Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-05-10 / 19. szám

ж

Ki csodálkozik el ma már azon, ha egy nőt lát a darukezelő fülkében, vagy egy számítógép mellett, fehér orvosi köpenyben, mesternőt egy üzemben, agrármérnököt a szövetkezetben, tudományos dolgozót egy laboratóriumban? Hazánkban és a többi szocialista országban nincs a politikai, gazdasági és társadalmi életnek egyetlen területe, ahol a nő ott ne állna a férfi mellett és egyenrangú partnerként ne venné ki részét a munkából.

A jólétnek, az egyenjogúságnak ezeket a feltételeit csak akkor teremthette meg dolgozó népünk, amikor a Vörös Hadseregfelszabadította hazánkat, legyőzte a kapitalizmus talajából fejlődött rémet, a fasizmust; És a többi felszabadult országgal együtt elkezdtük építeni a szocialista társadalmat.

Jól tudjuk, hazánkban ma milyen körülmények közé születik egy kisgyermek. Minden anya 2000 Kés szülési segélyt kap.

MIT ADOTT A NŐKNEK A

25 hétig tart a fizetett szülési szabadság. A két- vagy többgyermekes édesanyák, ha maguk gondozzák kicsinyeiket, két évig 500 Kés táppénzt kapnak. A gyermekpótlékra fordított összeg állami viszonylatban több, mint 10 milliárd Kés. Ezenkívül társadalrrttmk óriási ráfordítással gondoskodik számtalan intézményével — bölcsődék, óvodák, ifjúsági otthonok, iskolai étkezdék, kollégiumok, ösztöndíjak adása stb. — az ifjú nemzedék gondozásáról, képzéséről. A gyermeket már világrajötte előtt orvosi gondoskodás veszi körül. A kismama szakszerű felvilágosítást, tanácsot kap. Biztosítottak az újházasok anyagi körülményei. Ma az a kedves gondja van az anyának, hogy a szülési segélyből és a gyermekgondozási járulékból milyen szép kocsit, takarót, ruhácskát, kiságyat vegyen. Gyermekének fejlődését szakszerűen ellenőrzik, ő maga is tájékozott, hogyan étkeztesse, nevelje, Ha dolgozik, a szocialista orszá-SZOCIALIZMUS

gokban már a legkorszerűbben berendezett bölcsődébe, óvodába, napközi otthonba adhatja a gyermekét, ahol képesített gondozónők, óvó- és tanítónők vigyáznak rá, készítik fel a legkedvezőbb feltételek mellett beilleszkedésére a közösségbe, a társadalomba.

1970-ben, V. I. Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a szocialista országok asszonyainak részvételével megtartott moszkvai szimpőzionon a Szovjetunió egészségügyi miniszterének helyettese, Polia Kovalenkova professzor idézte azt a dekrétumot, amelyet Lenin 1917-ben az anya- és gyermekvédelemről aláírt, s amely kiindulópontja volt annak a nagyfokú, szerteágazó szociális gondoskodásnak, amelyben ma társadalmunkban az anyák és a gyermek részesülnek.

Ugyancsak a moszkvai szimpózionon szólalt fel Herta Kurig, a Berlini Tudományos Akadémia egyik vezető munkatársa, aki ismertette az NDK-ban hozott családjogi törvényt, amely alapja az új, szocialista családtípus kialakításának.

A tudás, a kor megkövetelte szakképzettség, a művelődés megszerzéséhez ma a szocialista országokban mindenkinek egyformán joga van. Ebből a lehetőségből és a nők szellemi igényéből ered az a tény, hogy ma a Szovjetunióban, hazánkban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában és a többi szocialista országban a közép- és főiskolákon, egyetemeken a lányok számaránya nemcsak megközelíti, hanem egyes szakmákban, hivatásokban túlszárnyalja a fiúkét. Soha nem tapasztalt igénnyel, tudásszomjjal, szorgalommal tanulnak, képezik magukat ma a szocialista társadalomban élő nők. öntudatra ébredésük munkába állásukkal, gazdasági függetlenségükkel kezdődött. Sokan megfelelő tudás és szakmai képzettség nélkül vállalták két-három évtizeddel ez-