Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-01-14 / 3. szám
Felhívás A CSEMADOK Központi Bizottsága, a bratislavai Népművelési Intézet (Osvetovy ústav), a Szlovákiai Írók Szövetsége magyar szekciója, a Madách Könyv- és Lapkiadó n. v., az Irodalmi Szemle, a Nö, a HÉT, az Üj Ifjúság, valamint a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztősége „Nagy évfordulók“ címmel országos irodalmi vetélkedőt hirdet — Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. — Petőfi Sándor és Madách Imre születésének 150. — 150. évfordulója alkalmából. A vetélkedő célja, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók jobban megismerjék a költők életpályáját, műveit, a kort, melyben éltek és alkottak. és alkalom arra, hogy tisztelegjünk a három klasszikus, nagy magyar költő emlékének. A vetélkedő 1973. január 1-vel kezdődik és májusban a Jókai-napokon ér véget. AZ ORSZÁGOS IRODALMI VETÉLKEDŐ FELTÉTELEI ÉS SZERVEZÉSI SZABÁLYAI: 1. A vetélkedő négyfordulós: helyi, járási, országos elődöntő és döntő. 2. A vetélkedő első fordulóját (helyi) 1973. február 28-ig, a járási döntőket 1973. március 31-ig, az országos elődöntőket 1973. április 29-ig, a döntőt 1973. május havában, a Jókai-napokon tartjuk. 3. A négy fordulós irodalmi vetélkedő anyagát a rendező szervek biztosítják, nevezetesen: jelentkezési lapok a vetélkedőre, kérdések és a helyes válaszok a vetélkedőt vezető bizottságnak, egységes értékelő lap. Továbbá: műsoranyag az ünnepi rendezvényekhez. 4. A vetélkedőre korhatár nélkül benevezhetnek: CSEMADOK helyi szervezetek, könyvtárak, népművelési intézmények, Nőszövetség, SZISZ- alapszervezetek, iskolák kollektívái. A benevezés lehet csoportos (3 személy) és egyéni. 5. A jelentkezési lapot a vetélkedőre az illetékes CSEMADOK járási titkárságon kell kérni és a kitöltés után ugyanoda kell beküldeni. A kellő mennyiségű jelentkezés után a járási szervező bizottság (irodalom-népszerűsítő albizottság) a jelentkezési lapon feltüntetett zsűri elnökének megküldi a vetélkedő anyagát. 6. A vetélkedő minden fordulójában minden versenyzőnek mindhárom témakörben (Csokonai, Petőfi, Madách) indulnia kell. A vetélkedőt háromtagú zsűri vezeti és értékeli (egyenként 0—5 pontig). Az I. fordulóból a zsűri a legmagasabb pontszámot elért versenyzőt (csoport vagy egyén) juttatja a járási döntőbe. Egyenlő pontszám esetén a zsűri az erre a célra tartalékolt kérdést adhat fel a versenyzőknek, hogy eldöntse az elsőbbséget. 7. A négy fordulós irodalmi vetélkedőre benevezett résztvevők kizárólag a központi szervező bizottság megbízásából elkészített kérdésekre kötelesek válaszolni. A kihúzott kérdés érthető felolvasása után a zsűri 2 perc gondolkodási időt biztosít a versenyzőnek, A megadott idő után további 2 percen belül kell megfogalmazni a helyes választ. Elégtelen válasz esetében a . zsűri másik versenyzőtől kérheti a kérdés helyes megválaszolását. Minden versenyző azonos mennyiségű kérdésre köteles válaszolni, melyet a zsűri határoz meg a versenyzők létszámától függően. 8. Az irodalmi vetélkedő kérdéseinek helyes válaszait a zsűri az illetékes szervező bizottságtól kapja meg lepecsételt borítékban, melyet a zsűri elnöke csak a vetélkedő előtt egy órával bonthat fel a két bizottsági tag jelenlétében, majd a verseny befejezése után ugyancsak leragasztott borítékban köteles átadni a szervező bizottságnak. 9. A járási döntők 3 tagú zsűrijét a járási szervező bizottság nevezi ki. A járási döntőkről az első két helyezett jut tovább az országos elődöntőkre. 10. Az országos elődöntők (és a döntő) zsűrijét a központi szervező bizottság nevezi ki. Az országos elődöntőkről az első három helyezett jut a döntőbe. 11. A vetélkedő I. és II. fordulójával járó költségeket a résztvevők, az országos elődöntők és a döntő költségeit a központi rendező szerv fedezi. , 12. Az országos irodalmi vetélkedő döntőjének résztvevőit a versenyt meghirdető intézmények díjakkal jutalmazzák. Bratislava, 1972. december A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA Homéroszért hét város versengett, Kolumbusz szülőhelyének három város tartotta magát. Az utód mindenütt érzi, hogy adós múltjának. A magyar líra világirodalmi szintű mesteréért, Petőfi Sándorért immár másfél évszázada pereskedik több Duna—Tisza közti város, kutatgatván, kérdezgetvén, hol és mikor pillantotta meg a napvilágot. A kutatók egy része perdöntőnek tartotta a Szülőföldemen című költeményt, amely így kezdődik: Itt születtem én ezen a tájon. Az alföldi szép nagy rónaságon, Ez a város születésem helye, Mintha dajkám dalával vón tele, Most is hallom e dalt, elhangzott bár: „Cserebogár, sárga cserebogár!" A hatszakaszos, híres vers 1848. június elején, valóban Kiskúnfélegyházán íródott. De nemcsak a verset tartották bizonyítéknak. Petőfi is ezt mondta önmagáról, ezt jegyeztette be esketéskor az erdőd i katolikus egyház házassági anyakönyvébe. így tudta róla színésztársa, Szuner Károly. Erről volt meggyőződve Arany János és Lisznyai Kálmán, a háromszéki származású, palóccá lett jurátus, aki az 1843-as pozsonyi országgyűlésen ismerkedett meg Petőfivel és mindhalálig barátja maradt. A félegyházi születés mellett kardoskodott Gyulai Pál, a nagyhatalmú kritikus és irodalomtörténész. aki 1858-ban rokonságba került az elhunyt költővel, mert feleségül vette Szendrey Júlja húgát. Máriát. ..Ezelőtt három évvel“ — írta egyik vitairatában. — „tudakozva Petőfi szülővárosát, barátiai és tanulótársai hol Szabad-Szállást, hol Félegyházát emlegették. Ez utóbbit fogadtam el, nemcsak mert Petőfi egyik rokona is ugyanezt erősité, hanem leginkább azért, mert maga Petőfi is e várost vallotta szülővárosául egyik költeményében ... Hitelt adok e soroknak és hitelt adok máig is...“ Az első elperlés és az első fordulat 1857-ben következett be. Sárkány János kiskőrösi evangélikus lelkész megtalálta és nyilvánosságra hozta a helyi keresztelési anyakönyvben a Petőfire vonatkozó bejegyzést. A megsárgult lapok szerint a Túróc megyei születésű Hrúz Mária és Petrovich István öt-1— Petőfi Sándor állítólagos szülőháza Kiskőrösön. A rajzoló, Pörge Gergely a Benczúr mesteriskola növendéke volt. Az épület az egykori bizonyíték szerint „zsellér állományú ház, szalmafödéllel, 130 négyszögöl területtel..." A költő születésének idején egy megözvegyült borbélymester, Makovinyi Márton tulajdona volt. Petőfi édesanyja, a Túróc megyei származású, szelíd szlovák asszony, Hrúz Mária. A családjáért élt, 1849-ben halt meg, néhány hónappal megelőzve elsöszülött fiát és néhány hónappal túlélve urát. 'A Pest megyei Kartalon született „a jó öreg", ahogy Petőfi számos versében nevezté édesapját, Petrovich Istvánt. Szegény embernek született, keserves munkával kereste mészárossegédként, majd hússzék bérlőjeként kenyerét. A szabadságharcban „vén zászlótartódként (ezek Petőfi szavai) részt vett Jellasics táborszernagy seregének megkergetésében. HOL SZÜLETETT PETŐFI? évi házasság után született gyermeküket, 1823. január 1-én, Viczián János és felesége, Szeknodraczky Zsuzsanna keresztszülők jelenlétében Alexander néven megkeresztelték. A Petőfi-kutatók mai álláspontja szerint ennyi az egész, ami a költő születéséből vitathatatlan adat. Pusztán a keresztelés ténye, semmi több. Ám a kiskőrösiek sem maradtak tétlen. 1861-ben ők állították fel az ország első Petőfiszobrát és gyorsan meg is találták azt a házat, amelyben Petőfi szülei 1821 és 1824 között laktak. Közben egyre-másra bukkantak elő a kiskőrösiek igazát bizonyító okmányok. Megtalálták az aszódi iskola 1837— 38 évi bizonyítványát Koren István tanár úr aláírásával (aki megőrizte az első Petőfiverset, a Búcsúzást). E szerint Alexander Petrovich „Kis- Kőrös“ helységben született. Előkerült a pápai kollégium anyakönyve is, benne Petőfi sajátkezű írásával, amely szerint Kiskőrösön pillantotta meg a napvilágot. Ugyancsak „Kis Kőrös“ van feltüntetve Petőfi német nyelvű katonai törzslapján, amelynek alján ez olvasható: „1841. február 28-án elbocsáttatott a hadseregből.“ A félegyháziak elismerték ugyan a kiskőrösiek állítását, amely szerint a Petrovichcsalád ott lakott, de a félegyházi születést azzal valószínűsítették, hogy a szülők 1823. decemberének végén rokoni látogatásra mentek bizonyos Petrovich Borbálához, és a feltételezés szerint itt született volna elsőszülött gyermekük. Kiskúnfélegyházán ereklyeként áll ma is az a ház, amelynek homlokzatán márvány felirat hirdeti: „Petőfi Sándor Félegyházát mindig szülővárosának hirdette, s ez a műemlék-épület gyermekkorának színhelye...“ Különös sors: Petőfi születésének és halálának körülményei egyaránt felderítetlenek. Talán soha nem világít be perdöntő módon a kutató reflektora a homályba, amely főleg a „hol“, a „mikor“ és a „hogyan“ körül sűrűsödik. Ma már tudjuk, hogy Homéroszban életműve jelentős. Kolumbuszban az, hogy felfedezte Amerikát, s nem az. hogy hol született. Petőfiben pedig az, hogy magyar nyelven jutott el a világirodalom csúcsaira. És ezen nem változtat, hogy sem azt nem tudjuk bizonyítani, hol született, sem azt, hogy hol porladnak csontjai. SZÜTS ISTVÁN
