Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-19 / 21. szám
A Fából faragott királyfi két tánesosa, Róna Viktor és Kékesi Mária A Fából faragott királyfi Orosz Adél és a kar BARTÓK Dr. LUDMILA PAJDUSÁKOVÁ TOfofaf &cpertttftté$ (Befejező rész) dat kiszakította a világmindenség középpontjából és helyébe tette a Napot. (Mivel a Nap neve görögül helios, ezért az új rendszer neve heliocentrikus rendszer lett.) A Földet megforgatta a tengelye körül, a Holddal együtt Nap körüli pályájára helyezte, azonkívül a tengelyének még egy úgynevezett rotációs mozgást is adott (Ez okozza az ekliptikán a tavaszpont eltolódását). Kopernikusz heliocentrikus rendszere lényegében a következő: a világmindenopernikusz egyházi kötelességei mellett a gyönyörű, csendes tengeröböl fölött elterülő Fromborkban továbbra is elmélyed tanulmányaiban és figyeli az égitesteket. Mint igazi forradalmár tudós nemcsak az elismert tekintélyeket, a bibliát, Ptolemaioszt és Arisztotelészt tanulmányozza, de a középkori görög filozófusokhoz is fordul. Műveikben olvas arról, hogy a Ptolemaiosz féle geocentrikus rendszer mellett léteztek más elképzelések is a világmindenség felépítéséről. Elég bátor ahhoz, hogy kételkedni merjen a geocentrizmus helyességében, különösen azért, mivel a tengeri hajósok sokat panaszolták, hogy a nyílt tengeren csak az égitestek állása szerint tájékozódhatnak. Legfőbb ideje volt megreformálni a naptárt is, mivel a napéjegyenlőséget jelző március 21-e már régen nem esett a napéjegyenlőség idejére, hanem 10 nappal előrecsúszott. Hasonlóképpen az asztrológusok, vagyis a csillagjósok, akik a csillagok állásából találgatták az emberi sorsokat, az égitestek helyzetének az eddiginél pontosabb meghatározását sürgették. A kor emberei tehát elégedetlenek voltak a geocentrikus rendszerből származtatott magyarázatokkal. Itt volt azonban Mikolaj Kopernikusz, aki elég merész volt a világ átalakításához. Közben pedig valójában nem tett egyebet, mint kicserélte a Nap és a Föld helyét, az utóbbiét természetesen a Holdjával együtt. A Földet és a Holo
