Nő, 1976 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1976-05-03 / 17-18. szám

AZ ELSŐ TAVASZ Kicsit késett, de aztán olyan lendü­lettel jött, mint a randevúra siető kis­lány. A késést néhány nap alatt akar­ta behozni, s ezt megkövetelte az em­berektől is, akik készenlétben vártak már a jó időre, az „igazi" tavaszra. A földműves embernek nincs nagyobb bosszúsága annál, mintha az időjárás késlelteti a munkáját, ha nem tudja időben földbe juttatni a magot. Az ő munkája a természet törvényeihez iga­zodik, ezért olyan nagyon fontos, hogy mindent kellő időben végezhessen el. A pribetai (perbetei) szövetkezeti ta­gok ennek teljesen tudatában vannak, jól felkészültek, hogy hatodik ötéves tervünk első tavaszán semmivel se kés­senek, semmit se mulasszanak el. Mert a kezdettől, az indulástól nagyon sok függ. A feladatok igényesek. Teljesíté­sük céltudatos munkát igényel. Hogy a hatodik ötéves terv irány­számait évről évre elérhessék, és majd az ötéves tervidőszak végén nyugodt szívvel állíthassák: sikerült teljesíte­nünk — ahhoz már az első tavasztól kezdve szükség van az egész tagiig összefogására, lelkiismeretes munkájá­ra. öt év alatt öt millió koronával nö­velni a szövetkezet mezőgazdasági össztermelését — nem kicsiséa! Hiszen a ' hektárhozamok emelkedésében már nem lehet csodás eredményeket várni, az évi hektáronkénti eqy mázsás nö­vekedést reálisnak kell elfogadni. A gabonaneműek termése lassan stabili­zálódik. Az 50—55 mázsás átlaqhozam az itteni viszonyokhoz képest szép e­­redmény. Az a csekély tartalék, amely e téren még van, az a iobb trágyael­látásban, a jobb vetőmaaban és a tö­kéletesebb munkaszervezésben rejlik. Az állattenyésztésben uqvan méq nem beszélhetünk "maximumról", de min­dent figyelembe véve. az állataondo­­zóktól volóban odaadó munkát követel majd a 3100 literes évi fejési ótlaq, voqy kocánként n 19 elválasztott ma­lac. emelvet az ötéves terv végére el kell érniük. Ezek után önkéntelenül felmerül a kérdés, miből ól! tehát elő az az öt millió korona »'tékű többlettermelés? Mert ho a. növénytermesztésben és az állattenvésztéshen a termelési eredmé­nyek aránvosan növekednek is. ezt az összeget méa nem produkálják. A hatodik ötéves terv időszakának termelési „csúcsát" ebben a szövetke­zetben az intenzív szőlőtermelés ielenti. •elenlea 72 hektár a termő szőlő, s öt év alatt ez fokozatosan még 75 hek­tárral bővül. Az ebből származó ter­méshozam 1980-ig három millió korona Zahorcsek Zoltán, a szö­vetkezet alelnöke bevételt ad. Tagadhatatlanul jelentős pénzösszeg ez. Bennem mégis felme­rül a gondolat — éppen a rossz ta­pasztalatok alapján, mely a minden áron való nyereséghez jutást példázza — vajon nem ebben van-e itt is ennek a gyökere? Zahorcsek Zoltán, a szö­vetkezet alelnöke azonban más gondo­latokra vezet. — Az a föld, amelybe mi szőlőt te­lepítettünk, más növény termesztésére nem lenne alkalmas. A szőlőnek sem „ideális" talaj. Elhanyagolt domboldal, amely még legelőnek sem volt jó. Hogy mégse heverjen ugaron, szőlővel ül­tettük be. Az eredmény a termés szem­pontjából sem rossz — elérjük a 80 mázsás átlag hektárhozamot. Ezenkí­vül foglalkoztatni tudjuk a nőket is. A szőlőhegyen már javában folyt a munka, az asszonyok ügyes, gyakorlott mozdulatokkal kötözték a szőlőt. A ta­vasz itt is érezhetően késett, s most hogy a napsugarak végre osztják a meleget, megsokszorozódott a munka. Negyvenöt asszony dolgozik a cso­portban. öt-hat kilométerre vannak a falutól, autóbusz hozza-viszi őket na­ponta. Az utazással nincs is baj. A pa­nasz — amint azt az asszonyoktól meg­tudtam — a víz miatt van. Ez külön­ben is állandó gond Perbetén. Itt a szőlőhegyen ez még élesebben meg­mutatkozik. Nincs mivel ebéd előtt ke­zet mosni, sőt néha méq a szomjúsá­got sincs mivel oltani. Az üvegben, de­­mizsonban magukkal hozott víz nap­közben megmelegszik, élvezhetetlenné válik. Sokkal jobb a helyzetük a kertészet­ben dolgozó asszonyoknak. Nekik jól felszerelt szociális helyiség áll rendel­kezésükre, s amint azt elmondták: a nyá­ri nagy hőségben felfrissíti őket a hi­deg-meleg zuhany. Ottjártunkkor a csoport tagjai a foghagymát készítet­ték elő vetésre. A hosszú asztalok mel­lett jókedvűen folyt a csevegés. Amíg a kezek szorgalmasan válogatták a fokhagymagerezdeket, a beszéd fonala sokfelé ágazott. A munkával elégedettek. Az 51 hek­tár szántóföldön és négy hektár fólia alatt termesztett zöldség csaknem e­­gész évben ad munkát. Hozzájuk tar­tozik még a 43 hektáros gyümölcsös is, s bizony igyekezniük kell, ha mindent időben el akarnak végezni. Igyekezet­ben nincs is hiány, idénymunkák alatt hajnali három órakor kelnek, hogy a zöldséget időben leszedjék. A panasz, az elégedetlenség a munkájukat meg­könnyítő szolgáltatások hiányára irá­nyul. — Nincs bölcsőde, kicsi az óvoda. Az a szerencsés fiatalasszony, akinél nagymama van a háznál, mert ráhagy­hatja a gyermekét — mondja Orvos Ilona. — És milyen jó lenne a gyorsvacso­ra főzéséhez egy-egy félkészáru!... — sóhajt fel Lengyel Zoltánná. Szívesen fogadnák a mosodát és az üzemi konyhát is. Mindkettő nagy gon­dot venne le a dolgozó nők válláról. — Nekünk, kisgyermekes anyáiknak még egy gondunk van, amit jobb szer­vezéssel meg lehetne oldani. Ha egy fél órával később kezdhetnénk, vagy az óvoda, iskola nyitna előbb, a gye­rekeknek nem kellene az utcán vára­kozni — mondja az anyák nevében Lacza Gizella. A felsorolt problémáik sokrétűek. Né­melyik megoldása valóban csak szer­vezési kérdés, de van, amelyikhez en­nél több kell. Elsősorban pénz. Aztán építő. Mint például a bölcsődéhez, óvodához, üzemi konyhához. Am ez sem elérhetetlen. Sőt nagyobb részük a szövetkezet hatodik ötéves tervének szociális programjában szerepel is. Az óvodai gondok például a követ­kező öt év alatt csaknem eltűnnek. A jelenlegi 60 férőhelyes óvoda újabb 60 férőhellyel bővül, melyet „Z" akcióike­retében és a szövetkezet segítségével építenek. Ezenkívül a régi orvosi ren­delő átalakításával újabb 40 helyet nyernek. Az óvoda a szövetkezet „bel­ső ügye" is, mert a háztartásban levő fiatalasszonyokra — akik eddig nem tudták hol elhelyezni óvodás korú gyer­mekeiket —- az intenzív szőlő, zöldség-, és gyümölcstermesztésben szükség van. A hatodik ötéves terv termelési csúcsát az intenzív szőlőtermelés jelenti. Ez nem csak jó bevételt, de megfelelő munka­­lehetőséget is nyújt

Next

/
Oldalképek
Tartalom