Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-07-24 / 29-30. szám
verek sejtetnek valamit. Körös-körül vidám fiatalok. Percekig vitatkozom magammal. Ez nem igaz, ez nem az a Dukla, amelyről édesanyám mesélt ... ... este tábortűz lángja szökött a magasba. Fénye vörösre festette a körben ülő fiatalok arcát. Harminc évvel ezelőtt itt fegyverek ropogtak, ma az égő fa ropogása párosul a fiatalok dalával. Még mindig magammal vitatkozom. Gondolataimat kergetem vissza a múltba, de nem megy. Mi fiatalok el sem tudjuk képzelni a háború szörnyűségét. S most, vidám, daloló arcokat látva, nem tudok visszahatolni abba a pokolba, ami három évtizede itt volt. Csak később, amikor elhalkul a dal s a lángok is egyre halványulnak, amikor az erdő csöndje összeölelkezik az éjszakával, valami különös érzés fog el. Ez a csend itt különös. Akkor mintha hallottam volna a halál kaszájának pengését, mintha láttam volna a fájdalmas arcokat, melyeken ott ragyogott egy szebb, boldogabb reggel fénye ... de mégis igaz, jöttem rá, amikor teljes volt a csend, s amikor másnap a hősök virágokkal teli sírja között bolyongtam. A Dukláért vívott harcok dicsőségét őrzik ma is a Polgári Honvédelmi Szövetség (Zväzarm) sportolói, akik bekapcsolódnak a Duklai Honvédelmi Rátermettsegi verseny-Vörös Gizella három érme az idei szlovákiai bajnokságon meglepetés. Viszont a kitartás, szorgalom és az akarás nem maradt jutalom nélkül. ŐREI be. Évente több százezer fiatal és idősebb áll rajthoz, a helyi jellegű versenyektől az országos bajnokságig, Bár kicsit „fiús“ jellegű verseny, mégis szép számban kapcsolódnak be a nők is. Sőt ügyességük sokszor elismerést vált ki az erősebb nem soraiban is. A lányok különösen céllövésben jeleskednek. Igaz, vannak olyanok is, akik azt hangoztatják. hogy a fegyver nem a nők kezébe való. Bár minden fegyver a világon ilyen nők kezébe kerülne, és ezt a célt szolgálná, nem emberre lőnének vele, hanem egy körrel ellátott fekete táblára. Sokan talán nem is tudnak a Duklai Honvédelmi Rátermettségi versenyről, pedig már huszonnyolc éves története van, tehát ennek a sportnak is vannak már ..veteránjai". Margita Resetericová a Dubnica n. Váhom-i iskolában 16 éve rajtolt először ilyen versenyen. Azóta úgy a szívéhez nőtt, hogy a szülési szabadság után újra visszatért a megszokott együttesbe. Nemcsak jó eredményei (többször volt országos bajnok, válogatott. 1965-ben megkapta a sportmesteri címet) hozták vissza a sporthoz. Egyszerűen munka' után ebben találja örömét. Egy-egy jól sikerült verseny után ha nem is lesz számára olcsóbb a kenyér, de biztosan jobban ízlik. Mosolyogva mondja, hogy már a férje is kedvet kapott hozzá, aki eddig csak az edzéseknél segédkezett. Most már ő is versenyez. Nem késő egy kicsit harmincon túl kezdeni? Egyáltalán nem. Ha kedv van, érdemes, hiszen a felső korhatár nincs megszabva. Edita Oleksáková az utóbbi évek legsikeresebb versenyzője. A Spisská Nová Ves-i járás színeiben, de a válogatott mezben is többször ért el szép eredményt. Az idei szlovákiai bajnokságon is 6 volt a legsikeresebb versenyző. Három arany és egy ezüstéremmel gazdagította már úgy is szép gyűjteményét. Sport nélkül nem is tudná elképzelni az életét. Sokat utazik, lát, tapasztal, mindenhol tanul valamit. S azt a kollektívát, mellyel az ország más-más helyein találkozik a versenyeken, számára talán semmi sem pótolná. Vörös Gizella szívesen fog visszaemlékezni az idei szlovákiai bajnokságra, melyet a Vefky Krtís-i (nagykürtösi) járásban rendeztek meg (ezen a versenyen készültek felvételeink is). Először szerzett érmet ilyen versenyen. Méghozzá hármat. Erre azt lehetne mondani, hogy a Horné Saliby-i (felsószelii) KAI-n jó kezekben van a honvédelmi kör vezetése. Vörös Gizella ugyanis Felsőszeliben az iskolában mint a SZISZ pionírvezetője tölti be ezt a funkciót. A továbbiakban még szorgalmasabban fog edzeni és reméli, hogy a galantai járásban is akadnak követői Sokan hódolnak ennek a honvédelmi sportnak, sokan ezzel hajtanak fejet, ezzel adnak tiszteletet azoknak, akik a szép duklai tarjat drága vérükkel öntözték, akik nem érték meg azt, amiért harcoltak: a szabadságot, a békét. Emléküket örökre szívükbe zárják e sport kedvelői is. Irta és fényképezte: Nagy László TÖMÖRKÉNY ISTVÁN Új kenyér A homokfutó kocsik kerékvágását nagy, széles nyomok fedik már a tanyai utakon. Búzamezők keresztjei közt komoly, nagy ökrök viszik a cséplőgépet, a vasbikát. Ha jó helyre érnek vele, az emberek rögtön tüzet is raknak belé. A kőszénfüst ismeretlen szaga terjeng szét a tájon. Itt is búgás, amott is. A gépek kéményei mindenütt füstöt eregetnek. De a szegényebb gazdák még most is régi divat szerint lóval nyomtatnak. Körben forognak a lovak a szérűn, s a hajtó ember csendesen biztatja őket: — Hajrá! Nyár-dereka felé már a szélmalmok is jobban forgatják a vitorlákat, mint eddig. A molnár minden kis szél elébe odatologatja az egész tetőt, és folyton forognak a kövek. Egyik kocsi jön a búzával, a másik megy a liszttel. Nem sokat visz; egy zsákot, két zsákot. Az a fő, hogy ez a frissből való legyen. Az aztán megint nagy nap, amikor ebből a lisztből először dagaszt az asszony. — Holnap új búzából sült kenyér lesz — mondja a gyerekeknek. Ennél különb nincs a világon. A gyerekek alig tudnak aludni ezen az éjszakán. Mikor az anyjuk hajnalban a' dagasztáshoz lát, csillogó szemek figyelik az áldott munkát. S amikor a szakajtóból a megkelt kenyér a széles lapáton a kemencébe vándorol, nagy az öröm. Egyszer csak a lapáton előjön a kenyér. Friss, illatos, de várni kell, a hülését. A gyerekek addig az apjukhoz szaladnak. —Édesapám, édesapám — kiabálják már az új búzából van kenyér! Tíz hónap munkájának első eredménye ez. Foto: HUSZAR JÁTSSZUNK EGYÜTT! Készítsetek vitorlást, csak kartonpapír és hurkapálcika kell hozzá! CSANÁDI IMRE Aratás Hej, aratás, aratás, nagy-ehetnék a kaszás, éhes a marokszedő, hát még a kévekötő! Delet harangoznak, jó ebédet hoznak, - ebédhordó, légy ügyes, ne lötyögjön a leves, ki se hűljön, úgy siess! REJTVÉNYÜNK: Ha helyes sorrendben olvasod el az alábbi szavakat, egy közmondást kapsz. A megfejtést küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, Bra tislava, Prazská 5. Gyermekeknek. tolláról, megismerni. Madarat lehet barátjáról embert 21
