Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-01-27 / 5-6. szám

ti vállalat nyolcszáz lakást adott át egészséges környezetben, a természet ölén. Az erdő mellett pompás épületek sorakoznak. Készülnek a közszükségleti létesítmények is. Az iskolában és az óvodában előreláthatólag már szeptemberben megkezdődik a tanítás, foglalkoztatás. A bölcsőde ennél is előbb fogadja majd a kicsinyeket Mire az utolsó lakó is beköltözik, akkorra az egészségügyi központ is készen lesz. Pedig itt nagyon nehéz volt a kezdet. 1974 augusztusában indult meg az építkezés.

— Ezek a lakások újdonságnak számítanak Bratislavában — mondja Jozef Urbanovsky építésvezető. Dán licencia alapján készülnek. Az előregyártott elemeket Petrialkán' készítik. Szerelésük sokkal biztonságosabb az eddigieknél, amit a pontosság még meg is könnyít. Az építésnél több új anyagot és új' technológiát alkalmazunk. Újdonságnak számít az is, hogy a szobák tapétázva vannak.

Kíváncsian léptem be néhány lakásba, amelyeknek ajtaján már ott díszelgett a lakó névjegye.

Ing. Lukaéík Jozef: két éve nős. Egy szerény pincelakásban (csak egy kis túlzással lehetett azt az egy szobácskát lakásnak nevezni) laktak addig, amíg a világra kívánkozó kisfiúk miatt azt nem mondták: elég. Szüleikhez hurcolkodtak. Mindössze két hete laknak itt. Még nincs minden a helyén és igazán még nem is értik, hogy egyik napról a másikra háromszobás lakásuk lett. Szép meleg, kényelmes, csodálatos...

Seker Frantiáek: Az üzemtől kapott háromszobás lakást. Most költözködnek. Talán én vagyok az első vendég. Férj, feleség, közösen rendezik be a nappalit. Gyönyörű szőnyeggel borítják az egész padlót. A bútor is szép. Persze a valóság mindennél szebb: az üzemtől kapott irodahelyiségből ide költözhettek

Így sorolhatnám tovább. A lakók örülnek, hogy már van igazi lakásuk, otthon, mesés családi fészek, ahol élni lehet emberhez méltóan, dalolni és erőt gyűjteni a mindennapi munkához.

NAGY LÁSZLÓ