Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-09-18 / 37-38. szám
Az eszkimó igaza A kegyetlen, mostoha természet kemény emberekké neveli az eszkimókat. Mindennel meg tudnak birkózni, csak a hamissággal, a képmutatással nem. „Mi grön- Bndiak mindig igazat mondunk és ezt másoktól is elvárjuk", ez a jelszavuk. A gyarmatosítóknak azonban érdekük, hogy megszerezzék a föld kincseit és lakossága munkájának gyümölcsét. Ennek érdekében pedig nem riadnak viszsza a csalástól, a hazugságtól sem. Szinte megható, ahogyan Grönland eszkimói szeretik gyermekeiket. Nem kényeztetik el őket, de kicsi koruktól fogva úgy bánnak velük, mint egyenrangú felnettekkel. Dán halászok előtt nemrég az egyik eszkimá apa Így fakadt ki: „Ti dánok veritek a gyermekeiteket és ok nélkül kínozzátok a kutyáitokat. Mi sosem ütjük meg a gyermeket, sőt a hangunkat is ritkán emeljük fel, ha velük beszélünk. Igyekszünk egészséges, becsületes emberekké nevelni őket." Ilyen igazságokat vallanak azok, akiknek ősei évezredeken keresztül harcoltak a természet erőivel. S az ö utódaik is sikeresen harcolnak tovább létfenntartásukért az sörök hó és jég birodalmában. MOSZKVÁBAN az 1980-as Olimpiai Játékok színhelyén már most készülődnek, hogy méltóképpen megrendezzék a nagy eseményt. Egyébként a modern olimpiai játékok történetében kétségkívül ez a legnagyobb város, mely megkapta a rendezői jogot. A luzsnyicei úszómedencében már edzenek a jövő olimpikonjai. ALAPVETŐ fordulatot jelent a délamerikai Ecuador gazdasági életében a föld természeti kincseinek, főképp a kőolajnak ésszerű kiaknázása. Forradalminak nevezhető a változás, mert Ecuador ma azok közé az államok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb ütemben emelkedik az egy főre eső nemzeti jö. vedelem. Szemmel láthatóan javul a lakosság életszínvonala. S ez bizonyára magával vonja majd a kulturális fejlődést is. Innen már csak egy lépés, hogy az őserdő benszülöttei közé is eljusson az írott szó, s a forradalmi kormány vezetői felszámolják az analfabetizmust, amelyhez olyan jó példát szolgáltat Kuba kultúrforradalma. MESEVILÁG Ügy kezdődött, mint a mesében . . . Egy dán asztalos gyermekei számára a hulladékfából játékkockákat faragott. Ezekkel legszívesebben a legkisebbik fia játszadozott. S amikor felnőtt, nemcsak apja mesterségét, hanem szenvedélyét is örökölte. A fa megmunkálásán kívül azonban egyre inkább a műanyag sokrétű feldolgozása izgatta. Dús fantáziájának a kifejezésére végül is a műanyagot találta megfelelőnek. Elért eredményére egyéb szakemberek is felfigyeltek olyannyira, hogy Arhus egyetemi város közelében felépítették a Lego nevezetű műanyaggyárat. A közelben pedig tízezer négyzetméter területen saját gyártmányaikból egy minivároskát létesítettek. A látogató kisvasúton tíz perc alatt körbeutazza a mesevároskát, amelynek középkori terén piacot talál, korszerű áruházat, meg romantikus kikötőt és a tarka épületeken kívül még ürrakéta-kilövőállomás is van. Az étterem minden asztalán színes építőkocka várja a gyermekvendégeket. Míg felszolgálják a kívánt ételeket, addig a kicsinyek kedvükre játszhatnak. Díszhal-bélyegsor Június 27-én öt címletből álló, egzotikus akvárium-halfajtákat ábrázoló bélyegsort bocsátott ki a Szövetségi Távösszeköttetési Minisztérium bélyegkiadási főosztálya. Az egyes címletek névértéke: 60 fillér, 1, 1,20, 1,60 és 2 korona. A bélyegek tervezője Josef Liesler festőművész, a vésnöki kivitelezés négy grafikusművész: L. Jirka, J. Hercik, J. Schmidt és M. Ondrácek munkája. A fekete-kékpiros-sárga színnyomással készült bélyegekkel egyidőben, ugyancsak J. Liesler tervei szerint, alkalmi bélyegzővel ellátott két elsönapi boríték is napvilágot látott. Bemutatjuk a 1,20 korona névértékű, aranykárászt (Carassius auratus) ábrázoló címletet, s az egyik elsönapi boríték rajzát. 120 LKcs r. о сю Г о < я Z ГГ) CE§K,O£L0VEN§KA РО§ ТА Átvéve о ZIVOT и J'ÍOVx/y'. kvety képeslapokból SVÉT V OBRAZECI