Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-04-12 / 15. szám
végigmegy a kis családi képtáron, szívesen tölt néhány percet faliszőnyégei előtt. Melegséget, fényt árasztanak, az ifjúság ötletességéről árulkodnak. Sőt, még azt is elmondhatjuk róla, hogy bele van szőve a zene is, amely áthatja az egész házat. Marie Luisa le sem tagadhatná, hogy festőművésznő leánya, akit á szakemberek az intim realisták közé sorolnak, sem azt, hogy édesapja Emil Hlobil zeneszerző, a zeneművészeti főiskola professzora. A főúton csilingelnek a villamosok és száguldanak az autók. Itt azonban megnyugtató csend honol, telve olyan szépségekkel, amelyeket a nagy sietFoto: BRETISLAV KOSTKA ségben észre sem veszünk magunk körül. De ha valaki másnak sikerül felfedeznie s vissza is tudja adni ecsettel, gyapjúszálakkal, vagy ki tudja fejezni a zenével, akkor mi is könnyebben tudatosítjuk, milyen szépségek vesznek körül bennünket mindennapi életünkben ... LUDMILA KÖNIGOVA miszereket, amelyek gyakrabban szerepelnek allergiakiváltókként. Ilyenék a sertéshús, a hentesáru, a füstölt hús, a főzelékfélék közül a sóska, a kelkáposzta, karfiol, a vetemények közül a hagyma, fokhagyma. A gyümölcsök közül ilyenek a dinnye, a füge, az egres és a ribizke. Legvégül iktatjuk be azokat az élelmiszereket, amelyek a leggyakrabban váltják ki az említett kellemetlen tünetet. Ezek között szerepelnek a tej, a tojás, a thal (főleg a tengeri ha(<), a málna, a földieper, a vaj, a tejszín és a tejföl. Azután legalább négy-öt napra, de még tjobb, ha еду-két hétre kihagyjuk gyermekünk étrendjéből azokat az ételeket, amelyekre gyanakszunk, és megfigyeljük, hogy az allergiás kórkép megszűnik, illetve gyengül-e? Az ilyen róvatos megfigyeléssel előbbutóbb sikerülni fog az allergiát okozó élelmiszert megtalálnunk és elejét venni a problémának. A IMÖ KÉRDEZ*^ ff-----------------------------------------• • az orvos válaszol Közeledik a húsvét, a hímes tojás, a locsolás, a gazdagon terített asztal és egyéb örömök ühneoe. Kiváltképp a gyerekek és a fiatalok készülődnek nagy izgalommal a nagy eseményre. A háziasszonyok is kitesznek magukért, a mindenféle jóval gazdagon megrakott asztalokról nem hiányzik ilyenkor a sonka, tojás, édesség mellől az alkohol sem. Bőkezűen kínálgatja a vendégeket, s mikor távozáskor kikísérik őket, előfordul, hogy őrizetlenül marad az Ital, s a gyerekek megkóstolják, mi lehet az a finomság, amivel szüleik annyira kínálgatják a vendégeket. A hatás nem marad el. Hozzánk, a kórházba csak a legsúlyosabb esetek jutnak el, de ebből is van elég. A gyermekgyógyászat orvosainak külön szolgálata van húsvétkor. Várják az ünnepek ártatlan áldozatait. Jó lenne, ha ez a szomorú tény ilyenkor ünnepek előtt gondolkozásra késztetné a szülőket. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy az alkohol méreg. Gyermeknél 15 gr, felnőttnél 150 gr tiszta alkohol súlyos mérgezést okoz. És szinte kivétel nélkül minden háztartás jól el van látva alkoholtartalmú italokkal. Az utóbbi évtizedben az alkoholfagyasztás rendkívüli méreteket öltött, s ez a jelenség már nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi és közgazdasági kérdéssé vált. Az emberek megfeledkeznek róla, milyen következményekkel jár az alkoholfogyasztás, még akkor is, ha nem viszik túlzásba. A kis mennyiségben fogyasztott alkohol izgatja a gyomor nyálkahártyáját, serkenti az étvágyat, de többszöri ismétlés utgn heveny gyulladást, emésztési zavarokat okoz, és elpusztítja a nyálkahártyát. Ez különösen a tömény italokra vonatkozik. A sörről azt szokták mondani, folyékony kenyér. A sörivók általában kövérek. A sörben levő alkoholt a szervezet felbontja vízre és szénhidrátokra, amelyek azután zsír formájában lerakódnak a bőr alatti kötőszövetekben. Az ilyen kövérség egészségtelen, nagy tehertétele a szervezetnek. Az alkohol krónikus betegségeket okoz: a szívizom degenerációját, májzsugorodást, érgyulladást, idegrendszeri zavarokat, az értelem és az emlékezet hanyatlását, érzelmi eltompulást, ingerültséget, közönyösséget, lelki zavarokat. Az alkoholmérgezésnek négy fokozata van. Az első fokozatnál zavarok állnak be az agyközpontban. Az ember legyőzhetetlennek érzi magát, s ezt tettekkel is bizonyítani akarja: vitát, verekedést provokál. A második fokozatnál felborul a testi és szellemi egyensúly, az ember bágyadt, sápadt, izzad és álmos. A mérgezés harmadik és negyedik stádiumában az izomzat felmondja a szolgálatot, megszűnik a fájdalomérzet, csökken a test hőmérséklete, légzési, vérkeringési és tudatzavarok lépnek fel. A légzőidegek megbénulása fulladást okozhat. Miért terjedt el nálunk ilyen széles körben az alkoholfogyasztás? Csak egyetlen ésszerű magyarázata lehet ennek a kérdésnek. Az előző társadalmi rendszerek örökségeként maradt ránk ez a rossz szokás. A kizsákmányolónak érdeke volt, hogy a nép igyon, hogy szellemi és forradalmi ereje eltompuljon, hogy a tömegek állati sötétségben éljenek. Szocialista társadalmi rendszerünkben ezek az indítékok megszűntek, de a rossz szokás maradt. Ezért kell harcolnunk az alkoholizmus ellen. S ennek a harcnak van egy igen hatékony fegyvere, csak ügyesen kell tudni bánni vele: az ifjúság meggyőzése, nevelése. Már kicsi korukban hintsük el gyermekeink tudatába a józan, mértéktartó élet szeretetének, az erkölcsös magatartásnak és az egyéni és közösségi felelősségtudatnak magvait. Tanítsuk meg őket az alkohol ártalmas voltára, s főként ne mutassunk rossz példát neki. Akkor majd kevesebb felnőtt és gyermek kerül be halálos mérgezéssel kórházainkba, s a húsvét is nem a mértéktelen evés-ivásnak, hanem a tavasz ébredésének valódi örömünnepe lesz. MUDr. Gustáv Skodácek, főorvos
