Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-07-05 / 27. szám
ragozásból annak a vámvizsgálatnak, amit az elektroszkóp kísérlete jelent, Pierfe helyesli a tervet és vele együtt keresi az eres, kemény, vagy laza, idomtalan darabokat. Marie gondolata egyszérű — egyszerű, mint lóngész meglátása! A munka küszöbénél, ahol most áll, kutatók százai hónapokra, talán évekre megtorpannak. Ha végigmenve az ismert vegyi testeken, felfedezik a tórium sugárzását — amint őzt Marie tette —, minden bizonnyal tanácstalanul állottak volna a titokzatos radioaktivitás előtt. Marie is felveti a kérdést és meglepődik. Előre tudja, vagy inkább azt hiszi, hogy tudja, milyen eredménye lesz az ásványok vizsgálatának. Az urániumot vagy tóriumot nem tartalmazó minták teljesen inaktív jelleget mutatnak majd. A többiek, amelyek urániumot vagy tóriumot rejtenek magukban, radioaktívak lesznek. A tények beigazolják sejtéseit. Marie félreteszi az inaktív ásványokat, a többiekkel kezd foglalkozni, s megméri radioaktivitásukat. Itt drámai meglepetés következik: ez a radioaktivitás jelentékenyen erősebb, mint a vizsgált anyagok uránium- vagy tóriumtartalmánál fogva azt szabályosan várni lehetett volna! „Valószínűleg hiba van a kísérletben", gondolja a fiatalasszony, mert a váratlan jelenség láttán a tudós első mozdulata a kételkedés. Nyugodtan megismétli a méréseket mindig ugyanazokon az ásványokon. Tízszer, húszszor. Végül is kénytelen meghajolni az evidencia előtt: az ásványokban található uránium- és tóriummenyiség távolról sem magyarázza meg az általa tapasztalt rendkívüli sugárzást. Honnan ered ez a rendkívüli, az átlagot erősen meghaladó radioaktivitás? Csak egy megoldás lehetséges: az ásványok, kis mennyiségben, az urániumnál és a tóriumnál sokkal erősebb radioaktív elemeket tartalmaznak! De milyen elemet? Hiszen előző kísérleteiben Marie az összes ismert vegyi elemet megvizsgálta. A kérdésre Marie a szellemóriások biztos logikájával és merészségével válaszol. Merész hipotézist állít fel: az ásványok radioaktív anyagot tartalmaznak, amely egyúttal egy, a mai napig ismeretlen kémiai elem — egy új test! Egy új test! Lenyűgöző és gazdag hipotézis — de csak hipotézis. Ez ideig az erősen radioaktív lényeg csak Marie és Pierre képzeletében létezik. De ott erősen meggyökerezett! Annyira, hogy a zárkózott fiatalasszony egy napon felkeresi Broniát és visszafojtott izgalommal szavaiban így szól hozzá: — Tudod, Bronia, a sugárzás, amelyet nem tudtam magamnak megmagyarázni, egy ismeretlen vegyi elemtől ered ... Az elem itt van, most csak meg kell találni! Csodálatos pillanat egy csodálatos életben. A laikusok színpadi beállításban képzelik el a kutatót és a felfedezését, de ez az elképzelés teljesen hamis. „A felfedezés pillanata" sok esetben nem is létezik: a tudós munkája túlságosan törékeny ahhoz, hogy fáradságos küzdelme folyamán a siker tudata hirtelen törjön fel, mint a villám és fényével elvakítsa. Marie, miközben készülékei előtt dolgozott, talán nem érezte a diadal hirtelen mámorát. A mámor több napra terjedő, s nagyszerű eredménnyel kecsegtető lázas munka felett lebegett. De a* a pillanat izgató lehetett, amikor Marie, miután szigorú okoskodással beigazolta, hogy egy ismeretlen anyag nyomán van, nővérének, szövetségesének bevallja a titkot! KULTURÁLIS ranmmmmiKiini ÉVFORDULÓ GEORGE SAND francia írónő, valódi nevén Aurore Dupin, 170 évvel ezelőtt, 1804 júliusában született. Tizennyolc éves korában íérjhezment Dudevant báróhoz és két gyermeket szült. Egy napon azonban bevallotta a férjének, hogy szerelmes lett egy ismert regényíróba, akinek hatására maga is írni szándékozik és tollát a női egyenjogúság szolgálatába állítja. Ezért is vette fel a George Sand férfi-írói álnevet, sőt férfiruhában is járt. Regényeiben a felszabadított szenvedély jogait hirdette. Egyébként nem volt a Tart pour Tart (a művészet a művészetért) elvének híve, sőt, azt ostobának tartotta. „Művészet a szépért, a jóért, az igazért: ez kell nekem!" — mondta. Ezt az igazságot mindenesetre a maga módján értelmezte, hiszen regényeit többnyire új szerelmeinek hatása alatt irta. így lett például szocialista is, amikor beleszeretett Saint-Simon szocialista filozófus egyik tanítványába. Tény, hogy a kommün idején is fellángolt a szabadság és egyenlőség eszméiért és elhatározta, hogy irodalmi munkásságát ezentúl a NÉP-nek szenteli. 1831-ben jelent meg Indiana című regénye. Egy ideig gyengéd szálak fűzték Alfred de Musset íróhoz, de mikor az Író Fehér rigó c. novellájában kigúnyolja a „nőírókat“ és ebben nyilvánvalóan George Sand-ra célzott, az írónő erre 1839-ben Elle et lui (ö és ő — vagyis a nő és a férfi) című könyvével válaszolt. 1843-ban jelent meg Consuelo c. regénye, amely Chopin-hez, a Párizsban élő nagy lengyel zeneköltőhöz fűződő viharos szerelmének története. 1848-tól az írónő Falusi regények című müvén dolgozott. George Sand a maga korában a nők szellemi értékeire felfigyeltető irodalmi egyéniség volt. ÍVJ agy László nevű kedves olvasónk Velky ’ Krtís-ről (Nagykürtösről) levelében arra hívta fel figyelmünket, hogy lapunk, ez év május 31-i számában, a „Partizánok anyja" című cikkben említett Sklabina (Szklabonya) község nem azonos nagy írónk, Mikszáth Kálmán szülőfalujával. Olvasónknak igaza van, Szlovákiában valóban két Szklabonya nevű falu található, az egyik a martini, a másik pedig a nagykürtösi járásban. Mikszáth Kálmán — akinek szülőháza felvételünkön látható — a nagykürtösi járásban levő Szklabonyán született. A NÖ KÖNYVESPOLCÁRA Első regényének, az Isten veled, Colombusnak megjelenése óta PHILIP ROTH-ot a mai amerikai irodalom vezéralakjai között tartjuk számon. PEDIG MILYEN JÓ KISLÁNY VOLT cimű regénye Lucy Nelson életútját rajzolja meg, az igazság kutatásának csak a valóban nagy Írókra jellemző szenvedélyességével. Szenvedélyesség jellemzi főhősét is, aki a jó és a rossz állandó szembesítésének gyötrő, már-már elvakult vágyától sarkallva kísérli meg helyreütni a világ képzelt rendjét, megjavítani vagy egyszerűen félresöpörni a rosszat, és — kerüljön bármibe — megvalósítani az elképzelése szerinti jót. Környezete egy ideig csak tűri Lucy Nelson túlfűtött, világjavító akarásait, de végül saját fegyverét fordítja a magányos lázadó ellen. Philip Roth mély részvéttel, egyszersmind könyörtelen tárgyilagossággal ábrázolja a „jó kislánynak" induló Lucy meghasonlását a világgal, családjával, önmagával. A könyv a bratislavai Madách és a budapesti Európa Könyvkiadó közös gondozásában jelent meg. HOGYAN KERESETT TÁRSÁT A KUTYA (Mongol népmese) Azt mesélik, hogy a kutya valamikor réges-régen magánoson élt az erdőben. Egy napon megunta az egyedüllétet — elindult, hogy társat keressen magának, akivel együtt lakhatna. De olyan társat akart, aki midenkinél erősebb a világon, és nem lél senkitől. Azt hitte a kutya, hogy a farkas a legerősebb. Felkereste hát, és azt mondta neki: — Hallod-e, farkas! Éljünk eztán együtt I — Jól van, én nem bánom — felelte a farkas. Attól fogva együtt éltek. A kutya egyszer csörtetést hallott az erdőben, és ugatni kezdett. Ne ugass, kutya — csöndesitette a farkas —, mert idejön a medve, és mindkettőnket széttép. Ahá — gondolta a kutya —, úgy látszik, a medve a legerősebb a világon, mert a farkas is fél tőle! Otthagyta hát a farkast, és elindult az erdőbe, hogy megkeresse a medvét. Meg is találta, és azt mondta neki: — Hallod-e, medve! Éljünk eztán együtt! Jól van, éljünk — állott rá a medve. A kutya egy éjszaka megint neszt hallott az erdőben. Hangos ugatásba kezdett. Megijedt a medve, és rámordult: — Hallgass, te kutya, mert meghallja az oroszlán, idejön, és felfal téged is, engem isi Hát nem a medve a legerősebb, ha fél az oroszlántólI — gondolta a kutya. — Úgy látszik, az oroszlán a legerősebb a világon! Futott az oroszlánhoz, így szólt hozzá: Ián! Éljünk eztán együtt, orosz-Nem bánom, legyen úgy felelte az oroszlán. Attól fogva együtt éltek. Nem sok idő telt el, a kutya egy éjszaka megint REJTVÉNYÜNK: Kedves Gyerekek! A vízszintes sorok helyes megfejtése eredményeképpen a függőleges „a" sorban egy kedvelt sportág nevét kapjátok. Megfejtéseiteket a következő cimre várjuk: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Praiská S. Gyermekeknek. Vízszintes: 1. Szárnyas állat 2. Tartó, áru szállítására 3. Gabonafajta 4. Romániai város 5. Női név 6. Magyarországi város 7. Szavazatgyűjtő láda (ék. f.) 8. Vén 9. Földet túrna 10. Betűvetés Beküldte: Lőrincz László, Branc 10 (Berencs). ugatni kezdett. Az oroszlán csendesíteni kezdte: — Ne ugass, kutya: idejön az ember, ránk fogja a rettenetes vasat, és megöl mindkettőnkén Ügy látszik, nem is az oroszlán a legerősebb — gondolta a kutya. — Hanem az ember. Azzal elfutott, hogy megkeresse az embert. Amikor rátalált, azt mondta neki: — Hallod-e, emberi Éljünk eztán együttl Ráállott az ember, és kunyhójába vezette a kutyát. A kutya egy éjjel zajt hallott, és ugatni kezdett. Az ember felébredt. Nemhogy csöndesitette volna a kutyát, de rákiáltott: — Hangosabban ugass, kutyám! Hangosabban! A kutya akkor látta, hogy az ember nem fél semmitől, és ő a legerősebb a világon. Azóta az emberrel él, és hűségesen szolgálja.
