocialista életforma lé­nyege rejlik. Ha a nők szabad idejéről beszélünk, arra kell törekednünk, hogy szervezetünk tagjai ezt az időt a lehető legjobban kihasználják, a lehető leg­hasznosabb tevékenységgel töltsék el.“ TÖTH ILONA, a Nőszövetség Komár­­nói (Komáromi) Járási Bizottságának elnökségi tagja. — Ha a szabad időről beszélünk, ter­mészetesen elsősorban az alapszerveze­­tek kulturális és sporttevékenységére gondolunk. Ami a kulturális tevékeny­séget illeti, bátran állíthatom, hogy szer­vezeteink járásunk területén a legaktí­vabbak közé tartoznak. Éneklő csopor­tok, tánckörök, olvasómozgalom, irodal­mi színpadok, színjátszó csoportok mű­ködnek, nem is szólva arról, hogy egy­­egy varrótanfolyamot, vagy más érdek­körök munkáját legtöbbször kiállításo­kon is bemutatjuk. Nagy súlyt helye­zünk népi kultúránk, hagyományaink ápolására. Tudatában vagyunk annak is, hogy a nők harmonikus fejlődésére nagy hatással van a sport, a testnevelés. Ezen a téren a szpartakiáda után bizonyos fokú pangás állt be, de most már újra egyre több asszonyt tudunk meggyőzni, hogy tornázzon, sportoljon. Szorosan együttműködünk az iskolákkal, ezek biztosítják a tornatermet, valamint az oktatókat. A kulturális tevékenység és a sportolás megkedveltetése, térhódítása az asszonyok között nagy hatással lehet az egész család életére, s főleg akkor láthatjuk igazi fontosságát, ha tudato­sítjuk, hogy az anya szerepe a család életében döntő, meghatározó tényező. Irta és összeállította: Megyeri Andrea és Neszméri Sándor Nagy László és Huszár Tibor felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom