Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1976-06-14 / 23-24. szám
BERTHANÉ S. ILONA A FÁBRY ZOLTÁN NAPOK KAPCSÁN A kellemes izgalom és a verseny feszültségének oldódása után nyugodtabban eshetett szó arról: Mit jelentett ez a részvétel, mit adott, milyen gondolatokat ébresztett a versenyzőben Fábry Zoltán az író, az esszéista, a publicista, aki új műfajt teremtett antifasizmus megjelöléssel, mert azt vallotta: „Vannak korok, sorsfordulók, amikor maga az írói magatartás lényegül műfajjá“. Hogyan hatott a felismert igazához egy életen át szinte mániákus szenvedélyességgel ragaszkodó, Európa lelkiismeretét felrázni akaró, a tollat olyan nagy felelősséggel, elkötelezettséggel kezelő író. Megérezte-e a Fábrykötetek olvasója, mikor a versenyre készült, hogy a stószi magány mennyire nem elzárkózás volt, hanem gyújtópont, olyan fókusz, amely sok irányból töltekezett és sokfelé sugárzott? — Csak most, hogy több könyvét olvastam Fábry Zoltánnak, kezdem jobban megérteni, ki is 6 tulajdonképpen és mit jelent nekünk. A legnagyobb hatást az igazsághoz való ragaszkodása tette rám, és tántoríthatatlan, a börtönben sem megtörő következetessége. De nagyon felrázó fasizmusellenessége és szenvedélyes háborúellenessége. Nem könnyű a műveit olvasni. Gondolati tartalmának gazdagsága erős érzelmi töltéssel párosul, súlyos mondanivalóját meg kell érteni és érezni kell. Éjszakákon át olvastam, ismerkedtem vele, mert érettségire készültem napközben. Pszichológus szeretnék lenni, úgy érzem, még ilyen irányban is van mondanivalója számomra. Már akkor feltűnt lelkes arckifejezésével, amikor a CSEMADOK KB által meghirdetett irodalmi vetélkedő döntőbe jutott kilenc versenyzőjének egyikeként a borítékból kérdést húzott és arra felelnie kellett. A második fordulón még jobban figyeltük az eredménytáblát, összeadtuk a pontszámokat, megállapítottuk a sorrendet, mielőtt ezt hivatalosan megtették volna. Titokban két versenyzőnek szurkoltunk, hátha elnyeri társrendező szerkesztőségünk díját: a 900 korona értékű könyvvásárlási utalványt. Az egyik ő volt. Nem is sejtettük akkor még, hogy ő is azért drukkolt, hogy a sok szép ajándék közül ezt nyerje. És végül is így sikerült! A verseny befejezése után a kosicei (kassai) Magyar Könyvesboltban boldog izgalommal szemlélte a polcokon a könyveket. A nagy lehetőség, hogy kiválaszthatja, ami a szíve vágya, először kicsit kapkodóvá tette. De ott volt vele az édesanyja is, aki higgadtan felhívta a figyelmét néhány drágább, hasznos könyvre, az Irodalmi Lexikon sorozatra, egy-két szótárra. De Szúnyog Judit az érettségiző diák és a könyvet szerető olvasó szakértelmével az első izgalom után meggondoltan keresgélt tovább, és a Világirodalom remekei sorozathoz nyúlt. Még egy-két verskötettel egészítette ki válogatását és a nagy halom könyv tetejére egy Fábry-kötet került. 12 Nemcsak a kétszáznál több, versenybe kapcsolódott fiatal számára van mondanivalója, akiket magyar szakos tanáraik készítettek fel a vetélkedőre. Hanem a többi fiatal számára is. Ügy lenne jó, ha Szúnyog Judittal együtt ráéreznének és tudatosítanák, amit az „Adyn, mint legfőbb alapélményen“ fejlődött író a világba kiált: „A fasizmus valóságfertuzese legyőzésével nem ért véget.“ És azt, hoy „A béke az emberiség összegező önkifejezése. A béke: az emberré tökéletesedés eleje és végcélja. A béke: az emberhez méltó gond.“ Ügy lenne jó, ha minden fiatal megtanulná a Fábry Zoltán-i vox humánát. És a vállalás és a kimondás erkölcsi tudata élne bennük. A maguk posztján és nemzetiségi létünkben. Ha mindenki megvalósítaná marxista fejtegetésének eszméjét: „Népek, nemzetek, kultúrák és nemzetek közelítésében, közeledésében a kölcsönösség tudata a döntő. Az igazi internacionalizmus ad és kap. Gazdagítás és gazdagodás a velejárója.' Hozzáértők, a Fábry-hagyaték gondozói, írók, költők, egyetemi tanárok szóltak hozzá, világítottak rá tanulmányukban a Fábry Napok résztvevői előtt az írópublicista emberi-írói oeuvre-jére, a korra, melyben élt, kapcsolataira, fejlődésére. Van értelme az ilyen jellegű rendezvényeknek, ha látszólag szűkebb körben hatnak is, ha csak néhány száz, Szúnyog Judithoz hasonló, befogadásra kész fiatal jellemformálásához, tudatalakításához járulnak hozzá. Akkor is. IRAK KM* IR.ÄN KUVAIT Területe: 18 400 km2 .szaüd-aiu(&ia Lakosainak száma: 910 000 Fővárosa: Kuwait, több mint 500 000 lakos Hivatalos nyelve: arab Hivatalos pénzneme: dinár A Perzsa- (Arab)-öböl északnyugati partvidékén helyezkedik el. Több sziget tartozik hozzá: Bubiyan, Failakah, Warbah, Kubbar stb. Népességének 90 százaléka arab, akiknek kb. a fele kuvaiti születésű. Az országban élnek még perzsák, indiaiak és különféle kelet-afrikai országokból származó bevándorlók. A lakosság zöme mohamedán. Gazdaságának alapja a kőolajtermelés. Kedvező stratégiai fekvése és óriási kőolajkészletei a múlt században az imperialista hatalmak vetélkedésének tárgyává tették Kuvaitot. 1961 óta Kuvait független állam. Az Arab Liga és (feltételesen) az Arab Közös Piac tagja. A kuvaiti kormány a pozitív semlegesség hive. Bevezette a kötelező nyolcosztályos oktatást, és a kormány nagy figyelmet fordít az orvosi ellátás javítására. Kilenc évvel ezelőtt dr. Maria Prawecka volt Kuvaitben az egyetlen munkaviszonyban álló orvosnő. Ebbe az országba férjével, szintén lengyel szakorvossal érkezett, aki a korszerű Emir Hospital-ban foglalta el munkahelyét. > — Nehéz volt elképzelnem, hogy két teljes éven át — mert férjem szerződése ennyi időre szólt — kizárólag háziasszony legyek. Azt hittem, hogy az orvoshiánnyal küzdő Kuvaitben jómagam, nőgyógyászszakorvosi képzettségemmel könnyen munkához tudok jutni. Sajnos, már a Kuvaiti Egészségügyi Minisztériumban folytatott első beszélgetések után megtudtam, hogy Kuvaitben ezen a szakterületen nők nem dolgoznak. Az Egészségügyi Minisztériumot még jó néhányszor felkerestem. Egyik szobából a másikba küldtek, de mindenütt kitérő válaszokat kaptam. Határozott elutasításra nem találtam sehol, s már ez is valami kis reménysugarat jelentett számomra. A velem beszélgető tisztviselők azonban százféle érvvel hozakodtak elő, míg azután a foglalkoztatásomat kizáró végleges okként azt jelölték meg, hogy nem ismerem az arab nyelvet. Tisztában voltam vele, hogy ha valóban dolgozni akarok ebben az országban, meg kell tanulnom arabul. Végül egy angolul remekül beszélő arab emberre bukkantam, aki baráti kapcsolatban állt az egyik lengyel családdal. Az arab nyelvleckék ellenértékeként lengyel receptek szerint készülő, „igazi“ házi ebédeket kért. így kezdtem arabul tanulni. Lemondtam arról, hogy az arab írást megtanuljam, s csak a hétköznapi nyelvet igyekeztem elsajátítani. Magam állítottam össze azokat a kérdéseket és válaszokat, amiket meg akartam tanulni, Hasszán ezeket magnószalagra mondta, én hallgattam és utána mondtam. így napról napra tízegynéhány új szóval gyarapitottam a szókincsemet. Eleinte nehezen ment. Kéthónapi tanulás után már nehézség nélkül beszélgettem a szomszédasszonyokkal. Üjabb hónap elteltével felfedeztem, hogy bizonyos iránykérdéseket feltéve, képes vagyok megérteni női pácienseimet. Frissen szerzett tudományommal ismét elmentem az Egészségügyi Minisztériumba. Most már arab nyelven mutatkoztam be. Általános volt a megrökönyödés. A minisztériumi tisztviselők azt hitték, hogy az arab nyelvismeret kívánalmával teljesen elveszik a kedvem a munkától. Elég nehéz vizsgát rendeztek számomra, de ezen is sikeresen túlestem. S akkor közölték, hogy nőket ugyan nem foglalkoztatnak, de ez esetben ... Még el kellett intéznem, hogy hazulról munkaengedélyt kapjak, hitelesíteni kellett személyi okmányaimat, meg kellett szereznem önbizalmat érdemlő szeméitől megkívánt jótállást. így lettem Kuvait első orvosnője. Egy újonnan épült klinikán kaptam munkát, a kuvaiti főváros perifériáján, a beduin-negyedben. A városnak ez volt az egyik legrégibb része, de mindeddig nélkülözött bármilyen egészségügyi létesítményt. • A legelső naptól, még tökéletlen arab tudásommal, olyan körülmények között kellett munkához látnom, amilyenekkel eddig még sohasem találkoztam. Kötelességem volt megvizsgálni minden beteget,
