Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-09-18 / 37-38. szám

Az eszkimó igaza A kegyetlen, mostoha természet kemény emberekké neveli az eszkimókat. Minden­nel meg tudnak birkózni, csak a hamis­sággal, a képmutatással nem. „Mi grön- Bndiak mindig igazat mondunk és ezt másoktól is elvárjuk", ez a jelszavuk. A gyarmatosítóknak azonban érdekük, hogy megszerezzék a föld kincseit és lakossága munkájának gyümölcsét. En­nek érdekében pedig nem riadnak visz­­sza a csalástól, a hazugságtól sem. Szinte megható, ahogyan Grönland eszkimói szeretik gyermekeiket. Nem ké­nyeztetik el őket, de kicsi koruktól fogva úgy bánnak velük, mint egyenrangú fel­­nettekkel. Dán halászok előtt nemrég az egyik eszkimá apa Így fakadt ki: „Ti dánok veritek a gyermekeiteket és ok nélkül kínozzátok a kutyáitokat. Mi sosem ütjük meg a gyermeket, sőt a hangun­kat is ritkán emeljük fel, ha velük be­szélünk. Igyekszünk egészséges, becsüle­tes emberekké nevelni őket." Ilyen igaz­ságokat vallanak azok, akiknek ősei évezredeken keresztül harcoltak a termé­szet erőivel. S az ö utódaik is sikeresen harcolnak tovább létfenntartásukért az sörök hó és jég birodalmában. MOSZKVÁBAN az 1980-as Olimpiai Játékok színhelyén már most készülődnek, hogy méltóképpen megrendezzék a nagy eseményt. Egyébként a modern olimpiai játékok történetében kétségkívül ez a legnagyobb város, mely megkapta a rendezői jogot. A luzsnyicei úszómedencében már edzenek a jövő olimpikonjai. ALAPVETŐ fordulatot jelent a dél­amerikai Ecuador gazdasági életében a föld természeti kincseinek, főképp a kő­olajnak ésszerű kiaknázása. Forradalmi­nak nevezhető a változás, mert Ecuador ma azok közé az államok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb ütemben emelkedik az egy főre eső nemzeti jö. vedelem. Szemmel láthatóan javul a la­kosság életszínvonala. S ez bizonyára magával vonja majd a kulturális fejlő­dést is. Innen már csak egy lépés, hogy az őserdő benszülöttei közé is eljusson az írott szó, s a forradalmi kormány vezetői felszámolják az analfabetizmust, amelyhez olyan jó példát szolgáltat Kuba kultúrforradalma. MESEVILÁG Ügy kezdődött, mint a mesében . . . Egy dán asztalos gyermekei számára a hulladékfából játékkockákat fara­gott. Ezekkel legszívesebben a leg­kisebbik fia játszadozott. S amikor felnőtt, nemcsak apja mesterségét, hanem szenvedélyét is örökölte. A fa megmunkálásán kívül azonban egyre inkább a műanyag sokrétű feldolgo­zása izgatta. Dús fantáziájának a ki­fejezésére végül is a műanyagot ta­lálta megfelelőnek. Elért eredményé­re egyéb szakemberek is felfigyeltek olyannyira, hogy Arhus egyetemi vá­ros közelében felépítették a Lego nevezetű műanyaggyárat. A közelben pedig tízezer négyzetméter területen saját gyártmányaikból egy mini­­városkát létesítettek. A látogató kis­­vasúton tíz perc alatt körbeutazza a mesevároskát, amelynek középkori terén piacot talál, korszerű áruházat, meg romantikus kikötőt és a tarka épületeken kívül még ürrakéta-kilövő­­állomás is van. Az étterem minden asztalán színes építőkocka várja a gyermekvendégeket. Míg felszolgál­ják a kívánt ételeket, addig a kicsi­nyek kedvükre játszhatnak. Díszhal-bélyegsor Június 27-én öt címletből álló, eg­zotikus akvárium-halfajtákat ábrázoló bélyegsort bocsátott ki a Szövetségi Távösszeköttetési Minisztérium bé­lyegkiadási főosztálya. Az egyes cím­letek névértéke: 60 fillér, 1, 1,20, 1,60 és 2 korona. A bélyegek tervezője Josef Liesler festőművész, a vésnöki kivitelezés négy grafikusművész: L. Jirka, J. Hercik, J. Schmidt és M. Ondrácek munkája. A fekete-kék­­piros-sárga színnyomással készült bélyegekkel egyidőben, ugyancsak J. Liesler tervei szerint, alkalmi bé­lyegzővel ellátott két elsönapi boríték is napvilágot látott. Bemutatjuk a 1,20 korona névértékű, aranykárászt (Carassius auratus) ábrázoló címle­tet, s az egyik elsönapi boríték raj­zát. 120 LKcs r. о сю Г о < я Z ГГ) CE§K,O£L0VEN§KA РО§ ТА Átvéve о ZIVOT и J'ÍOVx/y'. kvety képeslapokból SVÉT V OBRAZECI

Next

/
Oldalképek
Tartalom