Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-12-13 / 49-50. szám
V riogattuk i nn«n - onnan i apókból l avalekból A prósdgok N ói dolgok О rszdgok F urcsatdgok E rdekességak Щ nutt, Miijük В onyodalmak £ lemónyak W éhdny szóban NYfRFACUXOR fogak védelmére A világ cukorkészitményeinek hetven százaléka cukornádból származik. Л répacukor csak egyharmadát teszi ki a földkerekségen felhasznált cukormennyiségnek. Az eddigi cukorfajták most egy újjal, a xylitollal bővültek, amely nyírfaforgácsból készül. A vegyészet már régóta ismeri ezt az anyagot, amely például a banánban, eperben, málnában is megtalálható jelentősebb mennyiségben. Ezekből a növényekből azonban xylitol nyersanyagot nyerni túlságosan költséges lenne. Ezért rendkívüli jelentőségű az a felfedezés, hogy a xylitol a nyírfában is megtalálható. Az új cukorfajta egyik legnagyobb előnye, hogy nem árt a fogaknak, ellenkezőleg, sok esetben gyógyszer a fogak számára. Kísérletek során megállapították, hogy a közönséges cukor helyett xylitolt fogyasztó emberek sokkal kisebb arányban szenvedtek a fogszuvasodástól, mint azok akik nem kaptak xylitolt. A fogszuvasodás ma már a legelterjedtebb népbetegség, hazánkban például a lakosság 92 százalékát sújtja. A kísérletek azt is megállapították, hogy a kezdeti fogromlást a nyírfacukor huzamosabb fogyasztása meggyógyította. Ez a felismerés különösen azok számára igen jelentős, akik a fogakra ártalmas munkahelyeken dolgoznak. A legtöbbször hosszú az út a feltalálótól a fogyasztóig. Finnországban azonban rövidnek bizonyult. A SUOMEN SOKERIOY cukorgyár az új gyártási folyamat és a próbagyártás meghatározott idejének ellenére a nyírfacukor első kétezer tonnáját már a múlt év végén legyártotta. A finn gyógyszertárakban szinte ezzel egyidőben „Xylitol Venki” néven rágógumit és köhögés elleni tablettát kezdtek árusítani. A tervek szerint ezeket a termékeket rövidesen mindenütt árulni fogják. A hagyományos cukorfajtákhoz viszonyítva, a xylitol egyelőre még drága. De ha a kereslet növekedni fog, a termelés is fokozódhat ami az előállítási költségek és az áru árának csökkentését eredményezi. Maga a nyersanyag a nyírfa nem drága, a visszamaradó hulladékot pedig a faipar jól hasznosíthatja. A rágógumit nálunk nem mindenki szereti, különösen a szülők nem. De annak mindenesetre örülnénk, ha a xylitol fogyasztásával megóvnánk fogainkat a szuvasodástól. 12 Néhány évvel ezelőtt Mexicóban történt, hogy egy nagy labdarúgó-mérkőzés előtt csodálatos, exkluzív személygépkocsi gördült be a pályára, kis kört írt le, elegánsan, akár egy manöken, s mikor megállt, megszólalt a hangszóró: Legújabb modellünket az kapja ajándékba, aki magánál hordja anyósa fényképét és tíz percen belül bemutatja az irodában! A cég nagyon jól tudta, hogy ezzel a reklámtrükkel semmit sem kockáztat. Ügy is volt, a várakozásnak megfelelően, tíz percen belül egyetlen anyós fényképe sem került elő, és az autó diadalmas tülköléssel elhagyta a pályát. Az örökös anyósviccek történetében talán ez volt eddig a legeredetibb éle... Az anyósviccek erdeje azonban a valóságos ellentétek, félreértések, összeütközések stb. talajában gyökeredzik, és a szakértők véleménye szerint alaposan meg lehetne ritkítani ezt az erdőt, — vagyis megváltozna a közfelfogás, — ha az anyósokra kevesebb előítéléttel és sokkal nagyobb megértéssel néznének, ha figyelmesebbek lennének velük szemben. Sok helyütt, a múltban is és ma is világszerte ez a „nagyobb megértés“, ez a „figyelem“ abban nyilvánul meg, hogy egyszerűen keresztül néznek rajtuk. Ez a szó szoros értelmében vett mellőzés sok helyütt valóságos illemszabálylyá, sőt jogszokássá vált. Így például Ausztráliában. A washanda törzs férjei számára kötelező volt az eltűnés, ha észrevették, hogy hajlékukhoz az anyós közeledik. Ha mégsem vette észre időben, olyannyira, hogy az anyós „testközelbe“ kerülhetett, a szomszédok, vagy a játszadozó gyerekek a lehető leghangosabban figyelmeztetik az illendőségre. Ilyenkor a férj a legközelebbi bokor, vagy fa mögé bújik, s csak akkor jöhet elő, amikor közlik vele, hogy az anyós már eltávozott. De mit kell tenni, ha mégis, feltétlenül, szót kell váltani az anyóssal? A kamillára törzs illemkódexe ebben az esetben a következőket írja elő: az anyós és a vő egymásnak háttal állnak, és olyan hangosan ordítva mondják el a mondanivalójukat, mintha a másik néhány mérföldes távolságban lenne. Érthető, hogy az ilyen módon folytatott beszélgetés tényleg csak a legszükségesebb közlendőkre szorítkozhat — sértegetésekre tehát nincs elég energia. Közismert tény, hogy az ausztrállal bennszülöttek a fejlődés legalacsonyabb fokán állnak. Feltételezhető lenne tehát, hogy a gazdasági és a társadalmi fejlődés magasabb fokán álló népek már másként viselkednek. De nem így van. Például, míg az említett törzsek még gyűjtögető életmódot folytattak, addig Óceánia lakosai már földművelésből éltek. S mégis náluk is ez a szokás, csak sokkal bonyolultabbak a formák. Űj-Britannia szigetén a vő és a meny beszélhet az anyóssal, apóssal közvetlenül, de azzal a megkötéssel, hogy soha, semmilyen körülmények között sem ejthetik ki egymás nevét, sőt ha az após, anyós neve még valamilyen tárgyhoz, tulajdonsághoz stb. kapcsolódik, akkor ezt a szót sem szabad kiejteniük a beszélgetés folyamán. (A név és az esetleges jelző ki nem ejtése talán a mi „civilizált“ viszonyaink közepette is hasznos lenne.) De ez még nem minden: Űj- Britannia szigetén a vő az anyós, após jelenlétében nem étkezhet, s még arra sincs joga, hogy odapillantson, amikor amazok étkeznek. A menyt ugyanezek a törvények kötik férje szüleivel szemben. S végül: a férjnek is, feleségnek is szigorúan tilos belépni a másik szüleinek a házába. A Banks-szigeteken már nincs ilyen szigorú korlátozás. De: ha a vőnek ugyanazon az útvonalon kell elhaladnia, amelyen közvetlenül előtte az anyósa is ment, addig kell várnia, amíg az anyós nyomait el nem mossa a dagály. Hasonló szokásokkal találkozhatunk Afrikában is. Egyes törzseknél a vőnek ugyanígy el kell rejtőzködnie anyósa elől, a menynek is férje szülei elől. Egy ugandai törzsnél, a bagandáknál, például az a szokás, hogy ha a vőnek valamilyen halaszthatatlan közölnivalója van anyósával, akkor ezt egy zárt ajtón keresztül kell megtennie. Ha ajtó nincs a közelben akkor falon keresztül, s ha még az sincs, akkor a közlendő közvetítésére egy harmadik személyt kell felkérnie. Az afrikai Gabunban élő lumba törzs anyósai rendkívül tiszteltek, helyzetük kiváltságos. Annak a fiatalembernek, aki egy másik UTAZÁS AZ ANYÓS KÖRÜL
