Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-08-09 / 32. szám
MIKES GYÖRGY Jl TÖRŐDIK A SZÜLŐKKEL? Rájöttem valamire. Rájöttem orra, hogy о Művelődésügyi Minisztérium nem foglalkozik eleget a szülőkkel. Csak a gyerekekkel törődnek. Mindig csak a gyerekekkel. Már kisiskolás korukban dolgozatot iratnak velük; „Mi leszek, ha nagy leszek?" címmel, hogy megtudják álmaikat, vágyaikat, de még sohasem Írattak dolgozatot a szülőkkel: „Mit szeretnék nevelni a gyerekből, ha törik, ha szakad, ha belegebed is oz a büdös kölyök?" Ne csodálkozzanak tehát, ha minden tanév végén izgatott szülőkkel találkozunk, akik sírnak, könyörögnek, fenyegetőznek, beadványokat küldözgetnek és fűhöz-fához rohangálnak protekciáért. Ez azért van, mert nem foglalkoztak eleget a szülőkkel, nem szenteltek elég figyelmet a fejlődésüknek, és meg sem próbálták irányítani álmaikat, vágyaikat, elképzeléseiket. A minisztériumnak már régen észre kellett volna vennie, hogy nem a gyerekek szednek idegcsillapitákát, ha rossz jegyet kapnak, hanem a szülök. Nem a gyérekek ájulnak el a félévi bizonyítvány láttán, hanem a szülők. A szülök ébrednek fel éjszakánként a jövőre gondolva, és nem a gyerekek. A szülők olvassák, tanulmányozzák az oktatási reform-tervezeteket, nem a gyerekek. Mikor veszik már végre tudomásul az illetékesek, hogy nem a gyerek jár iskolába, hanem a szülő, aki azonban egyéb irányú elfoglaltsága miatt — pénzt kell keresnie, sok-sok pénzt — nem tud részt venni az oktatásban, ezért hát a gyereket küldi el maga helyett, őt ülteti be az iskolapadba, úgy sincs jobb dolga a haszontalannak, egész nap ráér, legalább lesz valami elfoglaltsága. De valójában a szülő jár suliba, hogy új életet kezdhessen, hogy valóra válthassa álmait. Ezt azonban titkolja, néha még saját magának sem meri bevallani. Olykor, persze elárulja magát, mint például az az apa, aki igy kiáltott rá a fiára: „Tanulj, fiam, tanulj, mert ha nem tanulsz, akkor én nem tudom, mit csinálokl" javaslom tehát, hogy a minisztérium és az illetékes szervek fordítsanak több gondot a szülőkre. A gyerekek előtt még ott az egész élet, de a szülők, szegény öreg szülők, már nem mondhatják el ugyanezt. Ezért idegesebbek, türelmetlenebbek, és ezért viselik el nehezebben a csalódást, ha a gyereket nem veszik fel valahová vagy nem azt a szakmát tanulja, amit szerettek volna. Nagyon veszedelmes kor a szülők életében az az időszak, amikor a gyerek pályát választ. Ilyenkor a legérzékenyebbek, és ilyenkor felbecsülhetetlen értéke van a gyerekek, a nevelők és a társadalom segítségének, megfontolt, bölcs irányításának. Ilyenkor van szüksége a szülőnek sok-sok szeretetre, gyengédségre, vigasztaló szavakra. Ha a Művelődésügyi Minisztérium ezt elhanyagolja, komoly törést okozhat a szülő lelkében, amit aztán csak nagyon nehezen vagy talán sohasem tud kiheverni. Srácoki Álljatok a születtek mellé, fogjátok meg a kezüket, és adjatok meg nekik minden segítséget a csalódások elviselésére. Hiszen tudjátok, milyen érzékenyek és gyámoltalanok szegények. Mi? Hogy most nem értek rá, mert moziba mentek? Jó, majd legközelebb. KULTURÁLIS аШЕИШЕШВ ÉVFORDULÓ 130 évvel ezelőtt, 1844. augusztus 5-én született Ilja Jefimovtcs Rjepin, a 19. század orosz realista festészetének egyik legnagyobb alakja. Művei gyakran szerepeltek különböző vándorkiállításokon. Aktiv részese volt az ún. „peredvizsníkok“ mozgalmának. Képein szembetűnő az erősen szociális hozzáállás, a belső elkötelezettség, ami lényegében a később kifejlődött szocialista realista művészet képviselőinek egyik elődjévé tette. Rjepin zsánerképei mellett kiváló portréfestő is volt. HÍRADÓ Vladimír Paral cseh író, aki életpályáját vegyészmérnökként kezdte és tizenhárom évig különböző nagyüzemek laboratóriumaiban végzett kutatómunkát, 1967 óta kizárólag irodalommal foglalkozik. Több regény nagy sikerű szerzője, amelyekből kettőt már magyarra is lefordítottak. „A fiatal férfi és a fehér bálna“ című legújabb regényében a gyáriparban dolgozó modern ember életéről ír. „A túlélők“ címen az USA-ban, hét európai országban és Japánban egyidejűleg jelent meg Piers Paul Read angol író műve, amelyben az Andesekben szerencsétlenül járt uruguayi repülőgép túlélő utasainak visszaemlékezéseit írja meg. Mint ismeretes, a 16 túlélő, egy rugby-csapat tagjai, 9 hetet töltöttek 3500 m magasságban a hegység hó- és jégtorlaszai között, s hogy éhen ne haljanak, bajtársaik hulláiból táplálkoztak. Kérdés, vajon akkor is megjelenttette volna-e a világ 9 nagy kiadója a könyvet, ha csak úgy simán, hullaevés nélkül élik túl a katasztrófát? Nyilvánvaló, hogy a kiadók a közönség morbid kíváncsiságára spekulálnak. Bizonyos fokig ez is „morális hullaevés" DARAZSENDRE Óriások népe WEÖRES SÁNDOR KÁNIKULA Szikrázó az égbolt, aranyfüst a lég, eltörpül láng-űrben a tarka vidék. Olvadtan a tarló hullámzik, remeg domb fölött utaznak izzó gyöngyszemek, A NÖ KÖNYVESPOLCÁRA Gál György Sándor Somogyi Vilmos Ragyogó kékségben sötét pihe-szál: óriás magányban egy pacsirta száll. Mesél a bécsi erdő BORSI DARAZS JÓZSEF A hiteles dokumentumok alapján írt regényben felelevenedik a múlt század elejt Bées, a negyvennyolcas forradalom előtti császárváros. Ebből a korszakból — a bíedermeyer Altwien édes és a felületen oly gondtalanul csillogó világából — indult el világhódító útjára a darabos, néhol ugrálós népi tánc, a keringő. A keringő, amelynek háromnegyedes ritmusa, fülbemászó dallama egy egész évszázadra nyomta rá a bélyegét. A keringő, úgy ahogy ma ismerjük, s amely elválaszthatatlan a Strauss-család nevétől. Az idősebb Johann Strauss, a bővérű, örökifjú művész és bohém, és utána fiai, a zseniális ifjabb Johann, az álmodozó, finom Josef és a hűvös, elegáns, magányos Eduard emelték a könynyűzene halhatatlan műfajává a keringőt. A szerzők könnyed stílusa a tartalmi alapossággal párosulva élvezetes s egyben tanulságos olvasmánnyá avatja ezt az életrajzi regényt, amely a Madách Könyvkiadó és a Budapesti Zeneműkiadó gondozásában jelent meg. te-Derűre ború Faluvégre eső szakad, közepén meg ragyog a nap. Nagy fa alól amíg nézem, csak nevetek az egészen. Am szellő jő, lombját rázva. Búsulok már bőrig ázva! REJTVÉNYÜNK! Луегт^ Egyszer, nagyon régen, erős híre lett, hogy az óriások a déli szelet zsákba dugják, aztán tengerbe vetik, mert nem kell nékik nyár. csak tél kell nekik. Birkóztak a széllel, mennydörgő« a föld, de nem bírtak véle s mindegyik kidőlt, s kővé vált a vénje, a sok vad gyerek, és lettek belőlük dombok és hegyek. KISS DENES Vihar Villám villan, száll a széna, rétre ront rá vad vihar. Szelek szája port pöfékel, suhog, suhint szélharag. Kakas kurtát kukorékol, kendermagost kerget meg. Szürke színre vált a vidék, bimbó borzong, rét remeg. Menekülő méhek mérges dühvei döngenek dongának. Zápor zúdul, tócsa tágul, fű, fa széllel tántorog. Eső-lábon fergeteg fut. fától fáig fényesen. Felhők falják föl a földet, dirr-durr dörren égi dob. Találós kérdés: Van szavam, de nincsen hangom, Nem aluszom, nem eszem, Mégis, hogyha kedved tartja, Jól mulathatsz énvelem. Mi az? Olvasd össze helyes sorrendben a szótagokat! laöuQX) A megfejtést küldjétek be címünkre: Nő szerkesztősége, 8011)0 Bratislava, Praíská 5. Gyermekeknek.
