Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-26 / 25-26. szám
3 — úgy tapasztalom — mondotta —, hogy a szereplők nemcsak formai 'megnyilatkozásaikban, de tartalmilag is „felnőttek“ és arra törekszenek, hogy a mű alkotójának mondanivalóját híven tolmácsolják. Az anyagot, amelyből választhattak, a Népművelési Intézet és a CSEMADOK biztosítja számukra. Visszatekintve: 1964—74 között összesen 79 egész estét betöltő színpadi mű és 69 irodalmiszínpadi összeállítás került bemutatásra és azt is megállapíthatjuk, hogy a rendezők és előadók arányosan nyúlnak cseh és szlovák valamint más hazai és külföldi, haladó gondolatokat tartalmazó művek után. A rendezőket és a szereplőket ugyancsak a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, továbbá a CSEMADOK és a járási művelődési otthonok tanfolyamai útján segítik, iskolázzák. KONRÁD JÓZSEF a MATESZ kiváló munkáért kitüntetett rendezője:- A hagyományok ápolása mellett nagyon fontosak az esztétikai szempontok és a szép magyar beszéd kívánalma is. Ezek a fő feltételek a darab megválasztásán, a rendezés és a színészi teljesítmény minőségén kívül. Ha nem is valósította meg valamennyi együttes maradéktalanul az összes feltételt, mégis sok jót jegyezhettünk fel. Az izaiak (izsaiak) például nagyon szépen beszéltek és természetesen mozogtak a színpadon. A komáromiak Jókai Annának a negatív emberi kapcsolatokról szóló, borús kicsengésű drámájában magas hőfokon játszottak. Gogol Revizorja helyenként meghaladta a leviceiek (lévaiak) erejét; ez a darab erősen beszéd- és mozgáskultúra-igényes, amit a rendező a színészi játék stilizálásával akart áthidalni, de nem elég következetesen. Kabát Gabi viszont, aki az évek folyamán a műkedvelő színjátszás erős egyéniségévé fejlődött, most a polgármesterné szerepében mint kitűnő vígjátéki színésznő mutatkozott be. A Králová nad Váhom-i (vágkirályfai) műkedvelők a tavalyi Jókai-napokon nagy meglepetést szereztek — folytatta Konrád József. — Most Jókai „Mire megvénülünk“ c. regényének színpadi változatával jelentkeztek. A jó előadást csak a színpadképek váltásának műszaki megoldatlansága zavarta. A rozftavai (rozsnyói) együttes Csiky „Ingyenélők“-jét hozta kidolgozott szerepekkel. Krauszné Mihályi Mária most nemcsak mint színésznő, de mint rendező is jelesre vizsgázott. — A kulturális fesztivál utolsó estéjén léptek színpadra népes szereplőgárdájukkal a firakovoi (füleki) műkedvelők, hogy Jókai Mór — Huszka Jenő „Szabadság, szerelem“ című daljátékával mutatkozzanak be a zsúfolt nézőtér közönségének. Amit magasan kell értékelnünk náluk, az a rendezés, a színpadkép, a nagyszerű zenei betanítás és zenekari teljesítmény, amely messze túlszárnyalta a műkedvelő színvonalat, míg a színészi és főleg az énekprodukcióban egyesek adósaink maradtak. Ennek ellenére a fülekiek megérdemelten igen sok díjat vittek el. Ügy gondolom, hogy a nyilatkozatok kiegészítéseként mindenképpen meg kell említenünk bábjátszóink komáromi vetélkedését is, különösen, mivel ezzel a műfajjal tavaly jelentkeztek először a Jókai-Napok műsorán. Azóta nagyon fejlődtek, jó szakmai felkészültségű új együttesek alakultak. Magasra értékelhető természetes alkotóvágyuk, amelynek — és elsősorban a gyermekkategóriájú csoportoknak — még sok örömteli órát köszönhetnek gyermekeink. terének, aki természetesen megjelent a CSMTK 10. évfordulójának ünnepségén is. 5. A záróünnepség résztvevői szeretettel üdvözölték körükben Jókai Mór Budapestről érkezett idős unokáját, Feszty Masa festőművésznőt. 6. A Jókai-napokon a vers- és a prózamondók 20. országos versenyének 35 versenyzője közül a legfiatalabbak kategóriájában a Trhové Myto-i (vásárúti) Nagy Kornélia szavaló lett az első. Ue ző Konrád József magasra emelte a művészi mércét mind önmagával, mind a színészekkel szemben. Részben ennek, részben a jól eltalált szereposztásnak köszönhető, hogy a színpadon sikerült hiteles légkört teremteni. A többi szereplő is általában kielégített, de több, nagyobb, felforrósodottabb alakításhoz vagyunk szokva Németh Icától (Alfonsine), Dráfy Mátyástól (Baradlay Ödön) és Turner Zsigmondtól is (Rideghváry). Az egyetlen, aki gyenge műkedvelői színvonalával „kilógott" az előadásból, az Arankát játszó Benes Ildikó. Mentsége gyakorlatlansága, ami viszont nem mentheti az egyébként erős együttesben okozott hézagot. Nem lehet elvitatni, hogy a sikerhez nagymértékben hozzájárultak az ízléses, ötletes díszletmegoldósok, amelyek Kopócs Tibor képzőművész szakavatott kezét dicsérik. Az előadás ritmusa, a rendezés és a színpadképek szerves egysége, Dobi Géza stílusos zenei aláfestése, Dömény Félix vendég-koreográfus közreműködése, valamint a mértéktartó színészi játék mind hozzájárult, hogy a néző maximáli-Uq ' BOLDOG VILÄCQi “ SZABADSÁGIT san beleélhette magát az 1848—49-es idők társadalmi és politikai légkörébe, a fiait a szabad haza eszményéért lelkesítő asszony gazdag belső világába. A kőszívű ember fiai a MATESZ fejlődésének egyik jelentős határköve, repertoárjának megjósolhatóan hosszú időre egyik legsikeresebb gyöngyszeme lesz. L. GALY OLGA Ferenczy Anna mint Baradlayné — a kőszívű ember felesége Plankenhorst báróné (Szentpétery Ary) lánya imádójával: Baradlay Jenővel (Pőthe István) Az anya és a szerelmes i lány megmentik Baradlay' Richárdot (Ferenczy Anna, Varsányi Mari és Ropog József) Nagy László (Komárno) felvételei ______, 11
