Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-02-03 / 6. szám

KULTURÁLIS AZ ELSŐ MAGYAR NŐI ESZTÉTA: Érdekes kultúrtörténeti és ennek keretében művészettörténeti tényről ad számot a MŰVÉSZET c. magyar­­országi havi folyóirat egyik számában Gál István. Egy kolozsvári antikvá­riumban felfedezett egy .Olaszhoni és schweizí utazás” című könyvet, amely­nek szerzője Paget Jánosné Wesselényi Polyxéna 1842-ből. A szerzőnő (1801 — 1878) báró Wesselényi József és Kendefi Mária grófnő lánya volt, de könyvén nem tünteti fel a rangját. Olaszországi útját nagybátyja, Wesselényi Miklós példá­ján felbuzdulva tette meg, s Így ő lett az első nőiró, aki az antik és rene­szánsz művészet halhatatlan nagyjairól és azok alkotásairól nyomtatott — két­­kötetnyi Írásművet hagyott hátra. Ren­geteg élményanyagot gyűjtött össze és azt müértéssel, szellemes stílusban rög­zítette, bár könyve bevezetőjében meg­jegyzi: „Miért hágom át azon honom­ban még divatozó előítéletet: hogy sze­rénység nememnek tiltja szépségen kí­vül minden más tulajdonnal a sorból kiválni, igazán nem tudom, művészi ismereteim is kevesek, és ezekkel pro­­fesszorkodni annyi lenne, mint kék strimflit, a női igénylő unalmas tudá­­kosság czímét viselni.” Bár a felvilágosodás hive és kálvi­nista volt, fogadta XVI. Gergely pápa is, de az öntudatos asszony nem csó­kolt kezet a pápának. Rendkívül találóak a klasszikus szobrokról, Laokoon, Niobe és a bel­vedere! Apollo szobráról tett megjegy­zései. Gyakran' foglalkozik az olasz festészet nagyjai közül Leonardo da Vincivel és Michelangelóval. Felhábo­rodik, hogy da Vinci Utolsó vacsoráját olyan gondozatlan állapotban találta. Michelangelót is remekül jellemzi: „Az Utolsó Ítélet, mellyet merész ecset­jével előhozott, a költői képzeleteknek olly gazdagságát, a rajznak olly pár­nélküli nagyszerűségét árulja el, hogy mély bámulás és rémület fog el, mi­dőn előtte állva szemléljük.” Rembrandtról is találóan megállapít­ja: „A sötét Rembrandtot, ki festmé­­nyiben helyen helyen mintha napsugá­rba mártotta volna ecsetjét.” Ez a mű — Írja Gál István — a leg­jobban megírt és legeredetibb szemlé­letű reformkori útirajz, de ennél sokkal több is. A nőemancipációnak nem is harcosa, de egész korai megtestesítője, a felvilágosodás egyik legsikerültebb magyar neveltje és a műértés, a képző­művészet megértésének valódi előfutára a szerző. Feldolgozta L. Gály O. aforizmák Ne feledd, hogy a bőrödet folyton mosni kell, nem pedig folyton váltani. * * * Legszomorúbbak az érdekes élettörténetüket una­lomig mesélő emberek. * * * Ne más kárára kerülj be a történelembei * * * Ne bízd a szélre mondandód, ha nem tudod, hová sodorja. ■ Wieslaw Brudzinski Székely Júlia: ELINDULTAM SZÉP HAZAMBÓL. „Amikor saját egyéni boldogságára, felgyógyulására többé már nem szá­míthat, akkor tud örülni az emberiség jobb jövőjének. Mert jobban szereti az embereket önmagánál. A lélek legna­gyobb teljesítménye ez; csak a kivá­lasztottak képesek rá.” Megkapó ez a mondat Székely Júlia könyvében, melyet Bartók Béláról ír. Az ember megilletődéssel olvassa a századunk zeneóriásáról írt könyv min­den sorát. A páratlan művész és a pá­ratlan ember életútjának szakaszait figyelemmel kísérve, szivünkbe, el­ménkbe lopja magát Bartók súlyos egyéniségének megejtő varázsa. Követ­jük tehetségének apró gyermekkorában is megnyilvánuló jeleit, különös érdek­lődéssel olvassuk a pozsonyi diákévei­ről és itteni első nyilvános szereplései­ről szóló részt. Végigkísérjük gondolat­ban népdalgyűjtő útjain. Hogy ötvözi eggyé, hogyan foglalja tájaink és szom­szédaink dalkincseit, ezek motívumait a modern zenei hangzás tudományos rendszerébe, hogyan teremt új zenei nyelvet. A zseni meg nem értését ő is elszen­vedte. Csak kevesen értették meg mű­vészetének grandiózusságát. És emberi nagyságát, a humanistáét, aki a fasiz­mus elleni tiltakozásul elhagyta hazá­ját. Sajnos, haza már nem térhetett, Amerikában halt meg. De művel élnek és szerte a világon közkinccsé váltak. Szülőhazájában különösképpen az ifjú­ság vallja magáénak. „Valóban értük élt, rájuk gondolt, nekik dolgozott” — olvassuk a könyvben, ebben a nem nagy terjedelmű, de megindltóan szép olvasmányban, melyet aszonyaink könyvespolcára ajánlunk. (bér) wß »J fj Kedves Gyerekek! Az elmúlt ünnepek alkalmából bizonyára több szép könyvet kaptatok aján­dékba. Ám a könyvesboltokban mór új kiadások is megjelentek, amelyekkel gazdagíthatjátok könyvespolcotokat. A Madách Kiadó gondozásában megjelent könyvek közül most a követke­zőkre szeretnénk felhívni figyel­meteket: Óta Hofman: A kék elefántok órája. Igaz, a történet karácsony táján játszódik, de a két óvodás jóbarát: Zuzka és Tamás baran­golásai bármikor izgalmas olvas­mány. A két gyermeknek útjaik során számos nehéz akadályt kell leküzdenie. Hogyan sikerül ne­kik? Megtudjátok, ha elolvassátok a könyvet. LA FONTAINE Jiff Marek: Az Albatrosz rejté­lye c. könyvét iskolás gyerekek­nek ajánljuk. A regény érdek­feszítő párbeszéddel kezdődik: — Hajóinas, hol az Albatrosz? — A kikötőben, kapitány! — Nézz a kikötő irányába és mondd, mit látsz? — Semmit sem látok, kapitány! — És miért nem? — Mert nincs ott semmi. — Hát akkor hol az Albatrosz? — Eltűnt! Hová tűnt el? Ez derül ki az izgalmas történetből, amely az Albatrosz nevű tutajról szól, egy ódon várromról, s főleg a két jó­barátról: Palkóról, a kapitányról, és Jóskáról, a hajósinasról. Megállt a szarvas a forrásnál. Ahogy lehajolt a kristálytiszta vízhez, még a lélegzete is elállt a meglepe­téstől. Először látta meg a sima víz­tükörben hatalmas, gyönyörűséges agancsát. Nagyon elégedett volt, sokáig nézegette, alig bírt betelni vele. — S hogy illik nekem I — hizel­­gett önmagának. — Milyen gyönvö­­rűséges dísze a fejemnek. Szebb, mint egy királyi korona, nincs ennél gyönyörűbb széles e világon. A nagy öndicsérgetés közepette egyszer csak megpillantja vékonyka lábait, ezek csöppet sem nyerték el tetszését. — Milyen csúfak, hitványak — borult el a szarvas tekintete. — Csak szégyent hoznak rám. Még az a sze­rencse, hogy az agancsom kárpótol értük. Amint igy dicséri fenséges agan­csát és szidja vékonyka lábait, egy­szer csak kutyaugatást és vadászok csörtetését hallja a közelben. Futás­nak eredt, szinte úszott a levegőben, mintha szárnya nőtt volna. A lábai könnyedén vitték réten, hegyoldala­kon át, jócskán elhagyva üldözőit. Bekanyarodott az erdő sűrűjébe, de . alig tett néhány lépést, a szívverése is elállt. Agyonmagasztalt agancsa meg­akadt a sűrű Iák között. Ügy bele­gabalyodott a sarjerdő dús lombo­zatába, hogy moccanni sem bírt. Gyors tábai, amelyeket annyira ócsárolt és mégis megvédték az el­lenségtől, most tehetetlenül reszket­tek. Ekkor odaérkeztek a csaholó ebek és nyomukban a vadászok, s a szarvason többé nem segített semmi. REJTVÉNYÜNK: Pufi kutya háromszor olyan súlyos mint Cirmos. Összesen 12 kilót nyom­nak. Hány kiló Pufi és hány kiló Cirmosf A lopunk 2. számában közölt rejtvény megfejtése: A hóban a tyúk, a kecske és a kutya nyomai látszottak. Jutalomban részesül: Benes Árpád, Krárová nad Váhom (Vágkirályfa), Nagy Erika, Hollía (Galsa), Dankó János, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerda­hely). >/WVWWS/d um]

Next

/
Oldalképek
Tartalom