Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-09-18 / 37-38. szám
Vavrikné Szarka Erzsébet akvarelljei a Duna menti Múzeumban A Nők Nemzetközi Évének forró nyári napjait szép és sikeres képk iá 11 ítá sóval gazdagította a komárnói (komáromi) Duna menti Múzeumban Vavrikné Szarka Erzsébet amatőr festőművész. Legnagyobb hajógyárunk városának és környékének képzőművészetért rajongó és hozzáértő közönsége nem először találkozott most Vavrikné festményeivel. Bizarr színekben pompázó képeire már évekkel ezelőtt is felfigyeltek egy-egy tárlaton, s most, az önálló akvarell-kiállítós alkalmából örömmel észlelték a fejlődésnek felfelé ívelését, kitartással és szeretettel végzett képzőművészeti munkája újabb eredményeit. Egy kettős kiállítás margójára Képei láttán felmerül az emberben, hogy e müvek alkotója mármár átlépi a hívatásos művészet küszöbét A csaknem ötven kiállított festmény — egy-két kép kivételével mind akvarell, tárgykör szerint főleg tájkép és a csendélet. Leheletkönnyedségü, elmosódott körvonalú csendéletei (pl. Virágok, Virágcsendélet, Ablakunk reggel, Ablakunk este) valamint tájképei (Bulgáriai alkony, Adriai emlék és a Duna-tájat ábrázoló néhány képe) a színek erőteljesebb alkalmazásával érik el hatásukat. Képein még a markánsabb ecsetvezetés ellenére is érezhető a női lélek finomsága. Az Árvíz után c. kép borongás, reménytelenséget és tragédiát sejtető hatását is feloldja a felhőkön áttörő nap derűt ígérő világossága. A feszültség, amely a kiállítás legjobb akvarelljei közé tartozik, sok drámaiságot rögzít a pillanatnyi átélés hevében Vavrikné Szarka Erzsébet amatőrfestőmüvésznő komáromi kiállítása rendkívül nagy látogatottságnak örvendett és szlovákiai szempontból is értékes hozzájárulás volt a Nők Nemzetközi Évének megünnepléséhez. Legalább röviden meg kell említenem, hogy az akvarellekkel együtt kiállították még Mikulás Michatovic amatőr-fafaragó mintegy negyven fametszetét is. A reliefek és basszreliefek között sok szép témájú és megoldású, érdekfeszitő művet találtunk. A közös tárlatot a Járási Egészségügyi Intézet szakszervezeti csoportja népművelési részlegének védnöksége alatt a Duna menti Múzeum Szépművészeti Osztálya kezdeményezte, a jó elrendezés pedig a múzeum dolgozójának, Szuchy M. Emilnek hozzáértő munkáját dicséri. CSETNEKI H. ZOLTÁN INDIÁBAN több mint 260 millió nö él. Az utóbbi években olyan reformokat vezettek be, amelyek jelentős változást hoznak életükbe. Például az oktatás terén figyelemre méltó eredmény született. 1947-ben csupán 3,3 millió lány járt iskolába, 1968-ban számuk elérte a 26,3 milliót. Vidéken, ahol a lakosság 80 százaléka él, különböző tanfolyamokat rendeznek a fiatal asszonyok és lányok számára. Az indiai nők élete kedvelt témája a képzőművészetnek is. Pionírok virágcsokorral köszöntik V. Szarka Erzsébetet Vavrikné Szarka Erzsébet: Virágok, akvarell (A felvételek: Duna menti Múzeum archívuma) Valóban Oswald műve? (Beszélgetés a gyanúsított feleségével) nnen — onnan Apókból evetekből prósdgok ói dolgok rszdgok urcsaságok rdekességek ornozók. bűnügyek onyodalmak semények riogattuk éhdny szóban Azon a fagyos dallasi éjszakán egyedül maradt az asszony kisgyermekével és fél dollárral a zsebében. A férje — Lee Harvey Oswald — az USA elnöke meggyilkolásának gyanújával rácsok mögött ült. Mary Oswald abban a pillanatban kezdte tudatosítani tragédiájukat és a szerepet is, amelyet neki ebben a tragédiában játszania kell: a gyilkos feleségének szerepét. Interjút akartam készíteni Mary-vel, de az akkori lelkiállapotában ez lehetetlen volt. Legközelebb férje temetésén találkoztam vele s az interjú érthető módon ekkor is elmaradt. Később a dallasi újságírók tollából sok furcsaságról értesültem az özveggyel kapcsolatban, de az értesülések nagy részének nem adtam hitelt. Megtudtam többek között, hogy gyűjtés indult az özvegy támogatására, ami szép kis összeget hozott a konyhára, hogy Mary ebből nagylábon él, luxus-szalonban öltözködik és férjhez ment egy Porter nevezetű dallasi elektroműszerészhez, akitől fia született. A házassága meglehetősen viharos, többször kerültek már bíróság elé, ahol felszólították őket, hogy vagy váljanak el, vagy hagyják abba a botrányt keltő civakodásaikat. Tíz évvel Oswald temetése után újra találkoztam Maryhvsl. Véletlenül futottam össze vele áz utcán. Megszólítottam: — Jót tett önnek ez a második házasság, — jegyeztem meg — egészen megszépült tőle. Egyébként, hogy dőlt el a dolog Porterrel, elváltak? — Nem váltunk el. Ha v^’t bátorsága engem feleségül ver '-, akkor legyen bátorsága ahhoz i-, hogy velem éljen. Egyébként r.~cyon jó férj és nagyon jó apja nemcsak közös kisfiúnknak, hanem az első házasságomból származó lányaimmal is úgy bánik, mintha vér szerint apjuk volna. Hisz ön abban, hogy Oswald gyilkolta meg Kennedy elnököt? Gondolom, volt valami köze a merénylethez — mondja óvatosan — valamilyen szerepet játszania kellett benne. gyilkos szerepét? — Mint volt felesége szeretnék nemet mondani erre a kérdésre, de ezt teljes bizonyossággal nem tehetem. Hiszen ö lőtte le az egyik rendőrt. Ujjlenyomatait később megtalálták azon a puskán, amely szerepet játszott a Kennedy-drámában *jj' Ezek szerint az ő lelkiismeretét terhelte az elnök halála? Rengeteg ellentmondás var, az ügyben, amely számomra máig is rejtély maradt. És Oswald édesanyja? Nem láttam öt a temetés óta. Neki sem lehet könnyű! Megértem öt, hogy tisztára akarja mosni fia emlékét, de sajnos az eszközöket nem mindig válogatja meg és így nem fog eredményt elérni. S ön már megbékélt a gondolattal? Nem egészen. Néha felébredek éjszaka és furcsa gondolatok gyötörnek. Egyre gyakrabban nyugtalanít az a gyanú, hogy Oswald a hasonló gyilkosságok egész sorozatát indította meg tettével: Bob Kennedy, Martin Luther King és George Wallace sorsára gondolok itt, Georgs Wallace ugyan nem halt meg, de csak hajszálon múlott az élete. — És választ is tud adni a nyugtalanító kérdésekre? Vajon a sok kiontott vér, a sok gyilkosság és mindaz, ami azóta történt, valóban Lee műve? — válaszolt kérdéssel az asszony, s ez a kérdés ott maradt a levegőben még azután is, hogy energikus* léptekkel eltávozott. Thomas Thompson
