Nő, 1975 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1975-06-26 / 25-26. szám
Kedves Olvasóink! Érdeklődésükre, kérdéseikre válaszolva közöljük, hogy szerkesztőségünk nyomdatechnikai gondjai még mindig nem oldódtak meg. Kézirataink szedését a Keletszlovákiai Nyomda (Kosice) biztosítja, ahová postán küldjük az anyagot. Ott készül a fényképanyag retusálása is. A celofánra elkészített anyagot Kosicéröl repülőgéppel visszaküldik Bratislavába, itt szerelik a Krasnany-i nyomdában hengerekre, itt nyomják, fűzik, innen eipediálják olvasóinkhoz a lapot. Előreláthatólag egészen szeptember végéig ilyen körülményesen készül majd lapunk, a bratislavai nyomda túlterheltsége miatt csak kéthetenként, összevont számokként kerülhet olvasóinkhoz. Tehát továbbra is kéthetenként kopogtatunk csak, kérjük olvasóink szives türelmét addig is, amig nyomdatechnikai problémáink megoldódnak. A Nő szerkesztősége MIRE FORDÍTHATÓ A SZÖVETKEZET KULTURÁLIS ÉS SZOCIÁLIS ALAPJA? A szövetkezetek évi tervének részét képezi a kulturális és szociális alap felhasználásának terve is. Ebben konkrétan meghatározták mire és mennyi összeg fordítható. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a szükségnek megfelelően nem lehetne a terven változtatni, ha azt a dolgozók érdeke megkívánja. Nézzük csak, mi mindenre lehet ezt oz alapot felhasználni? üzemi étkezésre, kulturális célokra, politikai nevelő munka ösztönzőjeként, testnevelési célokra, üdülésre, lakásgondok megoldására és tárgyi ajándékok vásárlására. Konkrétan ezeket a hozzájárulásokat az 1972 januárjától érvényben levő 162/1971 számú törvény szabályozza. Sok szövetkezetnek ma mar saját üzemi konyhája van. A szövetkezet a kulturális és szociális alapból tehát hozzájárulhat a dolgozók étkezéséhez. Ez az étkezés a szövetkezet saját étkezdéjében történik, vagy más üzemből készételeket biztosítanak a dolgozóknak. Ez ösztönzően hathat arra, hogy ott, ahol eddig még nincs saját konyhája a szövetkezetnek, a lehetőségekhez mérten így is gondoskodjanak a szövetkezeti dolgozókról. A kulturális célokra tervezett összeget az üzemi kultúrház, üzemi klub, dolgozók otthona és más szövetkezeti kulturális intézmény költségvetésének kiegészítésére lehet fordítani. A politikai nevelő munkára előirányzott összeg a szakszervezeti tisztségviselők bentlakásos iskolázásának költségeire fordítható a törvény által előírt határon belül. Ugyanebből az összegből fedezik a nemzetközi nőnap, a nemzetközi gyermeknap, a gyermekek karácsonyi ajándékainak költségét is, valamint a nyugdíjasok köszöntésére szánt kiadásokat is. Lehetőség van itt még a dolgozók különféle szakköreinek működését szolgáló berendezések vásárlására, így például sportfelszerelés, varrógép, fényképezőgép stb. vásárlására. A testnevelési célokat az alap segítségével úgy támogatják, ha elősegítik a dolgozók munkaerejének regenerálódását. Az üzem vásárolhat e célra az üdüléshez szükséges felszereléseket, pl. sátrakat, felfújható matracokat, nyugágyakat, szánkókat stb. A belföldi sport- és testnevelési versenyek kiadásaihoz is hozzájárulhat az üzem, ha a dolgozók ezen aktívan részt vesznek. Testnevelési és sportrendezvényekre belépőjegyeket vásárolhat a szövetkezet a dolgozók számára. Sportüdülés céljaira bérelhet a szövetkezet úszómedencét, tenisz- és más játékpályát, sportpályát, amelyeket a dolgozók és azok családtagjai használhatnak. A kulturális és szociális alapból a dolgozók üdülését is fedezheti a szövetkezet. Ebből az alapból hozzájárulhat a családtagok üdülésének költségeihez is. Ha az üzemnek nincs saját rekreációs épülete, bérelhet belföldi táborozó helyet, vagy üdülőt. Hozzájárulhat a SZISZ, a CSSZBSZ, a Vöröskereszt vagy a sportegyesületek által fenntartott pionírtáborokban üdülő gyermekek költségeihez. A társas utazás költségeiből — mely alatt legalább 15 személy rövid, néhány napos együttes utazását értjük autóbusszal, vonattal stb., előre kidolgozott útiterv szerint — megtérítheti az üzem az utazás és az elszállásolás költségeit a családtagok számára is. A lakásproblémák enyhítésére ebből az alapból kölcsönt adhat a szövetkezet a dolgozóknak a családi ház javítására, bútorvásárlásra valamint családi ház építéséhez vagy feltételesen nem törlesztendő, vagy törlesztendő kölcsön formájában. A tárgyi ajándékok' céljaira szánt összegből fedezik a dolgozók jelentős évfordulója alkalmából vásárolt ajándékok árát. Az ajándék ebben az esetben nem csak tárgy lehet, hanem színházi bérlet, koncertekre vagy más kulturális rendezvényekre szóló belépőjegy is. Az ajándék értéke évente nem lépheti túl az ezer koronát személyenként. Ebből láthatjuk, hogy a szövetkezetek kulturális és szociális alapja sok mindenre nyújt lehetőséget Cm Bardiovszky Vilma Címlapunkon: az ajándékként átadott új klub könyvtára (Riport a 4—5. oldalon) Nagy László felvétele 2 A Szlovákiai Nőszövetség hetilapja — Főszerkesztő: Haraszti-Mészáros Erzsébet — Föszerkesztőhelyettes: Jandáné-Hegedűs Magda — Grafikai szerkesztő: Schreiber Katarina — Kiadja a Szlovákiai Nőszövetség KB 2ivena kiadóvállalata, Bratislava, Nálepkova 15 — Szerkesztőség: 801 00 Bratislava, Prazská 5 — Telefon: főszerkesztő: 468-21, szerkesztőség: 475-00 — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata — Megrendelhető bármely postahivatalban vagy a kézbesítőnél — Előfizetési díj negyedévre 23,40 korona — A külföldi megrendeléseket a Posta Központi Sajtókiviteli- és behozatali Szolgálata — PNS, Ústredná expedíció a dovoz tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — intézi el. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőnél és a Posta Központi Irodánál (Budapest V., József-nádor tér 1.) — Előfizetési díj: egyéni évi 180,— Ft, közületi 220,— Ft. Csekkszámlaszám: MNB. 215-96 162 — A SÜTI 6/28 engedélyével. — Nyomja: Polygrafické závody, n. p., Bratislava-Krasnany. AZ EGÉSZ VILÁG FESZÜLT FIGYELEMMEL, NAGY ÉRDEKLŐDÉSSEL ÉS ELISMERÉSSEL KÍSÉRI A SZALJUT-4 ÚTJÁT, MUNKÁJÁT, AMELY FONTOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI PROGRAMOT TELJESÍT, HOGY ELŐKÉSZÍTSE A KÖZÖS SZOVJET—AMERIKAI ŰRPROGRAMOT, AMELYRE HAMAROSAN SOR KERÜL. E NAGYARÁNYÚ TUDOMÁNYOS KUTATÁSI PROGRAM KAPCSÁN NÉHÁNY RÉSZLETET KÖZLÜNK KAMENYIN „REPÜLÖK ÉS ŰRHAJÓSOK" CÍMŰ KÖNYVÉBŐL, HOGY LEGALÁBB NÉHÁNY RÉSZLETÉBEN FELVILLANTSUK A SZOVJET ŰRKUTATÁS JELENTŐSEGÉT, CÉLJÁT. Nehéz volna felbecsülni az orbitális űrállomások jelentőségét a világűr meghódításának általános programjában. Ezeken az állomásokon időközönként váltakozva dolgoznak majd a kutatók, onnan fogják indítani a távolabbi utakra az űrhajósokat. A tudósok óriási mennyiségű információt kaphatnak a repülő-űrállomásoktól mind a Földről és méhéről, a légköri jelenségekről, mind pedig a távoli galaxisokban végbemenő eseményekről. Az orbitális űrállomás tulajdonképpen ablak a közelebbi kozmoszból a távolabbiba, s emellett megbízható munkahely a tudósok számára. Milyen legyen az orbitális űrállomás? Ez a kérdés régóta izgatja a szovjet szakembereket. Ezen dolgoztak, és dolgoznak a NASA (National Aeronautics and Space Administration — Országos Repülési és Űrkutatási Hivatal) amerikai szakemberei is. Egyébként az amerikaiaknak az a véleményük, hogy kis űrállomások felbocsátása csak akkor célszerű, ha ezek nagy állomások elemeiként használhatók majd fel. Az űrállomások létesítésének programjában különleges szerep jutott a „Szojuz" típusú űrhajóknak, amelyek felváltották a „Vosztok" és a „Voszhod" típusú űrhajókat. A „Szojuz" segítségével már nagyszámú különféle problémát sikerült megoldani: általuk vált lehetségessé nagy manőverezőképességű űrhajók több napos csoportos repülése, összekapcsolásuk, amellyel létrehozták a világ első kísérleti űrállomását és megoldották két űrhajósnak arz egyik űrhajóból a másikba való átszállását, az űrbéli hegesztéssel folytatott kísérlet, a személyzet soknapos repülése, új készülékek és különböző rendszerek kidolgozása és kikísérletezése stb. Módszeres következetességgel, lépésről lépésre, céltudatosan haladtunk a kitűzött cél felé, leküzdve nehézségeket, megoldva egyre újabb és újabb rejtélyeket és megbirkózva a kozmosz legkülönbözőbb meglepetéseivel. Az űrhajózás nagy problémái között előkelő helyet foglal el az összekapcsolás. Enélkül szó sem lehet arról, hogy állomásokat hozzunk létre, nem valósulhat meg két vagy több űrhajó közös munkája, együttműködése sem. Az összekapcsolódás egész eseménysor végeredménye. Hogyan oldottuk meg először két vagy több űrhajó egymáshoz közelíti' sét? 1968 októberében a „Szojuz—2" és a NY. P. KAMANYIN AZ EMBERISÉG JAVÄRA Mielőtt az ember kilépett volna az űrbe: Beljajev, Komarov, valamint Leonov — útban a felszállóhely felé. (A könyv foto-anyogából)
