Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-08-11 / 33. szám

X I Smajrióék is úgy gondolkodtak. Ezért a múlt év nyarán elhatározták, hogy az idén két hetet töl­tenek a bolgár tengerparton. A házaspár családi programjában más, komoly terv Is szerepelt. Fi­zetésük egy részét gépkocsivásárlásra félrerakták. Csak hát kOzbejOtt valami, ami mindkét tervü­ket — legalábbis egy időre — keresztülhúzta. Amikor egy családban váratlanul jelentkezik a harmadik gyerek, sok gondot hoz magával. Az egyik helyen a férj, másutt az asszony, és nem ritka eset, hogy a nagyszülők sem akarják már a harmadikat. Azt tartják, nem divat, és ma már a három gyerek is soknak számít. Smajdáné és férje is sokat töprengtek, de ami­kor dönteni kellett, Smajdáné azt mondta a tér­iének: — fin azt sohasem tudnám megtenni... Szé­gyenkeznék magam és a komlsszió előtt is... Pedagógus vagyok, szeretem a gyerekeket... Ha váratlanul ért Is, hadd jöjjön, úgy fogom várni, akárcsak az elsőt. A férj, aki a Turfla nad Bodvou-i (tornai) Ce­mentgyárban dolgozik, egyetértett feleségével. Egy percig sem volt vitás kérdés közöttük a har­madik gyerek érkezése. S a két „nagy" gyerek is határtalanul megörült a hírnek. Aztán már csak a „holnapnak" éltek. Gyakran felmerült ez­után a kérdés, vajon ml lesz: fiúcska vagy kis­lány? Mindegy, csak egészséges legyen. Aztán ez a kérdés is megoldódott. Megszületett a kis Andrea, de nem egyedül, húgocskát is ho­zott magával. Olyan szépek és egyformán fejlet­tek voltak, hogy a szülőknek eszükbe sem jutott arra gondolni, hogy a harmadikkal megjött a ne­gyedik is. S a család? Odahaza mindenki alig várta, hogy hazahozhassák őket. Lexa asszony Így kerek öt hetet tültött a öadcai kórház szü­lészeti osztályán. A Zádlelske Dvornlky-i (szádudvarnoki) kis ház­ban szeretet honol. Boldog a család. Mindenki féltő gonddal veszi körül a két kis apróságot, és szinte napjában elhangzik: „De jó, hogy vannakl" A kedves, jó, fáradhatatlan nagymama, mintha megfiatalodott volna, amióta a picik körül buz­­gólkodik. Nagyon büszke a menyére és az uno­káira. Sokat segít a fiatalasszonynak, mert amint mondják, a két gyerek dupla munkát, gondot, de egyúttal sok örömet jelent a Smajda családnak. GYŐRI SAROLTA Foto: Timko Ferenc Jól felpuhult rizs, lazává áztatott zsemle, ha bosra kevert sárgája. Az ételek áttörésének hátránya, hogy el­vesztik megszokott formájukat (pl. hüvelye­sek], pempőssé válnak. Ezt a kedvezőtlen ha­tást a tálalás módjával, a pép díszítésével el­lensúlyozhatjuk, más lehetőség pudingok ké­szítése vagy rakott (töltött) ételek beiktatása a diétás étrendbe. További konyhatechnikai fogás a pép színezése, pl. tojássárgájával, pa­radicsomvelővel, gyümölcslével. Az ételek sűrítésére a betegek táplálásában Jól beválik a habarás. A hintést kevés liszttel végezzük, az étel még foyrjon a liszttel. Ha a beteg a rántást jobban szereti, vagy emészté­se rendben van, diétás rántást készítünk. A lisztet barnára pirítjuk és csak ezután ke­verjük hozzá a zsiradékot. Betegnek lehetőleg párolt ételeket adjunk. Némelykor az orvos tiltja a zsírt, olajat, ilyen­kor, vízzel (levesben) vagy saját levében pá­rolunk. Kellemes ízt ad és az étel zsírszegény készítési módját feledteti a beteggel, ha a gő­zölt ételt olajjal vékonyan bepermetezzük. Teljesen zstrtalanul süthetünk alufóliában. Az étel így megtartja aromáját, fzanyagatt, Jól átsül, a beteg szervezet könnyen emészti, A vagdalt húst például sovány sertéshúsból és vízben párolt rizsből elkészítve alufóliába cso­magoljuk és így helyezzük a sütőbe. A diétás étkeztetés legfontosabb eleme az Ízesítés. Ez jelenti a vonzerőt. Ml a pörkölt és sült húsok Izét szeretjük a legjobban. Ezt a pirított zöldségfélék pótolhatják. Az orvossal történt megbeszélés után füstölt gomba, füs­tölt sajt Is adható, illetve felhasználható az ételek Ízesítésére. A paprika Izére emlékeztet a zsírjára sütött paradicsom (színe Is piros). Az ízesítésre jól felhasználható még pl. a cit­romhéj, köménymag, fahéj, tejföl is. 5 ZENIÜNK FÉNYE A szabadbon sok minden felkelti a gyermek érdeklődését. A madarak éne­kelnek, bogarak röpködnek, zümmög­nek. Felhők vonulnak az égen, a fák lombjai mozognak. Sokkal tágabb teret tekint ót Itt a gyermek mint a szobában. Nap mint nap mások a színek, a han­gok. A legtöbb gyermek örül, ha leve­gőre viszik. Jókedvű, élénk, többet mo­zog. A csúszó-mászó gyermeknek a játék a szabadban ezer olyan lehetőséget biztosít, ami a szobában nincs meg: nagyobb a mozgásterület, hepehupás a talaj, lehet mászkálni, futkosni, van homok, víz stb. Egészségesebb, vidá­mabb, változatosabb az élet a szabad­ban, mint a szoba egyhangú, változat­lan környezetében. Milyen Idős kortól kezdjük el a kis­baba levegőztetését? Ez attól függ, mi­lyen időszakban született a baba. Télen csak hathetes korában visszük először a levegőre. Az újszülöttnek még egyen­letes hőmérsékletre van szüksége. Ám nyáron, ha hűvös a szoba és a szabad­ban megfelelőbb a hőmérséklet, vagy kánikulában, ha fülledt a szoba levegő­je és a szabadban Inkább találunk hű­vösebb helyet — vigyük ki újszülött ko­rában Is. Természetesen szélmentes, ár­nyas helyet keressünk, s csak annyi ideig hagyjuk klrjt, amíg a hőmérséklet 20-25 fok. Hathetes kora után azonban minden­nap töltsön a csecsemő hosszabb Időt a szabad levegőn. Először egészen rövid időre visszük ki, s naponta meghosszab­bítjuk a klnt-tartózkodás Idejét. Szók­­ta'áskor csak addig maradhat szabad levegőn a kisbaba, amíg jól érzi magát. Még percekre se hagyjuk kint, ho ennek az ellenkezőjét észleljük. Soha se szok­tassuk a csecsemőt erőszakkal a leve­gőhöz. Ha tiltakozik, ha nyugtalan, ha sír, abba kell hagyni a levegőztetést. Fokozott óvatosságra van szükség, ha elalszik a baba a levegőn. Ilyenkor nem jelzi sírással, nyugtalansággal ha fázik, vagy ha melege van. Nekünk kell tehát résen lenni; figyelni az alvó kisbabát. Ha kipirul, megizzad, nem kell úgy be­takarni, esetleg leveszünk róla valamit. Ha elsápad, szájaszéle lllás árnyalatú lesz, jobban be kell takarni, vagy be keli vinni a levegőről. Nemcsak a csecsemőt, de a nagyobb gyereket Is óvatosan, lassan kell hozzá­szoktatni a szabad levegőhöz, ha valami­lyen oknál fogva, pl. betegség miatt el­szokott a kinti levegőtől. Ha a gyermek gyengélkedik, de láza nincs, klvlhetjük a levegőre. Lázasan azonban csak ak­kor vigyük ki, ha ezt az orvos megen­gedi. gyermekláncfűlevél, ördögharaptafű, cickafarkfű, kamilla, ezerjófű, citromfű, csalánlevél, pásztortáskafű, papsajtlevél. VADKOMLÓ A vadkomló (Humulus lupulus) az eperfafélék családjába tartozó, vízpar­tokon, árokpartokon, nyirkosabb cserjé­sekben élő fákra, bokrokra felkapaszko­dó növény. Levelei átellenesek, hosszú nyelűek, széles, tojásdad kerületűek, 3—5 karéjúak, érdes tapintásúak. Por­tás virágai kicsinyek, fehéres-zöld szí­nűek, Termös virágzata sűrű virágú ál­fűzés. A teljesen még nem érett, zöld színű termés füzéreit kell gyűjteni. Teája idegnyugtató, enyhe altató hatású. Ház­tartásokban kenyérsütéshez is használ­ják. Álmatlanság elleni teakeverék: ánizs­mag, árvacsalán, borsmentalevél, csip­kebogyó, édesgyökér, édesköménymag, komló virág, kakukkfű, majoránna. MINDEN HÉTEN“--! LEGYTANÁCá TORNÁZZON VELÜNK! Alsó lábszár- és bokaerösitö gyakorlat Nyújtott karral a fal mellé állunk és megjelöljük, milyen magasra érünk. Guggolásból lendületet veszünk, felugrunk es ujjaink hegyével megérintjük a falat s centiméterrel lemér­hetjük, mekkorát ugrottunk. Ügyeljünk arra, hogy lábujjhegy­re essünk vissza a talajra. Az elrugaszkodásnál karlenditéssel is segítsünk, hogy minél magasabbra ugorhassunk. A gyakorlatot megismételjük: Korosztály: Nők: Féifiak 35 évig 6 x 8 x 36 50 évig 4 x 6 x 50 év felett 3 x 4 x

Next

/
Oldalképek
Tartalom