Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-10-02 / 39-40. szám
egészen beleborzongtam, magának nem tűnt fel? — Nem! — vallottam be férfiasán. — Én biztosan mindig akkor jegyzeteltem, amikor ő falt. és kegyed borzongott. Még több kalandunk volt visszafelé menet, és mindegyik ékesen bizonyította, hogy minden férfi, korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül, amint meglátja Terikét, rögtön beleszeret és tesz valamit. A rendőr nem azért sípolt ránk, mert piros jelzésnél akartunk átmenni az úttest másik oldalára, hanem egyszerűen meg akart ismerkedni Terikével. A villamoson az ellenőr sem azért tanulmányozta oly behatóan Tériké bérletét, mert az azonossági szám nem volt beírva, ugyan, Tériké fényképében gyönyörködött, arcvonásait egy életre a szívébe akarta zárni. Nem volt véletlen továbbá, hogy a nagy bajuszú vidéki bácsi pont tőlünk kérdezte meg, hogy merre van a Szófia utca. tudniillik Tériké hangját akarta hallani, és ez megtörténvén, most már biztos, hogy munkát vállal Pesten, és feléje sem néz többé a falujának, olthatatlan szerelemből kifolyólag. Egy édességbolt kirakata előtt örömmel hívtam fel Tériké figyelmét arra. hogy néhány csokifajta árát leszállították, mire ő elpirult, megkért, hogy nem adjam tovább, és halkan közölte, hogy egy bizonyos illető a parlamentből, aki egy május elsejei felvonuláskor belehabarodott, tulajdonképpen azért csinálta ezt az egész új gazdasági mechanizmust, mert megtudta, hogy ő imádja a Tibi csokit, és így akart kedveskedni neki. lágyon tanulságos séta után érkeztünk vissza a divataiba, a folyosón Tériké egészen közel lépett hozzám, és mélyen a szemembe nézett. — Magának is — mondta résztvevőén —, magának is nagyon nehéz lehet most. — De még mennyire! — bólintottam. — Amíg csak le nem lép a cipőmről. 30. Bibliai hajós! 31. Érzékszerv. 32. Lakat. 33. Európai nép. 34. Időmérő (ék. hiány). 36. Szovjet repülőgéptípus. 37. Folyó a Szovjetunióban. 39. Végtelenül imád. 40. Szükséges. 41. Az író novellája, melyben a polgári élet ellentmondásait boncolgatja. 42. Kerek szám. 43. Omladék. 45. Névelő. 46. Tékái 48. Éva, Gizi, Sári. 49. Gyilkol. 50. India része. 52. Francia szó: valamilyen módon, módra. 54. Állami illeték. 56. Indulotszó. 57. Egyik regénye. 60. Kutya. 62. Hiányos váró. 63. Késnek is van. 64. Vég-végek. 65. Dolog latinul. 67. Angol tenger! 69. Literátus. 71. Német ifjúsági író. 72. Az író egyik ismert novellája. :ÜGGÖLEGES: 1. Bálna németül. 2. Béla egynemű Detűi. 3. Tudori cím rövidítve. 4. Nagy olasz költő. 5. Folyó É-Spanyolorszógban. 6. Az épületbe. 7. Latinul levél, lap szélek nélkül. 8. Itália népe. 9. Mássalhangzó fon. 10. Hamis. 11. Föld szlovákul. 12. Az iró legnevezetesebb novellája. 16. Az iró fasisztaellenes nagyregénye. 18. Haza. 20. Szellemesen, finoman gúnyolódó. 21. Kerekded alakú sárgarépa + sé. 22. A Tisza erdélyi mellékfolyója. 25. ... dukóció, a két nembeli ifjúság együttes nevelése. 26. FR. 27. Nyit. 29. Barnás színű arcbőr. 33. Kép, képmás latinul. 35. Hiányos alom. 36. Asszony lesz belőle. 38. Olajos magvú növény. 39. A szavak Jokere. 44. Török férfinév. 47. Az egyik nemzetközi műnyelv. 50. Barázdahasogató. 51. Az egyik ruházati kellékkel. 53. Énekhang. 54. Az alaphangtól számított harmadik hang névelővel. 55. A távolabbi helyen (ék. felesi.). 58. Árva betűi felcserélve. 59. Gottwoldov régebbi neve. 61. Indulatszó. 64. Létezik. 66. Fordított régi római pénz. 67. Visszaás! 68. Szovjet repülőgéptípus. 70. Góré egynemű betűi. 71. Mese fele. Beküldendő a megjelenéstől számítva 6 napon belül a vízszintes 1., 24., 41., 57., 72. és a függőleges 12. és 16. számú sorok megfejtése a rejtvényszelvénnyel együtt. A 37—38. számú rejtvény helyes megfejtése: Olyan lesz a holnap, amilyenné tesszük olyan búzánk érik, amilyent vetettünk. A 33—34. számú rejtvény helyes megfejtéséért könyvjutalomban részesültek: Méry Mihályné, Dunajská Streda (Dunaszerdahely), Rinkács Ágota, Kral". Chlmec (Kirólyhelmec), Galla Mária, Dvory na d Zitavou (Udvard), Liszkai Ibolya, Plesany (Szentes), Hegyi Zoltánná, Kútniky (Hegyéte) ANDERSEN Volt egyszer valahol egy rátarti teáskanna. Majd felvetette a büszkeség, mert finom porcelánból égették, mert hosszú csőre és széles füle volt. méghozzá elöl a csőre, és hátul a füle. Ez egész ritka dolog, emlegette is a teáskanna, hacsak tehette. Hanem a födeléről nem beszélt soha. Tudta, mért nem: a födele törött, s ha megragasztották is, csorba maradt. Minek beszéljen hát az ember a hibáiról, mikor azt úgyis megteszik helyette mások. A csészék, a tejszínes kancsó meg a cukortartó — a teáskészlet többi tagja — úgyii többet gondolnak csorba födelére, többet is beszélnek róla, mint szépen ívelő füléről és pompás csőréről. Ezt a teáskanna nagyon jól tudta. — Ismerem őket! — sóhajtotta. — Ismerem a hibáimat is, be is látom, s éppen ezért vagyok szerény és alázatos. De hát nemcsak hibái — erényei is vannak az embernek. A csészéknek fülük van, a cukortartónak födele, de nekem ez is, az is, s ráadásul még valami, ami nekik nincs: csőröm. Ezért vagyok én a teásasztal királynőié. A cukortartó és a tejszínes kancsó inkább csak a jó ízlést szolgália. de az adakozó, az uralkodó én vagyok. Áldás lehetek a szomiazó emberiséare! Az ízetlen forró víz bennem 'dolgozza tel zamatos illattá a tealeveleket. Gondtalan, vidám Hiúságában így elmélkedett magiban a teáskanna. Ott díszelgett a terített asztalon, s a legszebb kéz emelgette; de a legszebb kéz ügyetlen volt, s elejtette a rátarti kannát. Ott hevert a teáskanna ájulton a földön, a forró víz szétfolyt belőle, letörött a csőre, letörött a füle — a födeléről ne is beszéljünk, arról már elég szó esett. Rettenetes csapás volt ez neki. s ami a legszörnyűbb: A teáskanna mindenki rajta nevetett, rajta, s nem az ügyetlen kézen. — Sosem felejtem el azt a pillanatot! — sóhajtotta a teáskanna, amikor később elbeszélte élete történetét. — A2t mondták rólam, hogy rokkant vagyok, félreállítottak egy sarokba, másnap aztán oda ajándékoztak egy szegény asszonynak. aki zsírt kunyerált a konyhán. Koldusbotra jutottam, nem volt tartalma az életemnek, nagyon elkeseredtem. És mégis — akkor kezdődött az én igazi életem. Mert a világon mindenki máshová ér el, mint ahová elindult. Belém földet tömtek, s ez egy teáskannának annyi, mintha eltemetnék. De a földbe aztán virághagymát dugtak, hogy kicsoda, nem tudom, ajándékba kaptam, a tealevelekért meg a forró vízért kárpótlásul, meg hogy elfelejtsem letört csőrömet, letört fülemet. A földem befogadta a hagymát, s az enyém lett, a szívemmé vált, eleven szivemmé, — addig, tudjátok, nem volt szívem. De akkor élet támadt bennem, élet és erő. Nedvek keringtek bensőmben: a hagyma csírába szökkent, aztán virágot bontott, s én hordoztam, én voltam a bölcsője. Néztem, nem tudtam betelni szépségével — boldog voltam, mert boldog, aki másnak tudja áldozni életét! A virág nem mondott köszönetét nekem, nem is gondolt velem. Mindenki megcsodálta, mindenki megdicsérte. Én meg örültem bizony, megérdemli a dicséretet a szépséges virág! Egy nap aztán azt mondta valaki: „Jobb cserepet érdemelne!" Akkor kettétörtek, ami nagyon fájt, de a virág sokkal szebb cserépbe került, s ez megvigasztalt. Most itt heverek a szemétdombon, törött cserép vagyok. De az emlékei met nem veheti el tőlem senki. REJTVÉNYÜNK: Kerek száz éve halt meg Andersen, dán meseíró. Meséi azóta bejárták a világot, belopakodtak a népek, nemzetek gyermekeinek szívébe. Egy-egy szép Andersen-meséskönyv talán nem hiányzik egyetlen iskolásgyermek könyvespolcáról sem . . . Kedves Gyerekek! Rejtvény helyett arra a kérdésre válaszoljatok nekünk, milyen világhírű meseírót ismertek még, és kinek a meséit szerefitek a legjobban? Leveleiteket a következő címre várjuk: Nő szerkesztősége. 801 00 Bratislava. Prazská 5. Gyermekeknek AH 21
