Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-14 / 3. szám
SZEMÜNK fénye Sok fiatalasszony, aki gyermeket vár, nem tudja, mik a terhesség jelei. Az első jel, amelyet minden nő ismer, a menstruáció késése. A továbbiak — az emlők megduzzadása, fájdalmassá válása, „csípős érzés" a mellbimbókban, hányinger a reggeli ébredéskor, gyakori vizelési inger, álmosság, aluszékonyság, idegesség, ingerlékenység, az addig kiegyensúlyozott nő könnyen sit, szeszélyesen megkíván egyes ételeket, másoktól viszont undorodik. Mégsem mondhatjuk azonban, hogy ezek bármelyike biztos jel lenne. Ha azonban egy nőnél több is előfordul a fenti jelekből, az azt jelentheti, hogy terhes. Ezek a jelek általában az anya szervezetének olyan változásait vezetik be, amelyek lehetővé teszik a fejlődő magzat szükségleteihez történő alkalmazkodást. Az emlők növekedése a szoptatást szolgálja, az emlőmirigyek száma megnő és fejlődésnek indulnak. A gyakori vizelési ingernek a növekvő méh az oka, amely ♦ egy kissé megváltoztatja helyzetét és nekitámaszkodik o húgyhólyagnak. Azonban a terhesség bekövetkezhet ezek nélkül a jelek nélkül is, és az is lehetséges, hogy a felsoroltak közül csak egy-kettő lesz észlelhető. Ha valaki sürgősen meg akar győződni arról, hogy terhes-e, ez laboratóriumi vizsgálattal rövid idő alatt megállapítható úgy, hogy a terhes-gyanús nő vizeletéből befecskendeznek egy keveset a kísérleti állatba és bizonyos idő múlva megvizsgálják. Ha az állat egyes szervein jellegzetes változások történtek, ez azt jelenti, hogy a nő terhes. TORNÁZZON VELÜNK! Szép testtartást biztosító gyakorlat Egyenes háttal ülünk a széken, ujjunk hegyével oldalt megérintjük a vállunkat, könyökünket erősen hátra szorítjuk. Fejünket egyenesen tartjuk, nyakunkat megfeszítjük. Ilyen helyzetben maradunk kb. három másodpercig. Azután lazítunk, karunkat leengedjük, kezünkkel a szék szélére támaszkodunk. A gyakorlatot megismételjük: Kor Nők Férfiak 35 évig 12a 12 X 36 -50 évig 10 < 10 < 50 éven felül 8 X 8 X A NO KÉRDEZ tf a szociológus válaszol A társadalom legkisebb sejtje a család. A legkisebb és egyben a legfontosabb, mert ebbe a kis közösségbe tartozó két, három, hat vagy tíz embernek életmódja, életkörülményei, ellátottsága, nyugalma, biztonságérzete rányomja bélyegét az egész nagyközösségre, tükörképe a társadalom életszínvonalának, fejlettségének. A korunkban végbemenő változások új követelményeket támasztanak a családdal szemben is. Ezekkel a követelményekkel arányosan új feladatok kerülnek előtérbe. Hogyan lehet az egyenjogúságot a családon belül biztosítani? Melyek a családi harmónia fejlődésének előfeltételei? Miként lehet megkönnyíteni a nők munkáját? Ilyen és ehhez hasonló kérdések elemzése foglalkoztat mlndannyiunkat, mindenekelőtt a szociológusokat. Az elmúlt év decemberében a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete és a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága háromnapos szemináriumot rendezett a család és a nők problémáival foglalkozó tudományos dolgozók számára. Az előkészítő bizottság egyik tagja PhDr. Jolana Jancovicová, CSc., a SZNSZ tudományos dolgozója, a Szlovák Szociológiai Társaság alelnöke, a család szociológiájával foglalkozó szekció vezetője volt, akihez ebből az alkalomból néhány kérdést intéztünk. Mióta foglalkozik tudományos szinten ezzel a társadalmi jelentőségű problémával? Éppen egy évtizede annak, hogy a marxista elveken alapuló szociológiai kutatás hazánkban ütemesebb fejlődésnek indult. Magam Is rögtön a kezdetben bekapcsolódtam a kutatómunkába, hogy tőlem telhetőén hozzájáruljak a nők munkafolyamatba való bekapcsolódása pozitív és negatív vetületeinek feltérképezéséhez országos méretben. Tanulmányi úton Jártam Lengyelországban, résztvevője voltam Franciaországban és Bulgáriában a család és a nők kérdéseivel foglalkozó világkongresszusnak és azt láttam, hogy ennek a kérdésnek rendkívül nagy figyelmet szentelnek szerte a világon. Lényeges eltérések vannak azonban ezen a problémán belül a szocialista és kapitalista országokban. Mert nálunk a nők munkaviszonya állandó jellegű, társadalmi termelésünk egész folyamata elképzelhetetlen a nők munkája, szakértelme, tudása nélkül, a női munkaerő fontos alkotóeleme a szocializmus építésének. A kapitalista országokban viszont a nők foglalkoztatása csak ökonómiai kérdés és nem politikai program, tehát a kapitalista társadalmi rendszer szociológusainak feladata szőkébb területre összpontosul. Mi tette szükségessé a Smolenicén megtartott szeminárium összehívását és kik voltak a háromnapos tanácskozás résztvevői? Amint már említettem, tíz esztendeje folynak a család és a nő helyzetét felmérő kutatások; jegyzetek íródnak, jelentések készülnek, tapasztalatok halmozódnak, vélemények, javaslatok születnek politikai és társadalmi életünk egyes területein. Többek között az egészség-, oktatásügyben, a nemzeti bizottságok hatáskörében. Más szempontból készít felmérést a közgazdász, a pszichológus, mást az igazságszolgáltatásban dolgozó szociológus. A találkozó célja elsősorban az volt, hogy összegezzük ezeket a felméréseket és teljes képet, pontos áttekintést nyerjünk az elvégzett munkáról. Meglepetésszerűen érte az előkészítő bizottságot, hogy felhívásunkra negyvenöt intézmény küldte be jelentkezését a szemináriumra és a felszólalások során a három nap alatt harminc családanyai nemes és igényes hivatása többletterheinek megkönynyítését kell a társadalomnak vállalnia. Konkrétan például a gyermekóvó intézmények minőségét kell javítani, hogy legyen felügyelet a beteg gyermek mellett is, vagy hogy az óvoda és bölcsőde dolgozói nevelő hatást gyakoroljanak a fiatal házasokra, védenceik szüleire is. A tanácskozáson Lengyelország kettő, Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság egy-egy szakembere is jelen volt, akik tájékoztattak bennünket sajátos problémáikról és hasznos tapasztalatokat nyújtottak ót. Javasolták, hogy a szocialista országok szakemberei között legyen rendszeres az ilyen jellegű munkaértekezlet. Ha lehet a KGST szintjén. nagyon értékes, konkrét adatokkal alátámasztott hozzászólás hangzott el. A szociológiai felmérések világosan és részletesen tükrözték, milyen sajátos problémákkal küzd például egy hatalmas gyárkoloszszusban, az egészségügyben vagy életünk más területén dolgozó nő. Sokszor elmondtuk már nagy általánosságban, hogy kettős feladat, dolgozó nő és anya egy személyben. Hogyan tükrözi a felmérésekben legalább egy konkrét számadat a második műszak tehervállalását? Ha nők munkakörülményeiről beszélünk, nemcsak az üzemekre, iskolákra, földművesszövetkezetekre gondolunk, hanem az otthonra, a háztartásra is. Ezen a téren kell a javulásnak beállni, mert a nők még mindig rengeteg időt fordítanak a család ellátására. Hogy mennyit? A statisztikai adatok szerint országos viszonylatban évente hat milliárd órát rabol el a háztartásvezetés a hazánkban élő dolgozó nőktől, ugyanannyi időt, mint amennyit hazánk ipari termelése igényel a dolgozóktól. A szeminárium végén kialakult élénk vita is azt húzta alá, hogy a dolgozó nő Az értékes felmérések kétségkívül jó alapul szolgálnak a további munkához, a problémák sürgős felszámolásához. On szerint a smolenicei találkozó — a javaslatok, határozatok, feladatteljesítések — eredményei mikor jutnak el hozzánk, dolgozó nőkhöz — anyákhoz? A szociológus, a tudományos dolgozó kutat, felmér — de nem rendelkezik. A feladatok elosztása és realizálása a hivatalos szervek dolga. A tanácskozáson olyan politikai és közéleti személyiségek vettek részt, mint Elena Litvajová, a SZNSZ KB elnöke, Olga Vacková, a Csehszlovák Nőtanács vezértitkára, Ludovít Kozár mérnök, az SZSZK munka- és népjóléti miniszterének első helyettese és még több olyan tisztségviselő, akinek legbensőbb ügye a nőket érintő problémák mielőbbi megoldása. Részvételük biztosítéka annak, hogy sürgős intézkedések történnek és az eredményt, a pozitívumot, a közeljövőben érezni fogjuk. Beszélgetett: JANDANÉ H. MAGDA
