Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-06-14 / 24. szám
ш —I ш ►— Ui > —I ш u_ on о g z Z < z ю О a: О ra, művelődésük továbbfejlesztésére, kulturális és társadalmi tevékenységre stb. Feladatukat bonyolulttá teszik azok az objektív és szubjektív tényezők, amelyek az egyes csoportok, illetve egyének esetében hatnak. A szabad idő kihasználásának variánsa sokféle változatú. A külső környezet, a vidék és a város adta lehetőségek, tehát a helyi adottságok, a szokások, a műveltségből fakadó igény, férfiak és nők, alkalmazásban levők és háztartásbeliek, többgyerekesek és magányosok közötti különbségek még az azonos kategóriákban is mutatkoznak. A vidékre, egyes városokra kiterjedő vizsgálatok csupán részleteredményeket adnak, amelyek azonban mégis tükröznek bizonyos átlagot. A kutatóintézet számos szervvel, — statisztikai hivatal, nőszervezet központja, egészségügyi, kulturális stb. intézmények — együttműködve végzi felméréseit. Gyakorlati célja, hogy elősegítsék mindazokat a kedvezően ható tényezőket, amelyek tovább emelik a lakosság életszínvonalát. Volná mérnöknő adatokkal világítja meg tájékoztatását. Ezek szerint pl.: a dolgozó nők átlagosan bevásárlásra 144 percet a háztartásbeliek 239 „ a dolgozó nők — házi munkára 264 a háztartásbeliek — házi munkára 489 fordítanak naponta. Az otthon levő anyák a napnak 50 százalékát fordítják gyermekeik nevelésére, az alkalmazásban levők jóval kevesebbet. Kurucz Jázsefné Péterkével Silvia Valná mérnöknö Pálinkás Zsuzsa A férfiak és a nők között is másképpen oszlik meg a szabad idő. A nőknek kevesebb idejük jut a művelődésre, tanulásra, nem az igény hiánya miatt, hanem a házi munkákból eredő lekötöttség következményeként. Ebből adódóan végez átlagosan kevesebb nő társadalmi munkát is, ezért szakíthat kevesebb időt önmaga számára, egészsége megóvására. Néhány 10 000 lakosú szlovákiai kisvárosban kutatást végeztek a nők kulturális igényét illetően. Az eredmény: 20 % évente egyszer látogat színházba 23 % évente 2—3-szor látogat színházba 12 % évente 4—6-szor látogat színházba 16% évente 1-szer megy hangversenyre 12 % évente 2—3-szor megy hangversenyre 6 % évente 4—6-szor megy hangversenyre Ezek többnyire közösen szervezett akciók. Szabad szombatokon a nők általábon házi munkát végeznek, a férfiak a ház körüli javításokkal foglalatoskodnak. Este tv előtt ül az egész család. Most indult meg és ősszel zárul az az átfogó, nagyszabású felmérés, amely a jelenlegi helyzetet tükrözi majd. Az adathalmazból természetesen nem rajzolódik ki teljes pontossággal a való helyzet, hiszen a belső, szellemi kulturáltságot, Igényt nem tudja érzékeltetni. Mégis eligazító, segítő a továbbiakban. Három konkrét családon keresztül villantottuk fel az előzőekben, mennyire eltérő lehet a szabad idő kihasználásának módja. Más a beosztása és az igénye a háromgyermekes üzemi dolgozó nőnek, más a falun, szövetkezetben dolgozó kétgyermekes édesanyának és a kisvárosban, magányosan élő értelmiségié. Való tény, hogy az egyazon kategóriába tartozók között is számottevő eltérés mutatkozhat. Mégis, feltűnő a vidéki asszony életkörülményeinek alakulása a városi üzemi dolgozóéval szemben. Bár Vanyóné esetét nem tartjuk tipikusnak, hiszen ma már nagyon sok efsz-ben dolgoznak váltott műszakban. így több idő jut a pihenésre is és másképpen alakítható a munka utáni idő. De még ilyen is akad. A városban néhány lépésnyire van a mozi, két autóbuszmegállónyira színház. Élnek a lehetőséggel. A zaj, a szennyezett levegő arra készteti a Kurucz-családot, hogy vasárnap kimenjenek a természetbe felfrissülni. A környezetváltozás mindenféle szempontból jót tesz. Sokoldalúan osztják be a szabad idejüket. Jól érzik magukat családi, Vanyó Sándorné és Adrienne baráti körben, de szívesen bekapcsolódnak az üzemi, kollektív szórakozásba is. Falun ennek az utóbbinak kell hangsúlyt kapnia, a szervezett kulturális ténykedésnek, az efsz klubja, a társadalmi szervek, a nőszervezet, CSEMADOK, SZISZ keretében. Mint ahogy ezt olyan sok helyen és szép eredménnyel teszik is. A tanárnő maximálisan kihasználja a szabad időt. Tudatosan osztja be a napját, az igénye is magas fokú. Hivatásából eredően tovább képezi magát. Aki tanit, tudja — magának is tanulnia kell, hogy lépést tudjon tartani a fejlődéssel. A kulturált életvitelben szellemileg örömét leli és jólesik ezt másokkal is megosztania. Körülményei segítik ebben az életstílusban. Csak önmagáról kell gondoskodnia, a házi munkára nagyon kevés időt fordít, az iskolában étkezik. Két, talán szélsőségnek tűnő, és az üzemi dolgozó esetében tipikusnak mondható példán mutattuk be a szabad idő kihasználásának lehetőségét. Inkább csak érintettünk néhány szempontot, a sok közül, amely determinálja ezt a kérdést. Vonjunk le ezúttal egy kis tanulságot. A külső körülmények gátlólag hatnak sok esetben. A szabad idő jobb kihasználásához a jobb feltételek megteremtését többek között a legkülönfélébb szolgáltatások tökéletesítésétől várjuk. Addig is próbáljunk magunkon segíteni. Vizsgáljuk felül napi beosztásunkat A családon belüli jobb munkamegosztással, a környezetváltoztatással, egészségünk óvása érdekében a sportolással, kirándulással, azonkívül nagyobb igénnyel a kulturális javak, a művelődés iránt, tudatosan ésszerűbben, színesebben, tartalmasabban élhetnénk. BERTHANÉ S. ILONA A TŰZ ÉDESTESTVÉRE A költő mindig figyelemre méltó jelenség az irodalomban. Valóban átütő tehetség, mint mondani szokták, százévenként csak egyszer születik. Elizaveta Bargrjanát méltán sorolhatjuk ezek közé a kivételes tehetségek közé. Az ő költészete forradalmat jelent a bolgár irodalomban. Húszéves volt, amikor tehetsége hirtelen és váratlanul felragyogott a kortárs költők között. Üdeségével, formakészségével, egész lényével elbűvölte olvasóit. A szerelemről, a szabadságról írott első verseiben valami sajátos nyugtalanság tükröződik a környezetéhez való viszonyában. Nyílt lázadás ez a gondolatok és érzelmek gúzsba kötése ellen, a kispolgári előítéletek ellen: Hét lakatot reámzártak ablakomra rácsot raktak fogoly-lelkem madár módra vágyik fel a kék magosba. önmagát a szél, a víz, a tűz édestestvérének nevezi, s valóban, mintha a természet elemeiből szőtték volna egész költészetét. Kortársai közül Botev a szerelem és a gyűlölet költője, Javorov a keserűségé és fájdalomé, Furnadzsiev a nemzet sorsa fölött kesereg, Bagrjana pedig a női lélek túlfűtött érzelmeivel énekel a szabadságról. Női énje lázad verseiben a férfitól való lealázó függőség ellen. Költészetéből feltartózhatatlanul árad a szabadság és az egyenjogúság iránti lelkesedése. Számára az élet nem nyugalmat, hanem állandó mozgást jelent. Utazni vágyik, csavarogni, megkóstolni a megismerés édességét. Kit nem kísért a tér, nem hívnak távolok, s a szárnyalás sem bűvöl el, kit nem izzít veszély és nem vonz a mélység, nem ismeri a vándor pihenését, annak az élet sem a halál sem hozza meg a békét Egy filozófus szerint minden emberben két ellentétes erő lakozik: Odüsszeusz és Pénelopé. Bagrjanánál ez az odüsszeuszi erő, a vándorlás ösztöne az uralkodó. Női mivolta ellenére megveti a nyugalmat, a megállapodott&ágot, a befelé forduló elmélkedést. Mindig az új, az ismeretlen érdekli. Az asszony évezredeken át elnyomott szabadságvágya támadt fel benne elemi erővel. Ezeket a gondolatait, érzéseit, és vágyait a „Tengerész csillaga“ c. kötetében fogalmazza meg. Nem az egzotikus felszínes csillogása vonzza, hanem a változatosság utáni vágy, az újszerű világszemlélet megalkotásának kényszere. Elizaveta Bagrjana már több mint ötven éve alkot, több mint fél évszázada mutatja az utat Bulgária haladó szellemű költészetének. Olyan magasságokba ért, ahová csak kevesek jutnak el. Líraian árnyalt költészetében a szokások és előítéletek által gúzsba kötött asszony lázad, és harcol a világ, s a szocialista valóság helyes értelmezése mellett. Utolsó verseskötetében, az „Ellenpontokéban pedig már egy bölcs, egy higgadtabb világszemlélet tükröződik. Költői nagysága és egyénisége abban rejlik, hogy életének minden szakaszában újat, meglepőt és érdekeset tudott adni. ZDRAVKO PETROV
