Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-10 / 19. szám

MAGÁNÁL JELENTKEZNI ? :ü 5 c :2 о 2 о о LU Anna: — Az ezt követő alkalommal azzal reagált a szakács újabb kérelmünk­re, hogy nem képes úgy ellátni bennün­ket, ahogy szeretnénk. Majd az új diák­otthonban minden megváltozik. CSAKHOGY — Rengeteg gondunk van a tanoncok­­kal. Állandóan elégedetlenek. Többet, na­gyobb adagot mi nem adhatunk. Változat­lanok a reggelik? Én magam osztottam egész héten, meg tudom mondani, mennyi­re voltak egyhangúak — és már sorolja a reggeliket Czafik Anna szakácsnő. — A diákoknak csak tej van előírva. Nem kell nekik. Nem mi határoztunk így, nem változtathatjuk meg az Oktatásügyi Minisztérium határozatát. Hogy egyhangú az étlap? Talán a szerdai és pénteki száraz vacsora miatt — mondja Ploczek Róbert főszakács. — A „B“ norma szerint főzünk, ez annyit jelet, hogy a nyers 7 dekás hús 3. 4. sült állapotban 4,5 deka. Ezért az adagok „picisége“. De — mivel a gőzt és villanyt ingyen kapjuk az üzemtől, a megtakarított összegért süteményt vagy gyümölcsöt adunk. Ki állítja össze a menüt? Az Ét­kezési Bizottság passzivitása miatt én Hetente össze kellene ülnünk megbeszélni a nehézségeket és persze összeállítani az étlapot. A bizottság munkája csak annyi­ból áll, hogy az elnöknője hetente vagy kéthetenként megkérdezi, vannak-e nehéz­ségeink, majd . . . egyedül orvosoljuk azo­kat. Ha a bizottsági tagok egy kicsit na­gyobb felelősségtudattal végeznék munká­jukat, elérhető lenne az étkezde teljes ki­használása. Tájékoztatni és toborozni kel­lene a munkásokat. Mert a munkások, ahogy ismerem őket, ilyen szempontból kényelmesek. Inkább kiadnak csaknem tíz koronát szalámira, amit azonnal fogyaszt­hatnak, mintsem sorbaálljanak a főzelé­kért. Pedig kétfajta főételt is főzünk. Az éjjeli műszakosok étkezősarkokat kapnak? 3 1. Anna Deáková a kemény gumi gyártásánál dolgozik 2. Ploczek Róbert löszakács szerint minden fáradságért kárpótlást jelentenek a munká­sok elégedett szavai — Mindent megteszünk értük és mégis a büfébe járnak ebédelni — mondja S. Múdry 1. Krajcsik: — Nem csökken a munkaerő­­hiány Nem hiszem, hogy megkapják, de ha mégis, nagy sikere lesz TlZ KILÓ SZALÁMI fogy el naponta a vállalat két büféjé­ben. Augustína Cikartricisová, a büfék főnöknője: Az eladott levesporció 130 körül mozog. Körülbelül fél tíztől kettőig adjuk el ezt a mennyiséget, azonkívül csak ciga­retta és üditő ital fogy. Az üzem területén két büfé van, az egyik közvetlenül az étterem mellett. Peter Izakovics mérnök, a kereskedelmi osztály vezetője: — Hogy miért kell két büfé? Az egyik az üzem régi részén van, kicsi befogadó­képességű, nem elégíti ki az igényt. Vi­szont kár lenne megszüntetni, mert már nagyon rászoktak a munkások. Honnan látjuk el levessel őket? A konyhából. Ha nem járnak az emberek ebédre, vehessenek meleg levest. Étkezősarkok? Nem hiszem, hogy egyáltalán megvalósítható, nem eléggé higiénikus. JÓ MUNKÁT! Köszönök, s kérdezem: járnak az üzemi étkezdébe? — Nem. — Én sem . . . Nem. — Nyolcuk közül senki? Mit szoktál ebédelni? — Zacskóból, amit otthonról hozok — A büfében. Én is hazulról hordom . . Semmit. Otthon ebédelek — Miért nem járnak? Tudják, hogy van étkezde? Én tudom — Látja, milyen piszkosak vagyunk hogyan üljünk le így fehér asztalhoz? — Én öreg vagyok az ilyesmire ... — Hallották az üzemi orvosok előadá­sát a rendszeres étkezés fontosságáról? — Nem tudok róla. — Én rendszeresen járok, de ilyen nem volt. Mondja mibe kerül az ebéd? Három hetven. És magánál lehet jelentkezni? Sajnos, nálam nem lehet SÁNTÁNÉ M. ÉVA V. Alaptermészet Ha nyugodt és jóindulatú, akkor plusz 1—5 év. Ha ideges és állandó feszültségben él — mínusz 1—5 év. Új eredmény: ......... év ......... hónap. Az egészség és életkor szempontjából kétségtelenül nagyon sok múlik az ember alaptermészetén, jelle­mén, tulajdonságain, idegrendszerének típusán, szo­ciális körülményein és a környezetében élő emberek­hez fűződő viszonyán. Sajnos, olyan műszert még nem találtak fel, amellyel meg lehetne mérni a jó­indulat „fokát", vagy az ingerültség „feszültségét". Ezért ezt mindenkinek „szemmérték" után kell meg­állapítania, s e szerint vonjon le, vagy adjon hozzá 1—5 évet. (Esetleg mások értékelése alapján.) Ezzel kapcsolatban tartsuk szem előtt, hogy minden ember, ha akar, t u d változtatni az alaptermészetén is. VI. Testgyakorlás Ha rendszeres és mérsékelt: plusz 3 év. Ha rend­szeres és nagyon aktív: plusz 5 év. Új eredmény: .........év VII. Dohányzás ........ hónap. Cigaretta: naponta 0,5—1 csomag: mínusz 3 év 1-1.5 „ „ 5 év 1.5—2 „ „ 10 év Pipázás vagy szivarozás: mínusz 2 év. Új eredmény: ......... év......... hónap. Vili. Alkohol Ha sokat iszik: mínusz-5 év. Ha nagyon sokat iszik mínusz 10 év. Új eredmény: ......... év......... hónop. Hogy az alkohol, a dohányzás és oz ülő (kevés mozgással járó) életmód árt az egészségnek és meg­rövidíti az életet — bebizonyított tény. Ezen a téren igen terjedelmes orvostudományi-klinikai, kísérleti és szociológiai anyag áll rendelkezésünkre. Nem kétsé­ges, hogy olvasóink is számtalan ilyen témájú cikket, értekezést olvastak már akár a tudományos, akár a népszerűsítő, felvilágosító szakirodalomban. Erről nem is szükséges bővebben szólnunk. IX. Testsúly Ha betöltötte már a 40. életévét, minden fölösleges 2 kilóra: mínusz 1 év. Amennyiben derékbősége meg­haladja mellbőségét, úgy a különbözet minden 3 centimétere után: mínusz 2 év. új eredmény: .......... év ....... hónap. Hogyan számítsuk ki az egészséges testsúlyt? Egé­szen egyszerűen: A testsúlynak arányban kell lennie a test felépítésével (magasság, mellbőség stb.), az életkorral, nemmel, egyéni sajátosságokkal és más tényezőkkel. A megfelelő testsúly megállapításának a legegyszerűbb módja a következő: a normális test­súly kilogrammban kifejezve megegyezik a magasság 100 centiméteren felüli centimétereinknek a számá­val. 20 éves kortól minden eltelt évtized után (60 éves korig) 3—3 százalékot számítunk rá. Például a 170 centiméter magas 60 éves férfi nor­mális testsúlya 70 -f- 8,4 = 78,4 kilogramm. Közismert tény, hogy a súlyfölösleg, a kövérség problémája állandóan foglalkoztatja az orvosokat nem is annyira esztétikai szempontból, mint először is a jó egészségi állapot megőrzése, az öregedési folya­mat tempója és a különböző betegségek keletkezésé­nek szempontjából. A súlyfölösleg, amely korábban az idősebb emberek „privilégiuma" volt, napjaink­ban egyre gyakrabban fenyegeti a fiatalabb kor­osztályokat is, s ez a tény persze befolyásolja az élet­kor hosszát is. Figyelemreméltó például az össze­függés a súlyfölösleg és magas vérnyomás, illetve érelmeszesedés között. Számos külföldi tudós adatai szerint az Egyesült Államok lakosságának 20 száza­léka harmincon felül 20 százalékos súlyfölöslegben szenved. Amennyiben a súlytöbblet eléri, illetve meghaladja о normális testsúlynak több mint 20 szá­zalékát, akkor mór elértük a beteges kövérség hatá­rát és orvosi kezelésre kell gondolnunk. Külföldi biz­tosítóvállalatok statisztikájából ismeretes, hogy a súlytöbbletben szenvedő emberek halandósága 6— 8-szor nagyobb, mint a hasonló körülmények közötl élő normális súlyúaké. A súlytöbbletben szenvedők hajlamosak az anyagcserebántalmakra. Állatkísérle­tekkel bebizonyították, hogy azoknak a patkányoknak oz élete, amelyek sokat ettek 15—35 százalékkal rö­­videbb volt, mint azoké, amelyek szigorúan adagolt élelmet kaptak. S különben ts, a „túltömött" patká­nyok általános egészségi állapota, külseje sokkal rosszabb volt, mint a szabályozott koszton élőké (lusták, meddők stb. voltak). Igaz, hogy az állatkísérletekből nem lehet hiány­talan következtetést levonni az emberek táplákozá­­sóra vonatkozóan, de о belőlük leszűrt tanulságol mégis sok klinikai tapasztalat támasztja alá. (Vége következik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom