Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1975-07-10 / 27-28. szám

ban. Arról pedig, hogyan „fiit be“ egy-egy új ruhaanyagunk, mennyiben nyeri el a közönség tetszését egy-egy minta, a kiállításokon győződünk meg, ahol véleményt kérünk a látogatóktól.

— Milyen érzés ilyen nagy vállalatot vezetni?

— Nagy gazdasági és erkölcsi felelősséggel jár. Sokszor otthon, a családom körében sem tudom túltenni magam a vállalat problémáin. Vállalatunk dolgozói szorgalmas, kezdeményező, lelkiismeretes

mberek. A gyár igazi gazdái. Ez természetesen лет jelenti azt, hogy nincsenek gondjaink. A munkahelyeken adódnak nehézségek is, amelyeket a fejlődés hoz magával. Ezeket igyekszünk rugalmasan megoldani és leküzdeni, hogy lépést tudjunk tartani a kor követelményeivel a jó minőségű áruk gyártásában. Ez a mi célunk — mondta befejezésül az igazgatónő.

Nyikityicsna elvtársnő egyszerű, közvetlen aszszony, aki nagyon jól ismeri a gyár életét. Mesternőként kezdett dolgozni a vállalatnál. A könnyűipari főiskola elvégzése után egy traktorállomás igazgatójává nevezték ki. Nem volt panasza arra a munkahelyére, szíve azonban visszahúzta a textilgyárba. Először igazgatóhelyettesi beosztást kapott, 1961-től pedig a vállalat élére állították. Keménykötésű, erős akaratú asszony. A Nagy Honvédő Háborút katonaként harcolta végig.

Az igazgatósági épület egyik termét a „Munka - dicsóség“ szobájának hívják. Az üzem legjobb dolgozóinak és az eddigi igazgatóknak fényképe és neve látható a falakon. Ott tudtam meg, hogy a vállalat történetében Galina Nyikityicsna tölti be a leghosszabb ideje az igazgatói tisztséget.

A „Munkadicsőség“ szobájáról szólva hadd mondjam el azt is, hogy ebbe a helyiségbe tisztelettel lép be a látogató. Aki figyelmesen végignézi a kitüntetéseket, a díszokleveleket, a díjakat és az ajándékokat, amelyek a világ minden tájáról érkeztek, az egyszersmind a vállalat történetével, fejlődésével és jó hírnevével is megismerkedik.

— Szövőgépeinket csehszlovákiai dolgozók készítették — tájékoztatott Vaszilij Dmitrievics Fedorenko, a részlegvezető helyettese, az I. számú szövődé műhelycsarnokában.

— Kiváló minőségű, megbízható gépek ezek. Először ezerötven szövőgépet vásároltunk, de hamarosan újabb százötven gépet rendelünk. A gépek kezelésének betanítására három hónapra csehszlovák szakemberek jöttek hozzánk. Kiváló dolgozókat, jó barátokat ismertünk meg bennük, akikre mindig szívesen emlékezünk. Sokat emlegetik Adamec Jozefet, Evzen Sládeceket, Ladislav Sumelt és a többi csehszlovák szakembert.

Nem tagadom, jó érzés volt hallani szakembe-Ú TIJ EG YZFT Fkreink és a csehszlovákiai gyártmányú gépek dicséretét. Azt is megtudtam, hogy 1969-ben még csak tizenhárom gépet kezelt egy szövőnő, nemsokára a kétszeresére emelkedett az egy dolgözó által kezelt szövőgépek száma. Jelenleg már ötvenkét gép működésére ügyel fel egyetlen szövőnő. Most pedig már azzal kísérleteznek —, mégpedig előreláthatólag sikeresen —, hogy egy dolgozó hetvennyolc gépet kezelhessen.

A vállalatban szemléltető példát kaptunk arról is, hogyan gondoskodnak a Szovjetunióban a dolgozókról. Az alkalmazottak gyermekei a „Gyetszkij szagyik“-ban, a „Gyermekparadicsomban“ nőnek fel. Az intézmény teljes mértékben meg is érdemli ezt az elnevezést. A kicsik innen kerülnek az iskolába, és ettől kezdve számos intézmény veszi át a további nevelés-foglalkoztatás teendőit.

Megcsodálom az ízléses pihenőszobákat, az egészségügyi sarkokat, a teaszalonokat, a tágas étkezdéket, amelyek a dolgozókat szolgálják.

Az egyik asztal mellett vidám társaság falatozott.

— Jó étvágyat! Ízlik az ebéd? — kérdeztem.

— Ízlik bizony — válaszolt Nyina Rodak mesternő, csak egy kicsit több sót tett bele a szakácsnő, mint amennyit én szoktam. Bizonyára szerelmes — tette hozzá mosolyogva.

— Mennyibe kerül az ebéd?

— Hatvan kopejka.

Vagyis hat korona. Leves, nagy adag vagdalthús, körítés, a kistányérokon pedig jókora sült tészta volt.

A műszak a vége felé közeledik. Mielőtt kilépek a gyár kapuján, még egyszer visszapillantok a dicsőségtáblára. „Aranykezek“ olvasom a feliratot és megnézem a kommunista brigádok, újítók, élmunkások és munkaversenyzők képiét. Ök az üzem pillérei, büszkeségei, akik sokat tettek a vállalat továbbfejlesztéséért, a termelékenység növeléséért. Asszonyok, lányok, férfiak, akiknek nevét tisztelettel ejtik ki.

fe

GÁL ETA

Foto: HUSZÁR

esetleges visszahatásaira. Tudatlanságból, hanyagságból vagy felelőtlenségből tekintélyes, sőt helyrehozhatatlan károkat okozhatunk a földi bioszférában, melytől pedig életünk és jelétünk függ. Ismereteink nagyobb elmélyítésével és cselekedeteink okosabb irányításával viszont biztosíthatjuk\magunknak és utódainknak a jobb elet feltételeit olyan környezetben, mely bz eddiginél megfelelőbben alkalmazkodik az emberiség szükségleteihez és törekvéseihez.

Hatalmas jelentőségű az EKkörülmény, hogy a konferencián részk vevő fejlett és fejlődő országok közbU egyetértést lehetett kialakítani a deklaráció mellékleteként megfogalmaz zott alapelvek valamennyi pontjában. Ezek áz alapjelvek egyformán/nangsúlyozzák az élet minóségi/megjavítása és a megfelelő feltételek megteremtése érdekében a/gazdasági és társadalmi haladás ,mellőzhetetlenségét, de ugyanakkor olyan demográfiai politika kialakításának szükségességét is, mely/számol az adott körzet népjesedési/helyzetével, a lakosság sűrűségével vagy ritka voltával.

Jogf szempontból különös figyelemre^tarthat számot az alapjelvek két egymást követő pontja. Ezek azt mondják ki, hogy az ENSZ Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az államoknak szuverén joguk saját természeti forrásaik kiaknázása, de kötelességük ary nak biztosítása, hogy joghatósági vagy ellenőrzési körükön belür Eolyó tevékenységek nem okoznak 'kárt más államok környezetében/vagy olyan régiókban, melyek semmiféle nemzet joghatósága alá ném tartoznak (például nyílt tengér). Az államoknak továbbá együtt" kell működniük a nemzetközi jpg olyan fejlesztése érdekében, mély biztosítja a szennyezések vagy/egyéb ökológiai ártalmak áldozatainak kártalanítását.

Az elvi alapok lerakása tehát megtörtént, de ez távolról sem elég. Éppehs.e hiányosság felismerése vezette az EtoSjZ közgyűlését, hogy a stockholmi kbnferencia után intézményes keretet is авЦоп a nemzetközi együttműködésnek. Askiindulópontot a bioszféra jelenlegi aijapotának tudományos eszközökkel tot4énő felmérésére és értékelésére irányuRjvmrogram képezi. Csak ennek elkészülte után lehet bizonyos környezetvédelmi, szabványok tervezését megkezdeni, nségpedig az ENSZ meglevő specializált nemzetközi szervezeteinek közreműködésével.

Dr. Herczeg István