Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-09-18 / 37-38. szám

Vavrikné Szarka Erzsébet akvarelljei a Duna menti Múzeumban A Nők Nemzetközi Évének forró nyári napjait szép és sikeres kép­­k iá 11 ítá sóval gazdagította a komárnói (komáromi) Duna menti Múzeumban Vavrikné Szarka Erzsébet amatőr festőművész. Legnagyobb hajógyárunk városá­nak és környékének képzőművésze­tért rajongó és hozzáértő közönsége nem először találkozott most Vavrik­né festményeivel. Bizarr színekben pompázó képeire már évekkel ezelőtt is felfigyeltek egy-egy tárlaton, s most, az önálló akvarell-kiállítós alkalmából örömmel észlelték a fej­lődésnek felfelé ívelését, kitartással és szeretettel végzett képzőművészeti munkája újabb eredményeit. Egy kettős kiállítás margójára Képei láttán felmerül az ember­ben, hogy e müvek alkotója már­­már átlépi a hívatásos művészet kü­szöbét A csaknem ötven kiállított fest­mény — egy-két kép kivételével mind akvarell, tárgykör szerint főleg tájkép és a csendélet. Leheletkönnyedségü, elmosódott körvonalú csendéletei (pl. Virágok, Virágcsendélet, Ablakunk reggel, Ablakunk este) valamint tájképei (Bulgáriai alkony, Adriai emlék és a Duna-tájat ábrázoló néhány képe) a színek erőteljesebb alkalmazásá­val érik el hatásukat. Képein még a markánsabb ecsetvezetés ellenére is érezhető a női lélek finomsága. Az Árvíz után c. kép borongás, re­ménytelenséget és tragédiát sejtető hatását is feloldja a felhőkön áttörő nap derűt ígérő világossága. A fe­szültség, amely a kiállítás legjobb akvarelljei közé tartozik, sok drámai­­ságot rögzít a pillanatnyi átélés he­vében Vavrikné Szarka Erzsébet amatőr­­festőmüvésznő komáromi kiállítása rendkívül nagy látogatottságnak ör­vendett és szlovákiai szempontból is értékes hozzájárulás volt a Nők Nemzetközi Évének megünneplésé­hez. Legalább röviden meg kell említe­nem, hogy az akvarellekkel együtt kiállították még Mikulás Michatovic amatőr-fafaragó mintegy negyven fa­metszetét is. A reliefek és bassz­­reliefek között sok szép témájú és megoldású, érdekfeszitő művet talál­tunk. A közös tárlatot a Járási Egészség­­ügyi Intézet szakszervezeti csoportja népművelési részlegének védnöksége alatt a Duna menti Múzeum Szép­­művészeti Osztálya kezdeményezte, a jó elrendezés pedig a múzeum dolgozójának, Szuchy M. Emilnek hozzáértő munkáját dicséri. CSETNEKI H. ZOLTÁN INDIÁBAN több mint 260 millió nö él. Az utóbbi években olyan reformokat ve­zettek be, amelyek jelentős változást hoznak életükbe. Például az oktatás te­rén figyelemre méltó eredmény született. 1947-ben csupán 3,3 millió lány járt iskolába, 1968-ban számuk elérte a 26,3 milliót. Vidéken, ahol a lakosság 80 szá­zaléka él, különböző tanfolyamokat ren­deznek a fiatal asszonyok és lányok szá­mára. Az indiai nők élete kedvelt témá­ja a képzőművészetnek is. Pionírok virágcsokorral kö­szöntik V. Szarka Erzsébe­tet Vavrikné Szarka Erzsébet: Virágok, akvarell (A felvételek: Duna menti Múzeum archívuma) Valóban Oswald műve? (Beszélgetés a gyanúsított feleségével) nnen — onnan Apókból evetekből prósdgok ói dolgok rszdgok urcsaságok rdekességek ornozók. bűnügyek onyodalmak semények riogattuk éhdny szóban Azon a fagyos dallasi éjszakán egyedül maradt az asszony kisgyer­mekével és fél dollárral a zsebében. A férje — Lee Harvey Oswald — az USA elnöke meggyilkolásának gya­nújával rácsok mögött ült. Mary Oswald abban a pillanatban kezdte tudatosítani tragédiájukat és a sze­repet is, amelyet neki ebben a tra­gédiában játszania kell: a gyilkos feleségének szerepét. Interjút akar­tam készíteni Mary-vel, de az akkori lelkiállapotában ez lehetetlen volt. Legközelebb férje temetésén talál­koztam vele s az interjú érthető módon ekkor is elmaradt. Később a dallasi újságírók tollá­ból sok furcsaságról értesültem az özveggyel kapcsolatban, de az érte­sülések nagy részének nem adtam hitelt. Megtudtam többek között, hogy gyűjtés indult az özvegy támo­gatására, ami szép kis összeget ho­zott a konyhára, hogy Mary ebből nagylábon él, luxus-szalonban öltöz­ködik és férjhez ment egy Porter ne­vezetű dallasi elektroműszerészhez, akitől fia született. A házassága meglehetősen viharos, többször ke­rültek már bíróság elé, ahol felszólí­tották őket, hogy vagy váljanak el, vagy hagyják abba a botrányt keltő civakodásaikat. Tíz évvel Oswald temetése után újra találkoztam Maryhvsl. Véletlenül futottam össze vele áz utcán. Meg­szólítottam: — Jót tett önnek ez a második házasság, — jegyeztem meg — egé­szen megszépült tőle. Egyébként, hogy dőlt el a dolog Porterrel, el­váltak? — Nem váltunk el. Ha v^’t bátor­sága engem feleségül ver '-, akkor legyen bátorsága ahhoz i-, hogy velem éljen. Egyébként r.~cyon jó férj és nagyon jó apja nemcsak kö­zös kisfiúnknak, hanem az első há­zasságomból származó lányaimmal is úgy bánik, mintha vér szerint apjuk volna. Hisz ön abban, hogy Oswald gyilkolta meg Kennedy elnököt? Gondolom, volt valami köze a merénylethez — mondja óvatosan — valamilyen szerepet játszania kellett benne. gyilkos szerepét? — Mint volt felesége szeretnék ne­met mondani erre a kérdésre, de ezt teljes bizonyossággal nem tehetem. Hiszen ö lőtte le az egyik rendőrt. Ujjlenyomatait később megtalálták azon a puskán, amely szerepet ját­szott a Kennedy-drámában *jj' Ezek szerint az ő lelkiismeretét terhelte az elnök halála? Rengeteg ellentmondás var, az ügyben, amely számomra máig is rej­tély maradt. És Oswald édesanyja? Nem láttam öt a temetés óta. Neki sem lehet könnyű! Megértem öt, hogy tisztára akarja mosni fia emlékét, de sajnos az eszközöket nem mindig válogatja meg és így nem fog eredményt elérni. S ön már megbékélt a gondo­lattal? Nem egészen. Néha felébre­dek éjszaka és furcsa gondolatok gyötörnek. Egyre gyakrabban nyug­talanít az a gyanú, hogy Oswald a hasonló gyilkosságok egész soroza­tát indította meg tettével: Bob Ken­nedy, Martin Luther King és George Wallace sorsára gondolok itt, Georgs Wallace ugyan nem halt meg, de csak hajszálon múlott az élete. — És választ is tud adni a nyug­talanító kérdésekre? Vajon a sok kiontott vér, a sok gyilkosság és mindaz, ami azóta tör­tént, valóban Lee műve? — válaszolt kérdéssel az asszony, s ez a kérdés ott maradt a levegőben még azután is, hogy energikus* léptekkel eltávo­zott. Thomas Thompson

Next

/
Oldalképek
Tartalom