Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-08-02 / 31. szám

KULTURÁLIS ÉVFORDULÓ 670 évvel ezelőtt született és kerek 600 éve halt meg Francesco Petrarca olasz költő, európai jelentőségű humanista, aki­nek apját Danteval együtt száműzték Fi­renzéből 1302-ben. A fiatal Francesco jogot tanult. 1327-ben megismerte Laurá­ját, aki gyönyörű versek Írására ihlette. Petrarca sokat utazott, irodalmilag leg­termékenyebb éveit azonban vidéken töl­tötte. 1341-ben a római Kapitóliumon a költők királyává koronázták. Egy ideig Milánóban, Velencében és Arquaban is élt. Petrarca nemcsak költő volt, hanem az antik tudományok és művészet alapos ismerője is. Latinul irt művei az európai humanizmus alapkövei, igazi magaslatait azonban olaszul írt költeményeiben crte el. 1327 — 1348 között az imádott Laurá­hoz, többnyire szonett formában irt, csak­nem 400 verse a szerelmi elmélkedő lira el nem évülő értékű hagyatéka. Gyűjtemé­nyes kötetében akadnak erkölcsi és politi­kai tartalmú versei is. Latinul írt művei közül legjelentősebb az Africa (1342) és az Időmértékes verselésről irt levelek (1331-1361). 150 évvel ezelőtt, július végén született ifj. Alexander Dumas, akit apja, a híres regényíró már zsenge ifjúkorában beveze­tett az irodalom titkaiba és Párizs irodal­mi köreibe. Apjával együtt sokat utazott, elkerült Spanyolországba és Afrikába is. Onnan visszatérve (1848) irta meg leg­híresebb regényét, a Kaméliás hölgy-et, amelyet később ő maga átdolgozott szín­padra is (1852). A regény témáját hasz-A NÖ KÖNYVESPOLCÁRA TA8I LÁSZLÓ FjgpjEK FÉRJEK ÉS FÉRFIAK. Ki ne ismerné Tabi Lászlónak, a kiváló magyar humo­ristának a nevét, szellemes, a társadalmi visszásságokba találó nyilait a Ludas Ma­tyiből, az időszerű problémákról szatiri­­záló Tv-adásokból és eddig megjelent hu­moros köteteiből: Humorban pácolva, Mesterségem címere, A négy kísértés, Írott nálta fel Giuseppe Verdi a Travíata című operájához szövegkönyvnek. Az ifjabb Dumas nagy sikerét igazolja az a tény is, hogy 1874-ben a Francia Akadémia tag­jává választották. További művei a Doktor Servand (1849), a Három erős féri c. regénye és számos színdarab: Féivilág (1855), Pénz­kérdés (1857), A nők kedvence (1864), Claud felesége (1873), az Idegen no (1876) és mások. Az ifjabb Dumas kiváló tollú drámaíró volt. Színdarabjai konfliktusokban és szel lemes párbeszédekben bővelkednek, de né melyik kissé erkölcsprédikátori hangot iit meg. Egyes színműveiben bírálja a társa­dalom kispolgári előítéleteit, mint pl. a törvénytelen gyermekek iránti magatartást (itt sokat merített saját tapasztalataiból). Számos művét magyar nyelvre is lefordí­tották. malaszt, Én, te, ő, Szigorúan bizalmas, őszintén szólva. Viselt dolgaink, Pardon 101 percre, Tücsök és bogár. Csak viccel a bácsi, Daliás idők, Színem java (2 kö­tet), Fele is tréfa. Férjek és férfiak c. könyvéről Tabi László maga így nyilatkozott: „ .. . köny­vem címe egyértelműen elárulja: a nőkről van benne szó- Tisztelettel bejelentem, hogy jórészt személyes tapasztalataim alapján a szerelmi életnek olyan jelensé­geire mutatok rá, melyek eleddig teljesség­gel rejtve voltak. Nem kétséges, hogy az olvasó ámulni fog, midőn arról értesítem, hogy a nők általában tisztességesek, hogy a nők általában csalfák, hogy a nők általában idealisták, hogy a nők általában materialisták, hogy a nők általában jójelküek, hogy a nők áftalában kegyetlenek, hogy a nők általában önzők, hogy a nők általában bőkezűek, hogy a nők általában zsarnokok és hogy a nők általában rabszolgák. Legjobban ámulni persze az olvasó akkor fog, amikor mindezt a férfiakról is bebizo­nyítom.“ A kötet a Madách és a Szépirodalmi Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg. AFORIZMÁK Ne kívánd felebarátodnak ugyanazt, mint temagadnak, mert lehet, hogy neki más az ízlése. Shaw Nincsenek kimerített témák, csak témákban kimerült emberek. Ramon у Cajal A kis dolgok nagy helyet foglalnak el az életünkben. Anatol France Ha nem azért írunk, ment gondolkodunk, hiába gondolkodunk azért, hogy írjunk. Vauvenargues A NAPERNYŐ (Kasmír népmese) Élt agy messzi laluban, Kambo­dzsa ioldjén egy szegény ember. Fölkerekedett, nagy útra Indult, atyaliságát meglátogatni. Abban oz országban olyap rekkenö a meleg, hogy az emberek ernyővel járnak­­kelnek. Fogta a szegény ember is a nap­ernyőjét, leje fölé emelte, és neki­vágott az úlnaft. Ment, mendegéll, igen megszomjazott a nagy hőség­ben. Egy tóhoz ért éppen. Nem so­kat gondolkodott: letette az ernyő­jét maga mellé, aztán lehasalt a portra, lót ivott a vízből. Miközben kortyolgatott, egy sem­mirekellő csavargó settenkedett arra. Meglátta a napernyőt, fölkapta és elillant vele. Föl(ápászkodqtt a szegény ember, megtörülte q száját, nyúlt volna az ernyője után, de nem találta. Meg­pillantotta a csavargót, de az már messze járt a napernyővel. Utána­eredt, megszólította: — Hová viszed az ernyőmetf De a csavargó rávágta: — Ez az ernyő az enyém I Sokáig szólaltak, huzakodtak, de nem boldogultak egymással. Végül is a bitó elé cibálták egy­mást. A bíró mind a kettőjüket meghall­gatta, aztán tájak parancsolt: — Vágjátok ketté a napernyőt! Ki-ki vigye haza a leiéti — Úgy is tettek. Akkor a (síró meghagyta Írás­tudó szolgáinak, hogy kísérjék haza mind a két embert. Ott aztán Írja­nak löl minden szót, amit hallanak. Elindult a szegény meg a csavar­gó, az írástudó szolgák pedig a nyomukban. Amikor a csavargó hazaért, kiszaladt elébe a Ha, és azt kérdezte csodálkozva: — Hát ezt a lél ernyőt meg hol találtad, apám? Az Írástudók gondosan jegyezték a fiú szavait. Hazajutott a szegény ember is. Felesége, gyermekei azzal fogadták a küszöbön: — Hát a mi szép ernyőnknek hová lett a másik felef Ezt is feljegyezték. Az írások bizo­nyították, ki о tolvaj, ki a kárvallott. A bölcs bíró maga elé rendelte a csavargót, megparancsolta neki, hogy vegyen új napernyőt a szegény embernek, különbet, mint a régi volt. ÖLBpV IRÉN Eső után Eső esett, de vr\ár megállt, kiporolta jól a határt. Hullt a rétre, hullt a kertre, mert létrán nem jöhetett le. Megmosdatta a vén földet, hadd legyen a világ zöldebb. fel, Zöldül a fü, nő a kalász, ezüstszavú szél fuvolát, Arany tányér ott fenn a nap, sütkéreznek a bogarak. Szárítja a hajat a fa, száll a mezők mély illata. A kerek ég kék napernyő, s csupa gyémántpor az erdő. REJTVÉNYÜNK! Vezesd fészkükhöz egy-egy vonallal ezeket a madarakat. írd a madarak­hoz a nevüket is. Leveleiteket a következő címre várjuk: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislavq, Prazskó 5. Gyermekeknek, A lapunk 27, számában közölt rejtvény megfejtése: Labdarúgás. Jutalom­ban részesül: Miskolczy Edit, Rozftavo (Rozsnyó), Török Ibolyg, Levkuska (Lőkös), Busánszky Margit, Kútniky (Hegyéte).

Next

/
Oldalképek
Tartalom