Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-10-16 / 41-42. szám

következményektől is tortának. Ugyanis jelen­leg a Föld oxigénkészletének jelentős százalé­kát az Amazonas ösvadonjai termelik. Márpe­dig a telepesek építette bódévárosok környékét már eddig is az irtás helyén keletkezett, kopár préri övezi. A bódévárosok pedig egyre szapo­rodnak, mivel a telepesek földet, fahozat, hosz­­szúlejáratú kölcsönt kapnak az államtól. Mér­nökök és ökológusok együttes feladata most, hogy ez a Brazília számára állítólag oly szüksé­ges operáció minél kevesebb vérveszteséggel járjon. (Delta) A KEFIR TÖRTÉNETE A Szovjetunióban az egyik leg­népszerűbb tejtermék a KEFIR. Sokban emlékeztet a nyugati or­szágokban jól ismert joghurtra. A kefir előállítási módja hosszú ideig féltve őrzött titok volt. Ezt tárta fel a szerelem. Régóta ismeretes volt, hogy egy Kaukázusban élő kis nép­csoportnak csodálatos itala a „kejf". Az elnevezés a „jókedv", „élvezet", „öröm" jelentésű sza­vakból ered. És valóban, aki csak megkóstolta az italt, a leg­nagyobb elismerés hangján nyi­latkozott róla. Amikor pedig az orvosok is elismerték, egészséges és gyengélkedő emberre tett gyógyító hatását, a kereslet irán­ta sokszorosan felülmúlta a kí­nálatot. Felvetődött az ipari elő­állítás kérdése. Ez azonban szin­te megoldhatatlan problémának bizonyult: a hegyilakók a leg­szigorúbb titokban tartották a „kejf" készítésének receptjét. Va­lamilyen úton-módon meg kellett szerezni tőlük a kefirgombák te­nyésztésének titkát. Ezzel a céllal kereste fel az Osszoroszországi Orvosok Szö­vetsége a XX. század elején a híres moszkvai tejgyárost, N. Blandovot. Kiszlovodszk vidékén a Blandov Testvérek cégnek ti­zenkét sajtgyára volt. N. Blandov úgy határozott, Irina Szaharovát küldi a kefirgombákért. A szép húszéves Irina kitűnő eredmény­nyel fejezte be 1906-ban a nők részére létesített tejipari iskolát; egy évvel később a cég Párizs­ban aranyérmet nyert a Szaha­­rova által kidolgozott technoló­giával készített vajjal. Blandov tudta: Irina missziójának sikeré­től függ a cég jó hírneve. Meg­értette ezt a Blandov Testvérek cég kiszlovodszki vezetője, Va­­sziljev is, aki Irinával együtt uta­zott a hegyekbe a legjelentő­sebb tej- és sajtszállítóhoz, Bek- Mirza Bajcsarov herceghez. Bek-Mirza keleti vendégszere­tettel fogadta őket és mindent megígért, amit kértek tőle. De telt az Idő, és az ügy nem haladt előre. Elkeseredve, üres kézzel fordult vissza Irina. Nem jutott azonban messzire. A kocsit öt fekete álarcos lovas támadta meg, egyikük nyergébe kapta Irinát, aki a herceg palotájában tért magához. Egy öregasszony, miközben ízletes italt nyújtott fe­léje, halkan biztatta: Ne keseregjl Nálunk ez a szokás. Megtetszettél a herceg­nek. Hercegnő leszel! Mi ez? Kefir? Irina megfeledkezett minden­ről, faggatni kezdte az öreg­asszonyt az ital készítési módjá­ról. Ekkor megjelent maga Bek- Mirza. Elnézést kért az elrablási módért és felajánlotta kezét és szívét. Irina nem adott választ. Vasziljev csendőrökkel tért vissza Kiszlovodszkból Irina kisza­badítására. Bek-Mírzát bíróság ele állították. A bíró igyekezett elsimítani az ügyet. Hisz a herceg tulajdon­képpen semmit sem tett — pró­bálta meggyőzni Irinát. Meg­bocsát neki? Meg, egy feltétellel. Adjon nekem 10 font kefírgombát. Ebben meg is egyeztek. Más­nap Bek-Mirza figyelmeztetés nélkül küldött Irinának 10 font szárított kefírgombát és egy ha­talmas csokor hegyi tulipánt. Majdnem egy hónapot töltött még ezután Irina Szaharova Kiszlovodszkban, cseppenként és szemernyi részenként gyűjtöget­ve a kefir előállításához szüksé­ges anyagokat. És nem telt el nap anélkül, hogy ablakában ne lett volna friss virágcsokor Bek- Mirzától. 1908 szeptemberében Moszk­vában megjelent az első üveg kefir, melyet Irina Szaharova állított elő. Kezdetben a kefirt csak gyógyászati célra használ­ták, majd feltűnt a tejcsarnokok­ban is. A kefir előállításának technológiáján és üvegben való forgalmazásán Irina Szaharová­­val együtt dolgozott két, akkor még nagyon fiatal ember, kik később professzorok lettek, s ha­zájukban a tej és tejtermékek mikrobiológiájának megalapítói Szergej Korolev és Anton Vojtkevics. így jelent meg hat­vanhét évvel ezelőtt Moszkvában egy új tejtermék, melyet ma mindenki kedvel. Irina Szaharova ma nyugdíjas, Moszkvában él. 1973. áprilisá­ban volt 85 éves. Sok üdvözletét kapott, többek között a volt élel­mezésügyi népbiztostól: „Tisztelt Irina Tyihonovna! Köszöntőm önt élete jelentős ünnepén. Szívesen teszem ezt, mert jól emlékszem az ön nagy érdemeire a tejipar fejlesztése terén és különösen a kefir elő­állításának megszervezésében. Szívből kívánok Önnek jó egész­séget. Anasztasz Míkojan" (A Szputnyikból ford. В. Petrák Marta) BÉLYEGGYŰJTŐKNEK A nemzetközi gyermekkönyv-illusztráció biennálé iránt, amelyre Szlovákia fővárosában immár ötödször került sor, nagy az érdeklődés nemcsak a hazai, de a külföldi illusztrátorok között is. Díjat nyerni ezen a művészeti kiállításon nagy megtisztelés és szakmai elismerés. A csehszlovák bélyegkiodás rugalmasságát tanúsítja, hogy nem feledkezett meg erről a jelentős nemzetközi kulturális eseményről. Szeptember 5-én, a biennálé meg­nyitásának napján, öt címletből álló bélyegsoron, neves grafikusok és vésnökök (M. Hegar, J. Schmidt, J. Hercik, M. Ondrácek, L. Jirko és J. Mrácek) közreműködésével örökítette meg az előző biennálé egyes díjnyertes illusztrátorainak alkotását. A bélyegek szelvényén szlo­vákul, oroszul, franciául, angolul, németül és spanyolul olvasható a biennálé elnevezése, valamint a bélyegen ábrázolt rajz szerzőjének neve és hazája. (Az egyes cím­letek rojzainak szerzői: 20 fillér: N. Csarusin szovjet, 30 fillér: L. Schwarz NSZK, 40 fillér: V. Muntenau román, 60 fillér: K. Ensikat NDK, 80 fiiér: R. Dúbra­­vec -7 csehszlovák A posta három, ugyancsak illusztrációkkal díszített és alkalmi bélyegzővel ellátott elsönapi borítékot is kibo­csátott a kiadás napján. (S.) L'STR/ Sl-AVA LUSTRATION: LAVA .USTRATION MUNTEANU C ILUSTRÁCIA '.ESKOSLOVENSKO 60fí ко: 80h БЬЕНЛЛЕ VALE I DE В ENALE IU. STRAt.l HD ATI CI AVA HhEHA.'i WENN. ÁTIONS CSSR

Next

/
Oldalképek
Tartalom