Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1974-01-09 / 2. szám

I

Semleges területen -szigorúan

bizalmasan

Korunk egyik jellegzetes vonása, hogy mind nagyobb érdeklődéssel fordulunk az ember és életmódja felé. Az ember ugyanis a legfontosabb szociális érték, és „növekedésének" milyensége a haladást meghatározó kritériumok sorába tartozik. Napjaink ipari társadalmában azonban, még mindig túl sok az olyan jelenség, — főleg az emberek közötti kapcsolatban, — amely erősen veszélyezteti a házastársi és a családi együttélést is. A válások számának emelkedése azt bizonyítja, hogy az ifjúság jó része felkészületlenül, könnyen és felületesen köt házasságot, sokszor nem is tanúsít érdeklődést — és nincs is meg a képessége — egy harmonikus családi élet kialakítására, megteremtésére. De nemcsak a házasság, a családi élet küszöbén álló fiatalok között, hanem a már megállapodott házasságokban is gyakran olyan visszásság mérgesíti el a helyzetet, amelyet, ha csírájában elfojtanának, nem vezetne a házastársak elidegenedéséhez, a család felbomlásához.

Ha az emberek konfliktushelyzetbe kerülnek, a legtermészetesebb, hogy tanácsot akarnak kérni, különösen a házastársak, hiszen kezdetben mindketten igyekeznek menteni, ami menthető. Rendszerint hozzátartozók rokonok, barátok, jó ismerősök tanácsát kérik ki, ám ezek a legjobb akarat mellett is részrehajlók, s csak még bonyolultabbá teszik az ügyet. Államunk 1971- ben ezért létesítette a házasság előtti és házassági tanácsadókat, hogy részben a kétségekkel küzdő házasulandóknak, részben a bajba jutott házaspároknak legyen hová fordulniuk gondjukkal, bajukkal, nemcsak jó, hanem tárgyilagos, elfogulatlan és szakszerű tanácsért.

Nemegyszer megtörtént már, hogy egyesek a házassági tanácsadót összetévesztették a házasságközvetítő irodával, vagy ritkábban, ismerkedési lehetőséget láttak benne. Természetesen a házasság előtti és házassági tanácsadó célja egészen más. A tanácsadás lényege, hogy szakemberek segítsenek a két ember között (jegyesek vagy házaspárok) felmerült probléma vagy problémák megoldásában, esetenként abban, hogy a házasságot fölbontsák-e vagy sem.

Mivel a házaséletben, családi életben előfordulható problémák skálája igen széles, a tanácsot kérők, gondjuk természete szerint, több szakértővel, tudományos dolgozóval beszélhetnek: pszichológussal, pszichiáterrel, szexuológussal, nőgyógyásszal, andrológussal, jogásszal, genetikussal, pedagógussal stb.

A tanácsadás legelemibb része, legegyszerűbb formája a tájékoztatás, felvilágosítás. Itt elsősorban a szexuális élet kérdéseivel (megfelelő-e a partner, vagy sem, a szexuális élet anatómiája és fizológiája, fogamzásgátlás és hasonlók, és jogi vonatkozású zavarokban) fordulnak a tanácsadóhoz az emberek. A legtöbb esetben a helyes és tapintatos felvilágosítás, tájékoztatás eloszlatja a kétségeket, sőt nemegyszer megelőzhető a tudatlanságból eredő neurózisok, komplexusok, szorongásos állapotok kialakulása a későbbi évek folyamán.

Már bonyolultabb a tanácsadás, ha a házastársak többé-kevésbé elmérgesedett „sebbel" keresik föl a tanácsadót. Ilyen esetekben a szakértőnek alaposan elemeznie kell a partnerek, illetve házastársak kölcsönös kapcsolatát, hogy felállíthassa a diagnózist s ennek megfelelően kiválassza a leghatásosabb pszichoterápiát. Érdemes megjegyezni, hogy a legegyszerűbb összetűzések is végzetes konfliktusba sodorhatják a házastársakat. Például az egyik esténként szeretne moziba járni, a másik viszont inkább a szüleit látogatná. Ha itt nem „áll meg a menet“, akkor a jelentéktelen ellentét nagy bajjá, súlyos válsággá terebélyesedik. Végeláthatatlanul érvelnek régi „vétkkel“, mindig új és új hibát fedeznek fel egymásban és így tovább, míg végül a tárgyalóteremben ocsúdnak föl.

Számtalan probléma adódik abból is, hogy a házastársak érintkezése, egymás megközelítése, információ-közlése — hiányos, vagy éppenséggel rossz. Ezeknek a problémáknak a megfogalmazása körülbelül így hangzik: Én azt hittem, hogy ő azt hiszi, hogy én tudom, hogy ő nem tudja ... Azaz a házastársak egyike csak gondol, feltételez valamit, s anélkül, hogy hangosan és világosan kérdezne, cselekszik. S aztán, ha a partner nem az elvárt módon reagál, csalódottnak érzi magát, zavart és dühös lesz.

Súlyos bajokat okozhat, ha a partnerek egyike vagy másika, esetleg mindketten, túlérzékenyek, sértődékenyek, parancsolgatok, ha kevés a gyöngédség és érzelem, ha túl szegényes vagy egyáltalán hiányzik a közös érdeklődési kör. Továbbá a rokonsággal kapcsolatos problémák, az önkínzásra, mártíromságra való hajlam, súlyos ellentétek a gyermeknevelésben, a hűtlenség, a nemi tehetetlenség és a nemi hidegség különböző fokai, alkoholizmus, beteges féltékenység, a szexuális kielégülés fokának túlságos eltérése és egész sor hasonló kényes dolog sodorhatja a házasfeleket, a családot a szakadék szélére.

Az ilyen természetű összeütközések esetében a tanácsot adó szakértőnek mind a két féllel fel kell vennie a kapcsolatot, mert a házasság végső fokon két ember sajátos egysége, akik önszántukból léptek házasságra, azaz kerültek egymástól kölcsönösen függő viszonyba. Tehát ez azt jelenti, hogy problémájukat is mindkettőjük szempontjának figyelembevételével kell megoldani.

A házasság előtti és a házassági tanácsadás díjtalan, semleges területen, bizalomgerjesztő légkörben történik. A tanácsadóra nézve kötelező a titoktartás, s ha valakinek úgy könnyebb, még a kilétét sem kell felfednie.

JAN GABURA,

oki. bölcsész

. . . Hosszú téli esték. Mór kora délután sötétedni kezd, mindenki siet haza. Ilyenkor mintha kétszeresen szükségét érezné az ember a meleg családi fészeknek . . .

— Körülüljük az asztalt, teázgatunk, beszélgetünk. Leggyakrabban a napi dolgokról: Kinőtte a gyerek a ruháját, újat kellene venni . . . Elkészült-e a házi feladat? Rendes, tiszta-e a füzet, a könyv? Hozzátok a meséskönyvet, olvasok egy szép mesét belőle ... Vagy inkább játszszunk valamit közösen? Aztán játszunk is, mesélünk is, beszélgetünk könnyebb, nehezebb témákról.

— Nehezebb témákról? Persze hogy azokról isi Főleg most, ünnepek után, új év kezdetén, Most már tudjuk, hogy milyen évet zártunk le, milyen feladatok várnak ránk az új évben. Meg kell beszélnünk a családi költségvetést, terveznünk kell a nyaralást, a gyermekekkel járó gondokat rendeznünk kell. A nagymama is egy évvel idősebb lett, erről sem szabad megfeledkeznünkl

— A nagymama? Hát igenl Mi is lenne, ha ő nem lenne? Azt hiszem, sok mindenről le kellene mondanunk, mert a gyerekek még kicsik, nem lehet őket egyedül hagyni. Pedig milyen jó néha kimozdulni a házból, de még a faluból isi Ugye, elhiszi nekem?! Hiszen, tudja, sofőr vagyok. Ez a szakma nem leányálom. Jólesik hát néha fodrászhoz menni, szépen felöltözni és színházba menni. Szerencsére közel van a színház: Komárno (Komárom) Nová

Stráz (örsújfalu) szomszédságában van. Ezek olyan ünnepi pillanatok a családunk életében. A férjem különösen örül ennek.

— A férjem? Nem, ez sem titok... Kezdetben bizony nem sikerült mindenben egyetértenünk. Lánykoromban sokat jártam társaságba, szórakozni, oszlopos tagja voltam a színjátszó körünknek. A házasságkötés után — szerencsére csak egy időre — minden megváltozott. Akkor még a férjem úgy képzelte,

Mivel a főzelékeket nem nyersen fogyasztjuk, elkészítésük során sok értékes anyag veszhet kárba. Helyes konyhatechnikával azonban ezeket a veszteségeket a legkisebbre csökkenthetjük. Főzéskor tehát a következőkre kell ügyelni:

1. Nem szabad a nyersanyagot túlzottan felaprítani, mert ez nagyon megnöveli a felületet, s így fokozza az ásványi anyagok kioldódását, a kilúgozódást.

2. Nem hideg, hanem forró vízbe kell feltenni a főzelékeket, mert az ásványi anyag-veszteség így sokkal kisebb lesz. Hamarabb kezd forrni és rövidebb ideig tart a főzés.

3. Minél kevesebb vízben főzzük a főzeléket. Ha lehet, jobb ha pároljuk vagy gőzöljük. A fővővizet nem szabad kiönteni, használjuk fel a főzelék hígításához, leves vagy mártás készítéséhez.

4. Fontos az alapos mosás, de ne vigyük túlzásba az áztatást, és semmi esetre se meleg vízben mossuk a főzeléket.

5. Mindig fedő alatt főzzük, és a fedőt minél ritkábban emeljük fel. A felesleges keverést is mellőzzük, mert a keverés közben bejutó oxigén gyorsítja a C-vitamin elbomlását. Csak fakanalat használjunk, mert a

fémekkel való érintkezés is csökkenti o C—vitamin-tartalmat.

6. A kemény vízben is megpuhuló főzelékfélékhez, mint amilyen a legtöbb színes főzelék és a burgonya, használjunk kemény vizet, mert a lágy vízben nagyobb a kilúgozódás. Azoknak a főzelékféléknek az elkészítéséhez pedig, amelyek csak lágy vízben puhulnak meg, mint a bab, borsó, lencse, célszerű enyhén sózott vagy szódabikarbónázott vizet használni, mert ezek is csökkentik az ásványi anyagok veszteségét.

7. Hámozásra szoruló nyersanyagokról minél vékonyabb réteget távolítsunk el, mivel közvetlenül a héj alatt sok értékes tápanyag van.

A főzeléket lehetőleg röviddel a fogyasztás előtt készítsük el. A tárolás — főképpen a meleg és a fénynek kitett helyen, káros, .mert elősegíti a vitaminok bomlását. Ha a tárolás elkerülhetetlen, akkor igyekezzünk sötét, hűvös helyen tároini.

Nagyon fontos az ajánlott szabályokat betartani, mert helytelen kezeléssel, a helytelen elkészítési móddal szinte teljesen értéktelenné válhat az elkészített főzelék. Azok a háziasszonyok, akiknek van kertjük, közvetlenül a főzés előtt vegyék ki a földből a főzelékfélét. Sokkal zamatosabb és értékét tekintve is jobb a friss főzelékféléből készült étel.