Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-01-20 / 4. szám

Nagyapa büszkesége a sok unoka. Órákig tudna róluk mesélni. A ház, amelyben Kontuly József él, húsz évvel ezelőtt épült Bratislava peremén. Akkor még kertek és rétek zöldelltek errefelé. Ma Itt halad el a főváros egyik legforgalmasabb műútja. Mel­lette lakik az utca és a környék, főképpen pedig a gyerekek közkedvelt idős bácsija, akit minden­ki „nagyapónak“ hív. A gépkocsik zaja őt nem bosszantja. Megszokta már. Inkább azon tűnődik, honnan jön és hová megy az a rengeteg autó. Nyáron órákon keresz­tül pipázgat a kertben a maga barkácsolta kis pádon. Nézegeti a rendezett portát, a színes virá­gokat, meg a szakszerűen kezelt szőlőlugast, amely nemcsak a szemnek kellemes, hanem gyü­mölcsével hasznot is hajt. A virágokat is szereti, amikor a hamvas rózsákhoz nyúl, nemcsak a pil­lantása lesz lágyabb, hanem érdes tenyere érin­tése is. Tíz évvel ezelőtt került ide a lányához Kelet-Szlovákia egyik kis falujából, ahol nem is olyan régen még nagy betűvel mondták ki a föld nevét. „A földet tisztelni, becsülni kell, mert az tartja el az embert“ — szokta mondani nagyapó, és szíve mélyén soha nem érti meg, hogy lánya és veje zöldség helyett miért virágot ültet. Nagyapó szép kort ért meg, nemsokára nyolc­­vanötödik születésnapját ünnepli. Tavaly télen egyszer megbetegedett. Havat lapátolt, meg­izzadt és estére belázasodott. A lánya orvost hívott. „Erős szervezete van a bácsinak, hamaro­san meggyógyul, de néhány napig még ágyban kell maradnia!“ — mondta az orvos. E szavak hallatára nagyapó meghökkent. „Nem maradhatok én ágyban doktor úr, ki menne akkor helyettem dolgozni! Ma könnyű a munka, nem úgy mint a régi világban ...“ Árva gyermek volt. Szüleit nem ismerte. Isko­laköteles korára meghalt a nagyanyja is, aki addig nevelte. A hatéves fiút egy vasúti őr vette pártfogásába. Iskolábajárás helyett tehenet kel­lett legeltetnie. Jól végezte munkáját, jól bántak vele nevelői, a kosztját is megkapta rendesen. Kilencéves korára erős kötésű legénykévé csepe­redett. Gazdája egy nap új ruhát vásárolt neki, felöltöztette, majd kézen fogva bevitte a faluba. „Elég nagy vagy már, feléred a fújtatót“ — ma­gyarázta útközben a fiúnak. 0 meg egyre csak azoh törte a fejét, mi lehet az a fújtató. A kovács­mester alaposan megnézte, majd kijelentette: „Fiam, te egyenesen kovácsnak születtél! Erős kezed van, kalapácsra termett.“ Kovácsinas lett belőle, és ezt nem is bánta meg. Gyermeki sze­mében szinte hősnek tűnt a hatalmas termetű, A lakásban szanaszét heverő újságok, képes­lapok, sok bosszúságot okoznak a háziasszonyok­nak, mert mindenütt a rendetlenség látszatát kel­tik. Az itt látható, fotelok karjára helyezhető újságtartó jó szolgálatot tesz minden családban. Magunk is könnyen elkészíthetjük filcből, bútor­szövetből, háziszőttesből, műbőrből, vagy lakás­textilből. A tetszés szerint kiválasztott anyagból 120 cm hosszú és 40 cm széles csikót szabunk, majd az oldalait beszegjük. Vastagabb anyagnál ajánljuk a díszes pelenkaöltéssel való eldolgozást, mert szép és nem foszlik. Ha elkészültünk a szegéssel, az anyag egyik végét visszahajtjuk, úgy, hogy egy 30 cm mély zacskót nyerjünk. A zacskó két oldalát erősen összevarrjuk. Az elkészült csíkot a fotel karjára borítjuk úgy, hogy a nyílás kívül legyen. Az anyag többi részét erősen a fotel ülő­párnája alá fektetjük. Ha nincs felemelhető ülöpórna a fotelban, akkor az anyag végét a fotel aljához erősít­jük. A zacskóba bele­férnek az újságok és a napilapok, de ne felejtsük el időnként átválogatni őket, és amire már nincs szük­ségünk, kiszedni. intézetbe vagy katonai akadémiára) azokat az érdeklődőket veszik fel, akik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság polgárai, munkások, szövetkezeti pa­rasztok és dolgozó értelmiségiek család­tagjai, koruknak megfelelő erkölcsi­politikai és Jellembeli tulajdonságokkal rendelkeznek és egészségi szempontból megfelelnek. E követelményeken kívül minden érdeklődőnek teljesítenie kell annak az iskolának a követelményeit is, ahová jelentkezik. A katonaiskolákba azok a 15—16 éves fiatalok jelentkezhetnek, akik siker­rel elvégezték a kilenc évfolyamos alap­iskolát. A katonai akadémiára pedig az érett­ségivel végződő általános műveltséget nyújtó középiskola vagy más érettségi vei végződő középiskola elvégzése szük­séges. Az érdeklődők korhatára 17—23 év lehet. A felvételi megbeszélést álta­lában februárban tartják, a felvett tanu­lók augusztus 28-án lépnek az iskolába A felvételre vonatkozólag felvilágosítást a járási katonai parancsnokságok nyúj­tanak. (folytatjuk) TORNÁZZON VELÜNK! Hasizomerositö gyakorlat Nyújtott, szétterpesztett lábakkal ülünk a földön. Segédeszközként egy széket használunk, amelyet nyújtott lábunk elé állítunk. Kezünkkel hátra támasz­kodunk, kissé hátrahajolunk, lábunkat lassan fel­emeljük, egészen a szék ülőkéje fölé és ott láb­fejeinket egymásra rakjuk, lábszárunkat keresztezzük, majd ismét szétnyitjuk és lassan leeresztjük a földre. A gyakorlatot ismételjük: Férfiak Nők Korosztály 35 évig 12X 10X 36 — 50 évig 10X 8X 50 év felett 8X óX K, .IHEZ forduljunk 9 AZ IPARI TANULOK SZERZŐDÉSE A szaktanintézetek az ipari tanulók­nak szakmai kiképzést, középfokú és szakmai műveltséget nyújtanak. A tanulóviszonyt írásbeli szerződéssel kötik meg. Attól a naptól kezdődik, ami­kor a szerződésben kitűzött napon az ipari tanuló tanulóviszonyba lép. A vál­lalat (üzem vagy szervezet) a tizenhat éven aluli tanuló szerződésének meg­kötésére, megváltoztatására vagy fel­bontására köteles kikérni a szülők vagy a jogos gyám jóváhagyását. A tanuló szerződésében fel kell tün­tetni: a szakmát, amelyre oktatják az ipari tanulót, az iskola helyét, címét, a tanulóviszony időtartamát, a tanuló­viszony megkezdésének napját. A tcnu­­lóviszonyról felvilágosítást nyújt az ér­deklődő lakhelye szerinti illetékes járási nemzeti bizottság munkaerő-osztálya. A KATONAISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL Katonaiskolába (szakiskolába, tan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom