Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-07-26 / 29-30. szám
AZ EMBERISÉG „A közösségben, a közösség segítségével — a közösségért“ — talán ezzel a szép makarenkói mondattal lehetne a legtömörebben és a legtalálóbban jellemezni az európai kommunista- és munkáspártok húsznapos előkészület után Berlinben megtartott konferenciáját. Huszonkilenc párt vezető képviselői kilencévi szünet után vitatták meg kővetkező közös céljaikat, együttműködésük további feladátait. Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára rendkívül pozitívan értékelte a berlini értekezletet. Európa békéjéért, biztonságáért és együttműködéséért folytatott harc volt a közös nevezője a helsinki biztonsági konferenciának és a mostani berlini értekezletnek is. „Azok a gondolatok, amelyek áthatották a helsinki tanácskozást, természetesen szoros összefüggésben vannak az európai kommunista- és munkáspártok berlini tanácskozásával is. Meg kell azonban említenem, hogy bizonyos különbségek is fellelhetők a két konferencia között. Míg Helsinkiben különböző társadalmi rendszerű országok képviselői vettek részt, itt olyanok, amelyek a tőkés országokban küzdenek a békéért és a társadalmi átalakulásért... A szocialista országokban a kommunista pártok állami politikaként sikerrel követik nagy céljukat: a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének megvalósítását. Nagy-Britanniában az a célunk, hogy összefogjuk a munkásmozgalom erőit... s rákényszerítsük a kormányt, mondjon le imperialista politikájáról...“ A norvég kommunistáknak, mint ahogy a Norvég Kommunista Párt elnöke kifejtette, a vezető NATO országok erősödő nyomásával kell felvenniük a harcot, amelyek azt akarják, hogy az országban atomfegyvereket raktározzanak és külföldi, katonaságot összpontosítsanak „Portugáliában — hangsúlyozta Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára — a demokrácia építéséhez vezető út nem lehet visszatérés a monopoltőkéhez, hanem a történelmi vivmány megszilárdítása, mint ahogy az alkotmány is leszögezi ennek szocialista távlatát.“ A nyugat-európai kommunisták je-BOLDOGULÁSÁÉRT * Berlinben olyan kommunista- és munkáspártok képviselői találkoztak, amelyek magukénak vallják a marxizmus-leninizmus egységes világnézetét, és amelyek összhangban e tanítás alapjaival, céljaival, kitartó harcot folytatnak a munkásosztály érdekeiért a béke, a biztonság, az együttműködés és a társadalmi haladás megvalósításáért“ — mondotta nyilatkozatában Husák elvtárs. A munkásosztály érdeke és a társadalmi haladás azok a történelmi kategóriák, amelyeket ha lebontunk a kisemberek millióinak hétköznapjaira, más és más gondokat, más és más jellegű küzdelmet jelentenek Európa különböző országaiban. Felszólalásában erre mutatott rá Gordon McLennan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára: „... a konferencián részt vesznek olyan pártok, amelyek a szocialista országokban a kormányzással járó felelősséget viselik és lenlegi legfontosabb tennivalóit Jean Terfve, a Belga Kommunista Párt alelnöke összegezte: „A kapitalista Európa kommunista- és munkáspártjai előtt álló feladatok a következők: Élére kell állni a tőkés rend alapvető megváltoztatásáért folyó harcnak, vezetni kell azt, s meg kell világítani ennek a harcnak a jelentőségét. El kell oszlatni a tőkés renddel kapcsolatos illúziókat, hasznos és értelmes megoldásokat kell javasolni, s meg kell fékezni azokat az áramlatokat, amelyek felelőtlen, türelmetlen akciókkal csak rontanának a harc esélyein.“ A szocialista tábor országainak munkásosztálya és kommunistái jól tudják, hogy a szocialista országépítés nagy feladatait, a nagyszabású szociális programokat, amelyeket a nemrég lezajlott pártkongresszusok tűztek népeink elé, csakis békében lehet követni, megvalósítani. Ezzel kapcsolatban Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt KB főtitkára felszólalásában többek között hangsúlyozta: „ ... a munkásosztály szociális és politikai céljainak megvalósítása elválaszthatatlanul összefügg az európai békével. Ma már kevesen kételkednek abban, hogy a szocializmus és a munkásosztály egyre növekvő befolyása alapján a béke biztosítása reális feladattá és lehetőséggé vált. Egyre inkább nyilvánvalóbb: minél erősebb a szocializmus, annál inkább . megvalósítható kontinensünkön a béke.“ Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kommunisták nemzetközi egységéről, a testvérpártok közös célkitűzéseiről szólva leszögezte: „A testvérpártoknak ki kell cserélniük forradalmi tapasztalataikat, tanácskozniuk kell a nemzetközi politika főbb kérdéseiről, a közös feladatokról, hogy a proletár internacionalizmus szellemében összehangoltan léphessenek fel a békéért, a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekeket semmibe vevő nagy monopóliumok, az imperializmus nemzetközi összefogása ellen.“ A marxizmus-leninizmus talaján álló, egységes világnézetet valló testvérpártok értekezlete, nem egészen egy évvel a helsinki konferencia után, a világpolitikában újabb történelmi jelentőségű állomás. A tanácskozások eredményét záródokumentum foglalja össze, amely humanista, háborúellenes, antiimperialista jellegénél fogva túlmutat Európa határain. Irány- és útmutató a nemzeti függetlenségükért harcoló afrikai államok forrongásában és a dél-amerikai militarista junták által elnyomott tömegek felszabadító harcában egyaránt. Mert az idézett makarenkói közösség ma már annyira kitágult, hogy az egész emberiséget jelenti. — gé — 3
