Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-09-29 / 39-40. szám
A Szlovák Tudományos Akadémia kutatóintézetei Bratislava városközpontján kívül, szerteszóródva épültek fel az erdőborította Kis-Kárpátok közelségében. A Lamac felé száguldó autóbuszok utasai vagy a Vaskutacskóra kirándulók közömbösen mennek el az épületcsoportok mellett, nem is gondolva arra, mennyire összefügg mindennapi életükkel, többek között egészségükkel az épületfalak között folyó tudományos tatómunka és annak eredményei. „Virologicky ústav SAV" — áll az épület falán a tábla, ahová bebocsájtást kérünk, hogy némileg tájékozódjunk, milyen irányban folyik éppen a kutatás. Kérésünkre Július Rajcani, a tudományok kandidátusa magyarázza az egyes kutatócsoportok tevékenységét és vázolja, hogy mi mindennel foglalkozik az Intézet 193 alkalmazottja. Hogy csak néhányat ragadjunk ki a kutatások közül, jelenleg a Rickettsia kórokozó, a Q-láz vírusának a vizsgálata folyik, az influenza-vírus szerkezeti összetevőinek az elemzése. Azután a herpeszvírusok élettani és biokémiai tulajdonságainak a vizsgálata. A növények vírusos megbetegedései, főleg a hüvelyeseké, a takarmánynövényeké. A kullancs okozta encephalitis, vagyis agyvelőgyulladás és még sokféle kutatás. A laikusoknak nem sokat mond ez a felsorolás, de annál többet jelent a szakembereknek. Évekig tartó, elmélyült kutatómunkával állapítják meg, határozzák — 1962-ben meghívtak bennünket a Szovjetunióba. Hattagú expedíciónk Szibériában végzett kísérleteket. Moszkvából Csermakov professzorral működtünk együtt. Kiváló terepünk volt a kutatáshoz, mert a 300 000 lakosú Kemerovo városában a laboratóriumban kísérletezhettünk, ugyanakkor a várostól tíz kilométerre mór a tajgán voltunk, ahol természetes környezetben tehettünk megfigyeléseket. Elkülönített beteg emberekkel is alkalmunk volt találkozni. Felfedeztünk egy vírust, amelyet a városról, ahol laktunk, Kemerovo-vírusnak neveztünk el. Ma már világviszonylatban így tartják nyilván és még további 15 vírust sorolnak ide, tehát egy egész csoportnak adott nevet. Rengeteg anyaghoz jutottunk ezalatt AZ EMBER SZOLGÁLATÁBAN MUDr. Milita Gresíková, a tudományok doktora (jobbra), nemrégiben állami dijat kapott a kutatócsoportjával egy világviszonylatban jelentős felfedezéséért. Fiatal, tudományos segítőtársával, MUDr. Marika Batikovával és Helena Patrovicovával Tudományos kísérlet fehér egerekkel MUDr. Helena Libiková, a tudományok doktora kutatócsoportjával felfedezte a ma már világszerte Kemerovo néven emlegetett vírust meg a betegségeket, járványokat okozó vírusok emberre, állatra, növényre veszedelmes fajtáit. Megállapítják a kórokozók lelőhelyeit, a fertőzési gócokat. Utána pedig kikísérletezik az ellenanyagot, oltóanyagot tenyésztenek ki. Vagyis, hogy járványok felléptekor, vagy azok megelőzésére sikeresen alkalmazhassák a kutatómunkájuk eredményeként előállított vakcinákat a betegségek nagyobb méretű elterjedésének a megakadályozására. De nyilatkozzanak a szakemberek: Ismét bebizonyosodott tény: minél nagyobb tudása van valakinek, annál egyszerűbb, közvetlenebb, szerényebb. Ilyennek ismertük meg MUDr. Helena Libíkovát, a biológiai tudományok doktorát. Az Intézet fennállása óta itt dolgozik, az igazgatóval, D. Blazkovic akadémikussal együtt kezdte a munkát. A kullancs okozta encphalitis volt a kutatóterülete, erről írta terjedelmes doktori disszertációját is. v í a két hónap alatt míg Szibériában voltunk. Évekig dolgoztunk rajta és még ma is hasznát vesszük. Kutatásainak fontos területe: bizonyos fajta megbetegedések, pl. a herpesz és az idegrendszeri, lelki zavarok, valamint az idősebb kori csökkent szellemi képesség közötti összefüggések vizsgálata. — Ezek természetesen hipotézisek, amelyek bizonyításra várnak. Ennek érdekében megfigyeléseket végeztünk a pezinoki ideggyógyintézetben. Megkönnyíti a munkánkat, hogy a férjem jogászként ott dolgozik az ideggyógyintézet egyik részlegén. és így egy bizonyos területen segit a tudományos megfigyelésekben, illetve ó is folytat ilyeneket, Pogadi docens igazgató hozzájárulásával. A pszichiátriai vizsgálatokat egyes betegségekkel kapcsolatban kiegészítik azok, amelyeket az agresszív egyéneken, gyilkosokon, schizofréniásokon tettünk, összekapcsolva az egészségügyi szempontokat a bűnügyi motivációkkal. A tudományos dolgozóknak ismerniük kell a külföldi kutatások eredményeit is. Százhatvan orosz, angol, német, francia nyelvű szaklap jár az Intézetnek. Tudományos konferenciákon vesznek részt a kutatók. A doktornő hat hónapot töltött Amerikában. Idén hét előadást tartott. Legközelebb a csehországi Liblicében tart majd angol nyelven értekezletet egy nemzetközi szimpozionon. — Hat tanítványom volt — mondja —, már tudományos fokozatokat is elértek. Most a kettő közül az egyik vietnami. Nagyon pontos, lelkiismeretes, tanulékony fiatalember, sok örömöm van benne. További hivatásbeli terveim? Arra törekszem, hogy kutatómunkánk eredményét a gyakorlatban jobban érvényesíthessük. Mert itt még űrt érzek. Ezt szeretném áthidalni. Ahogy az Intézet udvarán áthaladunk a másik részleg felé, az udvaron építkezést látunk. Kiderül, hogy korszerűbb ólakat létesítenek a kísérleti állatok részére. Mert fehér egerektől tengeri malacokon keresztül a kakasokig, nyulakig, birkákig, libákig kísérleteket végeznek ezeken az állatokon, hogyan reagálnak egyes vírusok okozta fertőzésekre, menynyire ellenállók, vagy mennyi idő alatt végez velük a kór. Vagy a vérükből vesznek a kutatás céljára szükséges adagokat. Időnként majmokkal is kísérleteznek. Az ember egészségvédelmét szolgálják ezek az állatok, a tudomány előrehaladásának áldozatai. Egy másik kutatórészlegen annak vezetőjétől, MUDr. Milita Gresíkovától, a tudományok doktorától érdeklődtünk, miért kapott háromtagú csoportjuk, Blazkovic akadémikussal és MUDr. Mayerrel a tudományok doktorával közösen nemrégen állami dijat. — Pontosan: a kullancs okozta encephalitis vagyis a fertőzéses agyvelőgyulladás tanulmányozásáért Csehszlovákiában, és az embert fertőző tej és tejtermékek elleni védekezésért. 1951-ben járvány-szerűen lépett fel Roznava (Rozsnyó) környékén az agyvelőgyulladás. 600 ember betegedett meg. Blazkovic akadémikus feltevése volt, hogy a tejtől. Ezt kellett bebizonyítani. Vizsgáltam a tejet. A fehér egerek is megbetegedtek tőle. Kis szondával mintát vettünk a gyomrukból. A hipotézis beigazolódott. Valóban kullancs okozta encephalitisszel álltunk szemben. Kiderült, hogy egy tejivó volt a fertőzés egyik góca, a nem megfelelően kezelt tej a vírus terjesztője. Egy másik eset. 1974-ben Topol'cany körzetében juhsajt fogyasztása következtében fellépett az encephalitis. Ezt a tényt mi állapítottuk meg és elsőként a világon bebizonyítottuk, hogy a juhsajt fogyasztása okozta, tehát nemcsak a kecskék fertőzhetnek, hanem a juhok is. Tudjuk, hogy a kullancs okozta agyvelőgyulladás nagyon súlyos betegség, amely erős szédülésekkel, leromlással jár és halálos kimenetelű is lehet. Hogyan kell a kullancstól, ettől a veszedelmes vírushordozótól óvakodni, illetve megszabadulni? Az ember az erdőben, a kertben és a házi állatok közelségében kaphat kullancsot. Feltérképezzük gyakori előfordulási helyeit. A vírusokat a maguk természetes környezetében figyeljük. Nemcsak hazánkban, de jól együttműködünk Magyarországgal, az NDK-val, Svájccal. Az ellenszérumokat a magyar, az osztrák, a görög kutatókkal közösen kísérletezzük ki. A laikusoknak azt tanácsolom, hogy olajemuiziával távolítsák el, spray-t permetezzenek rá. Utána egy kicsit várni kell és amikor a kullancs légszomj miatt kinyitja a száját, akkor egy csipesszel el kell távolítani. Megemlíti, hogy az Egészségügyi Világszervezet Arbovirus Központja hazánkban van. Gresíková doktornő ennek is tagja, mint ahogy a SAV elnökségének és több szakbizottságnak is, azonkívül a Csehszlovák Pugwaschki Békevédő Szervezetnek. Ö az intézet pártszervezetének is az elnöke. Vajon jut idő a családja és önmaga számára ilyen sokrétű elfoglaltság, tudományos működés mellett? Elmosolyodik, mikor azt mondja, hogy: kevés. És mégis az a derűs optimizmus, kiegyensúlyozottság, amely árad belőle azt mutatja, hogy teljes életet él, összhangba hozza hármas elfoglaltságát. Nyilvánvalóan a hivatásbeli siker, a kutatómunka eredményessége nagyban hozzájárul az elégedettségéhez. A siker nem egyéni érdem — hangsúlyozza — ez csakis az együttes munka eredménye. A két tudósnő révén csak egy kis ízelítőt adtunk a kutatóintézet munkájáról, amely sok irányban ágazik szerte, és nagyon jelentős. És a maga nemében szerves része annak a sokfajta szociális gondoskodásnak, amely nálunk az ember érdekében történik. BERTHÁNÉ S. ILONA Nagy László felvételei
