Nő, 1974 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1974-03-01 / 9. szám
a szülők dagadnak a büszkeségtől: Lám, micsoda ügyes gyerek, biztosan mérnök lesz belőle! Ha a kislány teszi ugyanezt, kétségbeesnek: Nincs sok kézügyessége szegénynek, de sebaj, azért még jó háziasszonnyá válhat. És senkinek sem jut eszébe, hogy a gyermekek képességei egyformák, s csak helyes nevelés kérdése a továbbfejlesztésük. Sajnos, a tudatunkba rögződött előítéletek még mindig szabadon végzik romboló munkájukat. Egyik mérnök ismerősöm mesélte, hogy nemrég szűk körű összejövetelen vett részt kollégái körében. A társaságnak egyetlen nőtagja volt csak, egy elektromérnök. A beszélgetés szigorúan műszaki területen folyt, valami elvont szakmai kérdést boncolgattak, s amire senki sem számított, a legélénkebben vitatkozó, a legracionálisabban érvelő, a mérnöknő volt. Végül is el kellett ismerniük, hogy a mérnöknő képességei és szakmai tudása magasan túlszárnyalja az övékét. — Ezzel a példával válaszoltam az Önök kérdésére — fejezte be Rosica. Igen nagy hasznot hajtanak társadalmunknak a női újítók és feltalálók. Itt érvényesül a legjobban a természetes érzékük a takarékosság iránt. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek fokozzák a hatékonyságot, és csökkentik a befektetést. Részt vesznek a tudományos kutatóintézetek munkájában is. Hogyan jutottak el idáig? Minden bizonnyal a tudásszomjuk és kitartásuk révén. Vannak köztük olyanok, akiket a Tudományos Munkatárs, Vezető Tudományos Munkatárs vagy a Tudományok Kandidátusa cím illet meg. Van közöttük olyan is — név szerint Lilia Charizanova — akinek találmányát három ország is szabadalmaztatta (Franciaország, Belgium, Luxemburg). Az elektronikus számítógépek bonyolult műveletek százait végzik másodpercek alatt. Nem is akármilyen képességekkel kell rendelkeznie annak, aki mellettük dolgozik. Pedig a Fő Számítóközpont 400 dolgozójának 80 százaléka nő. A férfiak többnyire csak a gépek karbantartását végzik. Itt találtuk Ivanka Vancarovát, az egyik elektronikus kalkulátor mellett. Csaknem tíz éve dolgozik már számítógépekkel. Kérdésünkre: hogy érvényesül mint nő a műszaki hivatásban és hogyan illeszkedett be környezetébe, így válaszolt : Minden túlzás nélkül mondhatom, hogy nagyon szeretem a munkámat, szinte már szenvedélyemmé vált. A gyakorlat bizonyítja, hogy a nők nagyszerű eredményt érnek el tudományos pályákon. Ez a terület már felszabadult az előítéletek alól. Itt minden dolgozót, aki arra érdemes, tisztelet és megbecsülés övez. Az elhangzott vallomások és vélemények arról tanúskodnak, hogy pártunk és kormányunk helyes utat választott a nők teljes egyenjogúsításának eléréséhez. Szellemi képességeik, fogékonyságuk, olyan értékes kincse társadalmunknak és népgazdaságunknak, amelyet nem lehet és nem is szabad kiaknázatlanul hagyni. MILENA ANGELOVA Szocialista Köztársaságra vonatkoznak. 1. Melyik az a történelmi jelentőségű évforduló, amely új fejezetet nyitott Bulgária legújabb történelmében? 2. Mi a neve annak a tudományos pályán dolgozó nőnek, akinek találmányát három ország is szabadalmaztatta? 3. Bulgária fővárosában, Szófiában átlag hány négyzetméter zöld terület jut egy lakosra? A válaszlevelezőlapra ragasztott vagy rajzolt olimpiai karikába B betűt írjanak. Jó versenyzést! 150évvel ezelőtt született BEDRlCH SMETANA 1824. március 2. — 1884. május 12. Litomyslben született. Apja nagy érdeklődést tanúsított fia zenei hajlama iránt. A fiatal Smetana tehetségét tanára, Dreyschock, így méltatja: „Új zenei nyelven szól hozzánk s nem tagadja meg cseh eredetét." Hatéves korában már több helyen koncertezik, majd kompozícióival tűnik ki. Az 1848-as szabadságharc szele Csehországon is végigseper. A hazafias érzés, az elnyomatás miatti tiltakozás fiatal, fogékony leikébe mélyen beleszántott, mire megszületik a „Szabadság dala", mely a polgárság és diákság indulója lett. A romantikus nemzeti szellem termékenyítő hatásán kívül, impulzusért a népzenéhez fordul. A nemzeti kultúra ösztönző szerepét nagy pártfogójától, Liszt Ferenctől is megtanulta, valamint remek zongoratechnikáját. Liszt nagyrabecsülésével több nyilvános alkalommal is kitüntette Smetanát és műveit igen gyakran játszotta. II. Richard és Wallenstein tábora című zongorakompozícióit nagy elismeréssel hallgatja, nagy érdeklődést mutat többi műve iránt is. Segédkezet nyújt, anyagilag támogatva Smetanát — a Prágai Zeneiskola megnyitása alkalmával. Mindketten olyan zenei korszak eljövetelét várják és remélik, amelyben a művészet milliók élményévé válhat s így részt vehetnek majd a társadalom átalakításának nehéz munkájában. Smetana első felesége, Katy megértő, gyengéd feleség, közös érzelemvilág és közös érdeklődés köti őket egymáshoz. Katy serkenti őt művei kidolgozásában, s férjébe vetett hite megerősíti őt elgondolásaiban. Rosszakarói ugyanis sok akadályt gördítenek útjába, dirigensi minőségben is ártanak neki. Irigyei Az eladott menyasszony premierjét nem bírják elviselni, mivel az opera magával ragadta a publikumot, megteremtvén a szoros kapcsolatot a zene és a hallgatók között. A „Csók" című operájának előadásához nem nyomtatják ki a nevét, nem tartják érdemesnek, mert akkor már nem hall... Elveszti kislányát, majd feleségét, vergődő lelke a természetben keres gyógyulást. Míg felesége élt, Smetana szerzeményeiben egyre jobban kidomborodott az érzelmeket felszabadító hatás, s jellemzője volt a törhetetlen kitartás. De most már hiányzik a megértő feleség, ki fogja ezentúl ösztönözni? Barangol az erdők-mezők birodalmában, különös hangon suttognak a fák, majd egyszerre fájó süstörgéssé válnak a hangok, már nem is zsongnak a fák, csak fülében erős fájdalmat érez, s már nem is hall hangokat, minden elnémul, elvesztette hallását. Ez keserves életének legnagyobb tragédiája. Bámulatos, hogy így komponálja hat ciklusban a „Hazám" című, legnagyobb szimfonikus művét. Legegyénibb hangját szólaltatja meg benne, még így is külön világot tudott alakítani magának. A Vltava friss folydogálása zenei hanggá változott, part menti életét finom árnyalattal formálta meg, hömpölygő hullámai a forrástól kristálytisztán csendülnek, csodásán megörökítve. Majd tovaáramlik és a híres Vysehradnál nagyobb erővel, diadalmasan bodrozódik tova a beláthatatlan messzeségbe. Versben sem lehetett volna szebben és összefüggőben kifejezni. Beethoven szintén elvesztve hallását, halála előtt felírja egy nagy fekete táblára krétával: „Én most már fogok hallani, de ti mind süketek maradtok." Én azt mondanám Smetanáról: Elvesztette hallását, hogy halhatatlan maradjon az utókor számára. P. KOVATS GIZELLA a világ legkisebb operaszínpadán A bohóc és a táncosnő (Nemes Lajos, Káldi Rita) A cseh Bedrich Smetana éppen úgy büszke lehet a nála jó tiz évvel idősebb magyar Liszt Ferenccel való barátságára, mint a két testvérnép. A cseh mester — akinek most ünnepeljük születésének másfélszázadik évfordulóját — egyik levelében ezt irta: „ ... könnyekig meghatott az én istenitett nagy mesteremnek, Liszt Ferencnek szokásos jóindulata . . . Mindent, amit eddig nyújtottam, Neki köszönhetem, ő volt az, aki önbizalmat adott nekem, azután pedig az egyetlen igaz utat mutatta meg, amelyen jártam. Azóta Ö a mesterem, a mintaképem. Mégpedig el nem ért mintakép ..." Ha a két világhírű zeneköltő tudta volna, hogy Smetana Eladott menyasszonya közönség elé kerül a világ legkisebb operaszinpadán, a Déryné Színházban, bizonyára elégedettek lettek volna. Az Eladott menyasszony ősbemutatója Prágában 1866. május 30-án igaz ünnep lehetett (a kilencszázadik előadást a cseh fővárosban 1925-ben érte meg!), de életében (1884. május 12-ig) nem játszották idegen nyelven. 1893-ban szinte egyidöben tűzte műsorra a Budapesti és a Bécsi Operaház, ahonnan elindult diadalútjára Amerikáig és Ausztráliáig. A cseh mester művének története újabb fordulóponthoz érkezett, hogy tájoló, kis színpadok is játsszák. Most már kérges kezű termelőszövetkezeti parasztok, falusi ifjak előtt is felgördül Marinka és Jancsi dérűvel botorkáló szerelme, amelyet annyiszor kavar Marinka és Vencel (Perei Irén, Németh József) meg egy csavaros eszű pénzsóvár házasságközvetitő. Smetana muzsikája páratlan keveréke a zenei humornak és a cseh népdalnak, harmonikus találkozása a táncnak és az éneknek. Népi, izzig-vérig falusi tárgyú, aranyos, szeretetre méltó figurái egyenesen a Déryné Színház apró színpadaira készülnek. Zenei megoldásaival, a népi és a műzene magasrendű ötvözetével szinte bármelyik szólama népdal lehetne. Az Állami Déryné Színház tehát faluról, falura járva hódol a százötven esztendeje született Smetana emlékének. SZŰTS ISTVÁN Az Eladott menyasszony kórusa A Déryné Színház felvételei Az első felvonás nyitó képe AZ ELADOTT MENYASSZONY
