Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-02-24 / 7-8. szám

E REDMÉNYESEBBEN és ODAADÓBBAN Az ötödik ötéves terv számvetését és a statisztikai adatokat elemezve megállapíthatjuk, hogy hazánk dol­gozó népének nagy családja sikere­sen teljesítette a XIV. pártkongresz­­szus minden alapvető gazdaságpoliti­kai célkitűzését. Nem könnyű, de si­keres szakaszt zártunk le, amellyel újabb nagy előrehaladást értünk el a fejlett szocialista társadalom épí­tésének útján. A kiegyensúlyozott és töretlen előrehaladás egyik legjelen­tősebb tényezője, hogy társadalmunk minden rétege — munkások, föld­művesek, értelmiségiek, dolgozó nők és férfiak — csehek, szlovákok, ma­gyarok, ukránok és más nemzetisé­gűek — karöltve, összefogva s pár­tunk politikáját hűen követve kap­csolódtak be a lendületes és terv­szerű országépítésbe. A szilárd egységben és testvéri összefogásban végzett jó munka eredményeként, a tőkés piacok ben­nünket is érintő kedvezőtlen gazda­sági jelenségei ellenére az ötödik öt­éves tervben jelentős eredményt ér­tünk el az anyagi termelésben, a ke­reskedelemben és a szállításban. Javultak dolgozóink életkörülmé­nyei, nőtt a lakosság fogyasztása, átlagjövedelme. Emelkedett az áru­ellátás színvonala. Figyelemre méltó eredményt értünk el a lakásépítés­ben. Tovább szélesedett és tökélete­sedett az egészségügyi ellátás, az ok­tatási- és művelődési hálózat. Ugrás­szerűen emelkedett a továbbtanulási vágy és az iskolázottság. Az életszín­vonal emelésére irányuló határoza­toknak fontos részét képezik a szo­ciális juttatások, a nyugdijak eme­lése, valamint az ifjú házasok családi helyzetét könnyítő intézkedések. Az elért eredmény jó kiinduló alapot teremtett hatodik ötéves ter­vünk kidolgozásához és az 1976-os népgazdasági terv megkezdéséhez. Az 1976-os terv kidolgozása szerves része a hatodik ötéves terv előkészí­tésének. A kitűzött gazdaságpolitikai célok szem előtt tartják a népgazda­ság tervszerű fejlesztését. Gazdasági előrehaladásunk egyik legjelentősebb területe a beruházás. A beruházások meggyorsítása, a hosz­­szú átadási idő csökkentése szorosan összefügg a gyors, korszerű kivitele­zési módszerek alkalmazásával és pl. a nagyobb építkezések átgondolt te­rületi koncentrálásával. Az ipari termelés növekedik 1976- ban az 1975-ös szinthez viszonyítva 5,5 százalékkal. A terv számol az ipar egyes ágazatainak differenciál­tabb fejlesztésével és iparunk szer­kezeti átalakulásával. Az iparon be­lül a leggyorsabb ütemben a vegy­ipar, gépipar, építőanyagipar, a vil­lamosenergia és a cement termelése növekszik majd. Gazdasági fejlődésünk jelentős tartaléka a termelés korszerűsítése — a nem jövedelmező termelés visz­­szaszorítása és a népgazdaság fejlő­dése szempontjából előnyös és szük­séges termelés fejlesztése. A lakos­ság fogyasztási igényeivel összhang­ban emelkedik majd a tartós fogyasz­tási cikkek a szőnyeg, bútor, lakás­textil, gyermekruha, fehérnemű, kötöttáru stb. termelése. Hozzájárul ehhez az itt felsorolt termékeket elő­állító termelési kapacitások bővítése s felújítása, aminek következtében új termékek termelése is lehetővé válik. Iparfejlesztési- és beruházási poli­tikánk számol a tudomány és kutatás eredményeinek felhasználásával, s a műszaki fejlődés meggyorsításával. Célunk az, hogy a termelésben minél nagyobb arányt képviseljenek azok a termékcsoportok, amelyek gazda­ságosan gyárthatók, hosszútávon is „divatosak“ és progresszivek, ugyan­akkor biztosítják a kiépített termelő­­egységek folyamatos kihasználását. Az 1976-os terv nagy hangsúlyt fektet a termékek és szolgáltatások minőségének javítására, hogy a jó minőségű, kifogástalan termékek vagy félkészáruk minden tekintetben megfeleljenek a korszerű követelmé­nyeknek, a hazai és a külföldi vásár­lók egyre magasabb igényeinek. A megbízhatóság és versenyképes minőség mágnesszerűen hat a régi vevők megtartására, s újak szerzé­sére. A minőség javítása szorosan összefügg és elválaszthatatlan a szer­vezett, hatékony, takarékos gazdál­kodással és a magas színvonalú veze­téssel. A mezőgazdasági termelés eddigi kiegyensúlyozott és dinamikus növe­kedésének megtartása érdekében a terv számol a gépesítés és kemizálás. tovább az állattenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésével. A mezőgazdaság és az élelemiszeripar az ésszerű táplálkozás igényeiből in­dul ki. Fontos feladat a termőföld teljes- és gazdaságos kihasználása, s a terméshozamok további növelése. A nemzetközi gazdasági kapcsola­tok terve előirányozza, hogy a terme­lésben maximális mértékben kell törekedni az exportárutermelés ha­tékony növelésére. Alapvető nép­­gazdasági érdek árucsereforgalmunk bővítése a testvéri szocialista orszá­gokkal. A KGST országokkal végzett tervkoordinálás alapján mondhatjuk, hogy az 1976—80 közötti időszakban hazánk áruexportja a szocialista or­szágokkal 7 százalékkal lesz maga­sabb az 1975-ös szintnél, importunk pedig 6,9 százalékkal növekedik majd. A nemzeti jövedelem 5 százalékkal a társadalmi össztermék pedig 5,3 százalékkal fog emelkedni. Nemzeti vagyonunk gyarapodásának megfele­lően tovább emelkedik a lakosság életszínvonala, növekszik a kulturá­lis-, szociális és egészségügyi gondos­kodás. A terv számol az SZLSZK egyes gazdaságilag kevésbé fejlett terüle­teinek gyorsabb ütemű fejlesztésével, a gazdasági növekedés tényezőinek hatékony kihasználásával. Az ará­nyos területfejlesztés figyelembevé­tele egyidejűleg hozzájárul a lakos­ság foglalkoztatásának — főként a nők foglalkoztatottságának az eme­léséhez. A magunk elé tűzött célokat csak akkor valósíthatjuk meg, ha minden munkahelyen gazdaságosságra, taka­rékosságra, nagyobb hatékonyságra, termelékenységre és jobb minőségre törekszünk. Az 1976-os terv egész népünk ügye. Mindenkitől eredményesebb munkát és odaadást követel. 4 MIHÁLY GÉZA Az afrikai Szahel-zóna, az indiai szub­kontinens, a dél-amerikai országok nyo­morgó népei, kontra az európai, az észak­amerikai, az ausztráliai emberek ... A fel­sorolt földrajzi fogalmak két szó értelmét szimbolizálják: éhség és túltápláltság. Mindkettő világjelenség. amelyeknek megoldásán minden ország tudósai, szak­emberei dolgoznak. Nem véletlen ez, hi­szen napjaink legégetőbb problémáinak egyike az emberiség élelmiszerellátása és a táplálkozás, függetlenül attól, hogy a kérdésfelvetés mezőgazdasági, ipari vagy egészségügyi indíttatású-e. — Az éhség sújtotta országok ellátási nehézségei az éghajlat behatásain kívül az ipari termelés alacsony színvonalával, a mezőgazdaság kezdetlegességének is a következményei. A nemzetközi segítség enyhítheti, de nem szünteti meg a nehéz­ségeket. Ehhez több keli: politikai és gazdasági átalakulás. Hazánk lakosságát a másik véglet foglalkoztatja: Hogyan kell ésszerűen táplálkozni? Szocialista társadalmi rendszerünket a nagymértékű szociális kiegyenlítettség jellemzi. Téve­sen azt hisszük, hogy jólétünket azzal mutatjuk ki a legjobban, ha nagyokat eszünk. Más oldala a dolognak a napon­ta elfogyasztott élelmiszerek minőségi összetétele: Mennyi állati fehérjét, növé­nyi zsiradékot, gyümölcsöt és zöldséget, fogyasztunk? — tette fel a kérdést Krkos­­kovó Bernadetta, vegyészmérnök, a tudo­mányok kandidátusa, a bratislavai Élelmi­­szeripari Kutatóintézet dolgozója, majd így folytatta: — Táplálkozásunkat eddig csupán megrögződött szokások befolyásolták. Első hallásra szokatlannak tűnhet a fogalom, „a táplálkozás tudományos irányítása“, ha azonban mélyebben átgondoljuk, nem lehetetlen dologról van szó. A szolgálta­tások sok irányú fejlődése folytán gyere­keink étkeztetését — bölcsődékben, óvo­dákban, iskolákban — már tudományos alapossággal irányítják. így érhető majd el a végső cél: az egészségesen táplál­kozó társadalom. Példaként említhetném az iskolákban bevezetett „tejakciót“. Intézetünk munkájának jelentős részét az a törekvés határozza meg, amely sze­rint egyre több félkésztermék kell, hogy ANYASÁG az üzletekbe kerüljön. Kutatómunkánk te­hát a tartósításra, a korszerűbb csoma­golásra, és a tartósítás következtében beálló minőségromlás csökkentésére irá­nyul . .. Intézetük kapta feladatul azoknak a módszereknek a kidolgozását, melyekkel hazánk lakosságának táplálkozását tudo­mányosan irányíthatják. Krkosková mér­nök tudományos munkáján kívül politikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom