Nő, 1977 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-20 / 3. szám

mértékben felelősek az egész család er­kölcsi fejlődéséért. Persze ettől el kell különíteni a fiatal nemzedéknek a szü­léikért vállalható felelősségét. Arról el­végre egy mai, öntudatos fiatal asszony, vagy férfi nem biztos hogy tehet, ha idős szülei, akik más társadalmi rend­szerben nőttek fel, más erkölcsi érték­­rendszert ismertek meg, és esetleg nem sikerült eljutniuk az igazság felismeré­séig. Külsőségeket nézve formálisan ér­tékelni és ítélkezni, az eseményekben, tettekben nem érezni a konkrét embe­reket — nagyon hátráltató tényező le­het az ideológiai nevelésben. Jó lenne, ha a közeljövőben egyetlen helyen, egyetlen alkalommal sem mulasztanák el a különféle falusi rendezvények mindegyikét felhasználni a közösségi összetartozás érzésének erősítésére. Fő­leg azoknak az asszonyoknak van erre szükségük, akik csak a háztartásban dol­goznak, nem tartoznak valamilyen na­gyobb kollektívába, és kevesebb alkal-Dr. Mária Bandzejová: A világ­nézeti nevelés mindannyiunk ügye műk — vagy egyáltalán semmilyen sem — nyílik arra, hogy társadalmi életet éljenek. Hiszen ezekben a családokban általában az átlagosnál több a gyerek . . . Azoknál az asszonyoknál pedig, akik már eljutottak olyan fejlettségi fokra, hogy bátran részt vállalnak az irányí­tásban, a termelésben, meg kell szaba­dulnunk az előítéletektől, az alaptalan, nem elvtársi bírálatoktól, mert mi ta­gadás, a funkcionárius nőre még sok­szor kétszeres nagyítóval néznek, és a legkisebb mulasztás esetében is meg­kérdőjelezik rátermettségét. Nem az igé­nyesség ellen hadakozunk, hanem azt szeretnénk, ha az emberi értékeket egy­forma mércével mérnénk — férfiaknál is, nőknél is. » A szocialista embertípus- kialakításá­ban külön, fontos helyet foglal el a vi­lágnézeti nevelés. Nem ok nélkül tart­juk ezt a legérzékenyebb nevelési terü­letnek. Hosszú évszázadokban gyökere­ző hitet néhány év alatt nehéz a sar­kaiból kifordítani. Még akkor is, ha a környező objektív világ egész létével, minden megnyilvánulásával, a tudo­mány óriási fejlődésével önmaga is ké­pes átformálni az emberek tudatát, ör­vendetes, hogy végre erről a kérdésről is nyíltan, őszinte hangon beszélhetünk, a hiányosságokat nem kendőzzük, ha­nem józan mérlegeléssel, segíteni aka­rással orvosoljuk. A .főbeszámolóból idézve: „A nő személyiségének formálódásá­ban kulcsszerepe van a világnézeti kér­désnek. A fejlett szocialista társadalom­ban, a tudományos-műszaki forrada­lomban csak az tudja felfogni a terme­lési, társadalmi mozgások törvényszerű­ségeit, aki eljutott a tudományos világ­nézetig, aki nemcsak megismerni akar­ja a világot, hanem megváltoztatni a maga — az emberiség javára.“ Dr. MARIA BANDZEJOVÁ a Komen­­sky Egyetem Bölcsészkara pszichológiai tanszékének dolgozója, részleteiben ele­mezte azokat a lélektani tényezőket, amelyek a nők világnézeti nevelésében döntő fontosságúak. — A társadalom gyors ütemű fejlődé­se megváltoztatja az egyén személyisé­gét is. A gazdaságilag független nőnek lelki gátlásaitól is meg kell szabadul­nia. Tévedés azt hinni, hogy vallási ala­pon nevelhetünk valakiből erkölcsös embert. Mert ennek a tanításnak az út­ja a félelmen keresztül vezet, nem pe­­di a meggyőződésen, márpedig enélkül nem is lehet szilárd, tudományos alapja. Az ateista nevelésben persze nem a val­lási érzület/ megsértésén van a hang­súly, hanem rá kell mutatni annak el­avultságára, az emberiség történelmében betöltött szerepére és mai káros követ­kezményeire, — és főleg a kétirányú nevelés negatív hatására, amely a tudo­mányos-műszaki forradalom világában súlyos egyéni konfliktusokat okozhat. Deformálja a gyermek fejlődő lelkivilá­gát, nem alakulhatnak ki legszebb em­beri tulajdonságai: a nyíltság, őszinte­ség, elvhűség, a közösségi összetartozás érzése. Az ilyen gyermek lelkileg labi­lis, ingatag lesz. Kétségtelen, hogy az iskolának döntő szerepe van a tudomá­nyos világnézet kialakításában. De ugyanilyen döntő szerep jut a szülőnek is. Nincsenek pontos statisztikai ada­taink a religiozitásról, de azt minden további nélkül elmondhatjuk, hogy a felnőtt lakosság körében, és elsősorban a nők között, százalékaránya még min­dig magas. A felserdülteknél kevés, de annál több a kisiskolás gyerekek között, ahol az anya, vagy még inkább a nagy­anya érvényesíti még akaratát. Tudva­levő, hogy a nők érzelmi élete gazda­gabb, árnyaltabb, mint a férfiaké, és éppen ezt az érzelmi beállítottságot igyekszik az egyház kihasználni. Alkot­mányunk vallásszabadságot biztosít, mégsem tekinthetjük ezt a kérdést ma­gánügynek, mert a világnézet elválaszt­hatatlan része a politikai és társadalmi állásfoglalásnak. Negatív hatása a tár­sadalmi életben főként abban mutatko­zik meg, hogy egyrészt táplálja a pasz­­szivitást, érdektelenséget, másrészt pe­dig befolyásolja a gyerekek, — az új. növekvő nemzedék világnézeti fejlődé­sét. Bármennyire sokrétű is ez a prob­léma, azon kell munkálkodnunk, hogy a világnézeti nevelés ne maradjon el a társadalmi haladás ütemétől. Nem lehet eleget hangsúlyozni — akár a társadalmi fejlődést vizsgáljuk, akár ezen belül az egyén személyiségének alakulását —, hogy milyen döntő ténye­zőként szerepel a család, mint a társa­dalom legkisebb sejtje. Éppen ezért a családi életre való nevelés, a korunk családtípusának kialakítása mindig ak­tuális és fontos kérdés szocialista tár­sadalmunkban. „Az új nemzedék erkölcsi vonásainak kialakításában nagyon fontos a családi Fekete Mária: Többet kellene beszélnünk a családi élet etiká­járól életre való nevelés feladata. A jellem­beli tulajdonságok, erkölcsi értékek kia­lakítására, a világnézet, — amelyet az otthon, az iskola és a környezet formál a felnövekvő emberben — döntő hatás­sal lesz annak későbbi családi életére, a partnerek közötti harmónia megteremté­sére, az utódok nevelésére. Ezért a há­zasságra, családi életre való nevelés tár­sadalmi feladat, s ebben a nőszövetség­nek is bőven van tennivalója. Segíte­nünk kell a fiúkat, lányokat abban, hogy a szocialista erkölcsű ember szemléleté­vel nézzék partneri kapcsolataikat, fel­ébreszteni bennük a leendő családi éle­tük iránti felelősséget, és megtanítani őket a családi problémák megoldására, hogy ne a különböző okok miatt felbom­lott házasságok szaporodjanak, hanem ellenkezőleg: a családi élet biztos ala­pokra épüljön.“ FEKETE MARIA a VeTky Krffi-i (nagykürtösi) járás képviseletében fej­tette ki nézetét korunk családjával kap­csolatban: — Életünk bármely területe kerüljön szóba, nem lehet a családi élet 4 Vanyek Anna: Meg kell tanul­nunk szocialista módon élni összefüggései nélkül beszélnünk róla. Ezért a nevelésben egyik legfontosabb feladatunk lenne éppen a családi életre való nevelés. Az, hogy nyíltan beszél­jünk a szerelemről, a partneri kapcsola­tokról, a családi élet etikájáról, a válá­sok negatív hatásáról, örvendetes, hogy egyre több helyen létesítenek házassági és házasság előtti tanácsadókat, s hogy ezeket egyre többen keresik fel, nem­csak a bajba jutottak, hanem a család­­alapítás előtt álló fiatalok is. Fontos azonban, hogy ezek a tanácsadók meg­felelő, értékes, jó és alapos munkát vé­gezzenek. Hasonlóképpen fontos nevelő feladat hárul az iskolára és az ifjúsági szervezetre is. A beszámoló foglalkozott egy másik nagyon fontos kérdéssel, mégpedig a burzsoá ideológia maradványainak fel­számolásával, amely még ma Is hatás­sal van az emberekre. „A nő egyéniségének formálása és formálódása nem egyszerű folyamat; el­kötelezetten és megalkuvás nélkül kell harcolnunk minden ellen, ami a régi idők csökevénye és gátolhatja asszonya­ink — szocialista társadalmunk építőinek — eszmei és politikai fejlődését, a szo­cialista erkölcs kialakulását. Kispolgári nézetekkel sajnos szinte mindenütt ta­lálkozhatunk még, s hatással vannak életünkre, főleg a család hétköznapjaira. Jellemző eleme ezeknek a nézeteknek az önzés, mindenekelőtt az anyagi jel­legű önzés. Még ma is sokan hiszik azt — tévesen — hogy ha drága holmival veszik körül , magukat, „gazdagítják“ háztartásukat, emelkedik a társadalom­ban betöltött szerepük fontossága, meg­becsültebbekké válnak. Még mindig él az a tévhit, hogy a nyugati fényűzés majmolásával, anyagi jómódjuk fitogta­­tásával kiemelkedhetnek polgártársaik közül. Elfeledkeznek közben arról, hogy a tőkés társadalomban az ilyennemű fényűzésre csak egészen kisszámú csa­ládnak van lehetősége, miközben a tár­sadalom nagyobb részének az élet leg­elemibb szükségleteiért nap mint nap meg kell küzdenie.“ Természetesen nemcsak az anyákat kell megismertetnünk a szocialista élet­forma alapelveivel, meggyőznünk a szo­cialista erkölcs lényegéről, tehát az ilyen irányú nevelés sem csupán a nőszerve­zetek feladata. Erről így vélekedik VA­NYEK ANNA, a Nőszövetség Galántai Járási Bizottságának titkárnője: Varga Erzsébet: A nők szakmai továbbképzése nemcsak gazda­sági okokból fontos — A nöszóvetség sokirányú tevékeny­sége és az asszonyokíá gyakorolt nagy hatása ellenére is gyöngének bizonyul­na, ha egyedül kellene küzdenie ebben a harcban, annál is inkább, mivel nem minden asszonyra, lányra tudunk hatás­sal lenni, tekintve, hogy nem minden nő tagja szervezetünknek. Azt is figye­lembe kell venni, hogy a férfiak is egy­re inkább kiveszik részüket a gyermek­­nevelésből, a család belső életének for­málásából. így természetesen a férfiak­nál is el kell érni ugyanazt a hatást, mint a nőknél. Már a múltban is együtt dolgoztunk a polgári ügyek testületéivel, az iskolák mellett működő szülői mun­kaközösségekkel, a népművelődési ott­honok vezetőivel, s ami talán a legfon­tosabb és legeredményesebb volt, a SZISZ-szel. S mert jónak bizonyult ez az együttműködés, így tesszük majd a jövőben is. A kispolgári nézeteket nem lehet egyik napról a másikra felszámol­ni. Ezért, a jövőt tekintve, szerintem nagyon fontos, hogy fiataljaink, akik rövidesen átveszik a „stafétát“, már a szocialista erkölcsi normák szerint ne­veljék gyermekeiket, s ők maguk is ezek szerint éljenek. Ki kell emelnem a pe­dagógusok szerepét, akik ebben a küz­delemben talán a legtöbbet tehetik, nemcsak a gyerekek nevelésében, ha­nem a már említett szülői munkaközös­ségeken keresztül is, hiszen a szülői ér­tekezleteken hatást gyakorolhatnak a szülőkre. Szlovákia dolgozóinak mintegy 50 szá­zaléka nő. Ebből kiindulva a plénum egyik központi témája volt korunk asz­­szonyának szerepe a szocialista haza építésében, a nők részvétele a szocia­lista javak termelésében. Ehhez viszont szorosan kapcsolódik egy másik nagyon fontos kérdés, mégpedig a nők szakmai Tóth Ilona: Ha okosan használ­nánk fel a szabad időnket, továbbfejlődésének kérdése, részvételük a tudományos-műszaki forradalomban. „А XV. pártkongresszus értelmében dolgozóink fő feladata a munka haté­konyságának és minőségének növelése. Ebben az értelemben kell megmagyaráz­nunk asszonyainknak a szaratovi, a Ívovi és a Mladá Boleslav-i mozgalom lénye­gét. Tudatosítaniuk kell a szakmai és tudományos továbbfejlődés fontosságát az önművelés nélkülözhetetlenségét a társadalmi jólét fokozásának szempont­jából. A nők tudatában kell, hogy le­gyenek a tudományos-műszaki fejlődés fontosságának, valamint annak, hogy ez a fejlődés mind tudományos, mind mű­szaki téren sokkal több elméleti és gya­korlati ismeretet igényel, mint amennyi­re eddig, bármelyik más időszakban, bármelyik más fejlődési korszakban szükség volt. így tehát nem elégedhe­tünk meg azzal a megállapítással, hogy asszonyainknak természetüknél fogva ügyes a kezük. Ma már ez nem elég! Be kell bizonyítanunk, hogy nemcsak ügyeskezűek és dolgosak vagyunk, hanem a tudomány és technika világában is megálljuk helyünket, hasznos tagjai va­gyunk szocialista hazánknak, és magas színvonalú alkotó munkával járulunk hozzá az országépítéshez.“ Köztudomású, hogy a trebiáovi (tere­­besi) járásban, főleg annak déli részén az asszonyok munkalehetősége szűkén szabott, s hozzá még a szakmai képzett­ségük sem a legmagasabb szintű. A járás dolgozói közül VARGA ERZSÉ­BET, a Csehszlovák Nőszövetség Köz­ponti Bizottságának, a Szlovákiai Nő­szövetség járási plénumának tagja így beszélt erről a kérdésről:

Next

/
Oldalképek
Tartalom