Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-06-07 / 23. szám

című drámájában komoly és aktuális témához nyúlt. A faji előítéletet, ez esetben a cigánykérdés boncolgatását választotta. Bár a szerző kifejezési for­mája még nem kiforrott, Igyekvése tiszteletreméltó. Dialógusai, színpadi látása fejlődőképes. Reméljük, hogy még sok komoly és értékes munkával örvendezteti meg a hazai színházláto­gató közönséget. A színészek játéka dicséretes. A zsűri ebből az együttesből Fodor Zsuzsát alakításáért oklevéllel tüntette ki. A kollárovói (gutái) Városi Népműve­lési Otthon mellett működő magyar színjátszók, Heltai Jenő Tündérlaki lá­nyok című vígjátékával jelentkeztek, Ho­­lubek László rendezésében. Dicséretükre szóljon, a szereplők, élükön Szépe Ka­talinnal, Igyekeztek megbirkózni a szá­mukra ismeretlen légkörrel, típusokkal. A fejlődőképes csoport egyöntetű játé­kot produkált. Holubek László sokéves к Tóth Ernő „Törlesztés" című drámáját a Rimavská Sobota-iak (rimaszombatiak) adták elő sikeresen A nasvadyak (naszvadiak) a helyes ki­ejtésen fáradoznak — ezúttal Mark Twain: Koldus és királyfi-jában. A kilenc­éves alapiskola tanulói Pillanatkép a kollárovóiak (gútaiak) elő­adásából színházi rutinjával kiemelkedett az együttesből. A csoport a legszebb szín­padi képért járó díjat kapta. Szépe Ka­talin és Holubek László teljesítményü­kért oklevélhez jutottak. összegezve: Útkeresés, színvonal­emelkedés jellemezte az öntevékeny színjátszó együttesek szereplését a XI. Jókai-napokon. Az együttesek túljutot­tak az útkeresésből eredő nehézségek első buktatóin. A Jókai-napok színvonalát emelte a Duna menti Múzeumban megrendezett Szabó Gyula és Zmeták Ernő festőművé­szek és Löffler Béla szobrászművész kiállítása. Úgyszintén Emil Boleslav Lu­­kác, — akit immár a szlovák—magyar kulturális kapcsolatok apostolának tekint a hazai magyar közönség — és dr. Csan­­da Sándor irodalmi előadása. A XI. Jókai-napok május hó 26-án ünnepélyes külsőségek közt ért véget az illetékes szervek képviselőinek jelenlété­ben. DAVID TERÉZ IGÉNYES KORBANÄ^ Népünk életszínvonalának ál­landó növelését szocialista tár­sadalmunk egyik legfontosabb feladatának tekintjük. Ezzel a kérdéssel foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának legutób­bi ülése is, amikor megtárgyalta a népgazdaságunk tudományos­műszaki fejlődéséről szóló jelen­tést. A jelentés konkrét tényekkel dokumentálta az elért eredmé­nyeket, nyíltan rámutatott a hi­bákra és kitűzte azokat a felada­tokat, melyek a tudományos­műszaki forradalomban dolgozó népünkre várnak. Népgazdaságunk szilárd és hatékony előrehaladásának fon­tos feltétele a termelés gazdasá­gosságának növelése, termé­keink állandó fejlesztése, tökéle­tesítése. „Jó perspektívával ren­delkezünk ezen a téren — mon­dotta az ülésen elhangzott be­szédében Husák elvtárs — ám ennek valóra váltásához az kell, hogy tevékenyen oldjunk meg minden olyan új feladatot, amely előttünk áll. Rugalmasan, opera­tívan kell a mai helyzetre reagál­nia a termelésnek. A lényeg az, hogy elérjük a csehszlovák nép­gazdaság teljesítőképességének általános növelését, jobban ki­használjuk anyagi bázisunkat, az üzemekben és minden más mun­kahelyen dolgozó emberek isme­reteit, tapasztalatait és tudását. Milyen módszerrel kell ezzel kap­csolatban eljárnunk? Elsősorban is minden munkaszakaszon, minden tudományos és kutatási munkaterületen, minden vállalat­ban és másutt el kell végezni a jelenlegi állapot kritikai elemzé­sét, meg kell ítélni, hogy mi az, ami jó, ami nem megfelelő, mi az, ami rossz és mit érhetnénk el például jobb munkaszervezés­sel." Nagy szerep hárul ezeknek a feladatoknak teljesítésében az egyénre, az egyének kezdemé­nyező készségére, minden férfira és nőre, aki a haladásért, az újért lelkesedve gyártmányfej­lesztéssel, a termékek választé­kának bővítésével, minőségi javí­tással, anyagmegtakarítással, a munkaidő ésszerű kihasználásá­val és más egyéb korszerű ténye­zővel járul hozzá gazdasági fej­lődésünkhöz.! Számos tehetséges és rátermett dolgozó rekedt meg az átlagos középszerűség szint­jén, nem talált módot, vagy nem kapott lehetőséget az érvényesü­lésre, pedig mindannyiunk érde­ke, hogy a tehetségek kibonta­kozzanak, ötleteik megvalósítása egész társadalmunk javát szol­gálja. Ezért bátorítani, biztatni, tá­mogatni kell minden ésszerű kezdeményezést és el kell távolí­tani azokat a káros tényezőket, melyek a kollektívákban gátolják a tehetséges egyének érvényesü­lését, elvetik gondolataikat, fi­gyelmen kívül hagyják hasznos, értékes észrevételeiket. Nyitott szemmel kell járnunk és számba kell vennünk, figye­lemmel kísérnünk az emberi ha­ladást szolgáló valamennyi újat, mert szocialista társadalmunk csak úgy képes méltó szintre emelkedni, ha a tudomány és technika világviszonylatban eléri eredményeit is kihasználjuk és hatékonyan alkalmazzuk. Űj, eddig ismeretlen korszak előtt állunk, melyben optimális megoldásokra van szükség, amelyben minden döntésünket a gazdasági igényesség szigorú szempontjai szerint kell elbírálni. Az előttünk álló nagy kort nagy igények is jellemzik. S ez a való­ság az egyénektől sokkal többel követel, mint eddig: lelkesedés! a nagy dolgokért, munkaszerete­­tet, szorgalmat és nagy-nagy igyekezetét. Jövőnket csak a tu­domány és az új technika teljes érvényesítése alapozhatja meg egyre szilárdabban, a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazása viheti előbbre kö­zösségünket az új társadalom­ban, amelyben az egyéni és tár­sadalmi érdek sokkal magasabb szinten találkozik. És ennek az új társadalomért, szocialista ha­zánk fejlődésének biztosításáért folytatott tudományos-műszaki forradalomnak kell, hogy mind­annyian részesei legyünk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom