Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-20 / 3. szám
mértékben felelősek az egész család erkölcsi fejlődéséért. Persze ettől el kell különíteni a fiatal nemzedéknek a szüléikért vállalható felelősségét. Arról elvégre egy mai, öntudatos fiatal asszony, vagy férfi nem biztos hogy tehet, ha idős szülei, akik más társadalmi rendszerben nőttek fel, más erkölcsi értékrendszert ismertek meg, és esetleg nem sikerült eljutniuk az igazság felismeréséig. Külsőségeket nézve formálisan értékelni és ítélkezni, az eseményekben, tettekben nem érezni a konkrét embereket — nagyon hátráltató tényező lehet az ideológiai nevelésben. Jó lenne, ha a közeljövőben egyetlen helyen, egyetlen alkalommal sem mulasztanák el a különféle falusi rendezvények mindegyikét felhasználni a közösségi összetartozás érzésének erősítésére. Főleg azoknak az asszonyoknak van erre szükségük, akik csak a háztartásban dolgoznak, nem tartoznak valamilyen nagyobb kollektívába, és kevesebb alkal-Dr. Mária Bandzejová: A világnézeti nevelés mindannyiunk ügye műk — vagy egyáltalán semmilyen sem — nyílik arra, hogy társadalmi életet éljenek. Hiszen ezekben a családokban általában az átlagosnál több a gyerek . . . Azoknál az asszonyoknál pedig, akik már eljutottak olyan fejlettségi fokra, hogy bátran részt vállalnak az irányításban, a termelésben, meg kell szabadulnunk az előítéletektől, az alaptalan, nem elvtársi bírálatoktól, mert mi tagadás, a funkcionárius nőre még sokszor kétszeres nagyítóval néznek, és a legkisebb mulasztás esetében is megkérdőjelezik rátermettségét. Nem az igényesség ellen hadakozunk, hanem azt szeretnénk, ha az emberi értékeket egyforma mércével mérnénk — férfiaknál is, nőknél is. » A szocialista embertípus- kialakításában külön, fontos helyet foglal el a világnézeti nevelés. Nem ok nélkül tartjuk ezt a legérzékenyebb nevelési területnek. Hosszú évszázadokban gyökerező hitet néhány év alatt nehéz a sarkaiból kifordítani. Még akkor is, ha a környező objektív világ egész létével, minden megnyilvánulásával, a tudomány óriási fejlődésével önmaga is képes átformálni az emberek tudatát, örvendetes, hogy végre erről a kérdésről is nyíltan, őszinte hangon beszélhetünk, a hiányosságokat nem kendőzzük, hanem józan mérlegeléssel, segíteni akarással orvosoljuk. A .főbeszámolóból idézve: „A nő személyiségének formálódásában kulcsszerepe van a világnézeti kérdésnek. A fejlett szocialista társadalomban, a tudományos-műszaki forradalomban csak az tudja felfogni a termelési, társadalmi mozgások törvényszerűségeit, aki eljutott a tudományos világnézetig, aki nemcsak megismerni akarja a világot, hanem megváltoztatni a maga — az emberiség javára.“ Dr. MARIA BANDZEJOVÁ a Komensky Egyetem Bölcsészkara pszichológiai tanszékének dolgozója, részleteiben elemezte azokat a lélektani tényezőket, amelyek a nők világnézeti nevelésében döntő fontosságúak. — A társadalom gyors ütemű fejlődése megváltoztatja az egyén személyiségét is. A gazdaságilag független nőnek lelki gátlásaitól is meg kell szabadulnia. Tévedés azt hinni, hogy vallási alapon nevelhetünk valakiből erkölcsös embert. Mert ennek a tanításnak az útja a félelmen keresztül vezet, nem pedi a meggyőződésen, márpedig enélkül nem is lehet szilárd, tudományos alapja. Az ateista nevelésben persze nem a vallási érzület/ megsértésén van a hangsúly, hanem rá kell mutatni annak elavultságára, az emberiség történelmében betöltött szerepére és mai káros következményeire, — és főleg a kétirányú nevelés negatív hatására, amely a tudományos-műszaki forradalom világában súlyos egyéni konfliktusokat okozhat. Deformálja a gyermek fejlődő lelkivilágát, nem alakulhatnak ki legszebb emberi tulajdonságai: a nyíltság, őszinteség, elvhűség, a közösségi összetartozás érzése. Az ilyen gyermek lelkileg labilis, ingatag lesz. Kétségtelen, hogy az iskolának döntő szerepe van a tudományos világnézet kialakításában. De ugyanilyen döntő szerep jut a szülőnek is. Nincsenek pontos statisztikai adataink a religiozitásról, de azt minden további nélkül elmondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság körében, és elsősorban a nők között, százalékaránya még mindig magas. A felserdülteknél kevés, de annál több a kisiskolás gyerekek között, ahol az anya, vagy még inkább a nagyanya érvényesíti még akaratát. Tudvalevő, hogy a nők érzelmi élete gazdagabb, árnyaltabb, mint a férfiaké, és éppen ezt az érzelmi beállítottságot igyekszik az egyház kihasználni. Alkotmányunk vallásszabadságot biztosít, mégsem tekinthetjük ezt a kérdést magánügynek, mert a világnézet elválaszthatatlan része a politikai és társadalmi állásfoglalásnak. Negatív hatása a társadalmi életben főként abban mutatkozik meg, hogy egyrészt táplálja a paszszivitást, érdektelenséget, másrészt pedig befolyásolja a gyerekek, — az új. növekvő nemzedék világnézeti fejlődését. Bármennyire sokrétű is ez a probléma, azon kell munkálkodnunk, hogy a világnézeti nevelés ne maradjon el a társadalmi haladás ütemétől. Nem lehet eleget hangsúlyozni — akár a társadalmi fejlődést vizsgáljuk, akár ezen belül az egyén személyiségének alakulását —, hogy milyen döntő tényezőként szerepel a család, mint a társadalom legkisebb sejtje. Éppen ezért a családi életre való nevelés, a korunk családtípusának kialakítása mindig aktuális és fontos kérdés szocialista társadalmunkban. „Az új nemzedék erkölcsi vonásainak kialakításában nagyon fontos a családi Fekete Mária: Többet kellene beszélnünk a családi élet etikájáról életre való nevelés feladata. A jellembeli tulajdonságok, erkölcsi értékek kialakítására, a világnézet, — amelyet az otthon, az iskola és a környezet formál a felnövekvő emberben — döntő hatással lesz annak későbbi családi életére, a partnerek közötti harmónia megteremtésére, az utódok nevelésére. Ezért a házasságra, családi életre való nevelés társadalmi feladat, s ebben a nőszövetségnek is bőven van tennivalója. Segítenünk kell a fiúkat, lányokat abban, hogy a szocialista erkölcsű ember szemléletével nézzék partneri kapcsolataikat, felébreszteni bennük a leendő családi életük iránti felelősséget, és megtanítani őket a családi problémák megoldására, hogy ne a különböző okok miatt felbomlott házasságok szaporodjanak, hanem ellenkezőleg: a családi élet biztos alapokra épüljön.“ FEKETE MARIA a VeTky Krffi-i (nagykürtösi) járás képviseletében fejtette ki nézetét korunk családjával kapcsolatban: — Életünk bármely területe kerüljön szóba, nem lehet a családi élet 4 Vanyek Anna: Meg kell tanulnunk szocialista módon élni összefüggései nélkül beszélnünk róla. Ezért a nevelésben egyik legfontosabb feladatunk lenne éppen a családi életre való nevelés. Az, hogy nyíltan beszéljünk a szerelemről, a partneri kapcsolatokról, a családi élet etikájáról, a válások negatív hatásáról, örvendetes, hogy egyre több helyen létesítenek házassági és házasság előtti tanácsadókat, s hogy ezeket egyre többen keresik fel, nemcsak a bajba jutottak, hanem a családalapítás előtt álló fiatalok is. Fontos azonban, hogy ezek a tanácsadók megfelelő, értékes, jó és alapos munkát végezzenek. Hasonlóképpen fontos nevelő feladat hárul az iskolára és az ifjúsági szervezetre is. A beszámoló foglalkozott egy másik nagyon fontos kérdéssel, mégpedig a burzsoá ideológia maradványainak felszámolásával, amely még ma Is hatással van az emberekre. „A nő egyéniségének formálása és formálódása nem egyszerű folyamat; elkötelezetten és megalkuvás nélkül kell harcolnunk minden ellen, ami a régi idők csökevénye és gátolhatja asszonyaink — szocialista társadalmunk építőinek — eszmei és politikai fejlődését, a szocialista erkölcs kialakulását. Kispolgári nézetekkel sajnos szinte mindenütt találkozhatunk még, s hatással vannak életünkre, főleg a család hétköznapjaira. Jellemző eleme ezeknek a nézeteknek az önzés, mindenekelőtt az anyagi jellegű önzés. Még ma is sokan hiszik azt — tévesen — hogy ha drága holmival veszik körül , magukat, „gazdagítják“ háztartásukat, emelkedik a társadalomban betöltött szerepük fontossága, megbecsültebbekké válnak. Még mindig él az a tévhit, hogy a nyugati fényűzés majmolásával, anyagi jómódjuk fitogtatásával kiemelkedhetnek polgártársaik közül. Elfeledkeznek közben arról, hogy a tőkés társadalomban az ilyennemű fényűzésre csak egészen kisszámú családnak van lehetősége, miközben a társadalom nagyobb részének az élet legelemibb szükségleteiért nap mint nap meg kell küzdenie.“ Természetesen nemcsak az anyákat kell megismertetnünk a szocialista életforma alapelveivel, meggyőznünk a szocialista erkölcs lényegéről, tehát az ilyen irányú nevelés sem csupán a nőszervezetek feladata. Erről így vélekedik VANYEK ANNA, a Nőszövetség Galántai Járási Bizottságának titkárnője: Varga Erzsébet: A nők szakmai továbbképzése nemcsak gazdasági okokból fontos — A nöszóvetség sokirányú tevékenysége és az asszonyokíá gyakorolt nagy hatása ellenére is gyöngének bizonyulna, ha egyedül kellene küzdenie ebben a harcban, annál is inkább, mivel nem minden asszonyra, lányra tudunk hatással lenni, tekintve, hogy nem minden nő tagja szervezetünknek. Azt is figyelembe kell venni, hogy a férfiak is egyre inkább kiveszik részüket a gyermeknevelésből, a család belső életének formálásából. így természetesen a férfiaknál is el kell érni ugyanazt a hatást, mint a nőknél. Már a múltban is együtt dolgoztunk a polgári ügyek testületéivel, az iskolák mellett működő szülői munkaközösségekkel, a népművelődési otthonok vezetőivel, s ami talán a legfontosabb és legeredményesebb volt, a SZISZ-szel. S mert jónak bizonyult ez az együttműködés, így tesszük majd a jövőben is. A kispolgári nézeteket nem lehet egyik napról a másikra felszámolni. Ezért, a jövőt tekintve, szerintem nagyon fontos, hogy fiataljaink, akik rövidesen átveszik a „stafétát“, már a szocialista erkölcsi normák szerint neveljék gyermekeiket, s ők maguk is ezek szerint éljenek. Ki kell emelnem a pedagógusok szerepét, akik ebben a küzdelemben talán a legtöbbet tehetik, nemcsak a gyerekek nevelésében, hanem a már említett szülői munkaközösségeken keresztül is, hiszen a szülői értekezleteken hatást gyakorolhatnak a szülőkre. Szlovákia dolgozóinak mintegy 50 százaléka nő. Ebből kiindulva a plénum egyik központi témája volt korunk aszszonyának szerepe a szocialista haza építésében, a nők részvétele a szocialista javak termelésében. Ehhez viszont szorosan kapcsolódik egy másik nagyon fontos kérdés, mégpedig a nők szakmai Tóth Ilona: Ha okosan használnánk fel a szabad időnket, továbbfejlődésének kérdése, részvételük a tudományos-műszaki forradalomban. „А XV. pártkongresszus értelmében dolgozóink fő feladata a munka hatékonyságának és minőségének növelése. Ebben az értelemben kell megmagyaráznunk asszonyainknak a szaratovi, a Ívovi és a Mladá Boleslav-i mozgalom lényegét. Tudatosítaniuk kell a szakmai és tudományos továbbfejlődés fontosságát az önművelés nélkülözhetetlenségét a társadalmi jólét fokozásának szempontjából. A nők tudatában kell, hogy legyenek a tudományos-műszaki fejlődés fontosságának, valamint annak, hogy ez a fejlődés mind tudományos, mind műszaki téren sokkal több elméleti és gyakorlati ismeretet igényel, mint amennyire eddig, bármelyik más időszakban, bármelyik más fejlődési korszakban szükség volt. így tehát nem elégedhetünk meg azzal a megállapítással, hogy asszonyainknak természetüknél fogva ügyes a kezük. Ma már ez nem elég! Be kell bizonyítanunk, hogy nemcsak ügyeskezűek és dolgosak vagyunk, hanem a tudomány és technika világában is megálljuk helyünket, hasznos tagjai vagyunk szocialista hazánknak, és magas színvonalú alkotó munkával járulunk hozzá az országépítéshez.“ Köztudomású, hogy a trebiáovi (terebesi) járásban, főleg annak déli részén az asszonyok munkalehetősége szűkén szabott, s hozzá még a szakmai képzettségük sem a legmagasabb szintű. A járás dolgozói közül VARGA ERZSÉBET, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának, a Szlovákiai Nőszövetség járási plénumának tagja így beszélt erről a kérdésről:
