Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-05-12 / 20. szám
KULTURÁLIS Fk ÉVFORDULÓKOLGA DMITRIJEVNA FORSOVA (1873. V. 16- 1961. VII. 17) Olga Dmitrljevno Forsova szovjet Írónő szól esztendővel ezelőtt született. Életpályáját rojztonítónőként kezdte. Az irodolombo 1908-ban lépett. Első elbeszéléseit o falusi élet Ihlette, ahol 1890—91-ben, a nagy éhínség idején dolgozott. Regényeit: Égő céh (1927), örült hajó (1931), Holló (1934) o szimbolizmus Jellemzi. Nyugot-Európában tett utazásainak élményeit 1929-ben kiadott »kupola alatt" c. elbeszéléskötetében dolgozta fel és az imperializmust bírálja bennük. Az írónő legfőbb ereje történelmi regényeiben rejlik, amelyekkel nagymértékben hozzájárult a szovjet történelmi regény kifejlesztéséhez. Újszerű hozzáállással, dokumentárls felfogással és történelmi hűséggel alkotott. A történelmi tények feldolgozása közben erőteljesen rámutatott o jelenkor problémáira is. Történelmi regényei: Kőbe öltözve (1925), a Radiscsevről szóló trilógia, a Jakobinus természet (1934), A kazanyi földblrtokosnő (1936), Ártalmas könyv (1939), A Mihajlovi várkastély (1946), amely az orosz építészek hórom nemzedékének története, valamint a dekabristákról szóló „A szabadságharc úttörői“ c. regény. Forsova neve filmforgatókönyvéből is ismert. Társszerzője volt a Palota és hűség c. 1924-ben készített filmnek és önálló szerzője a Pugacsev életéről készült film forgatókönyvének. Munkásságáért Lenln-renddel tüntették ki. KILENCVEN EVE SZÜLETETT JAROSLAV HA5EK Jaroslav Hősek, akit elsősorban híres szatirikus regénye, a „Svejk, a derék katona“ tett közismertté, kétségkívül a világ egyik legnagyobb humoristája. Mókás, nevettető írásaiban azonban mindig ott érezzük az írói szándékot, hogy társadalmáról bírálatot, oz emberi fonákságokról kipellengérező képet nyújtson. Különösen sikeresen valósítja, meg ezt a törekvést .Fekete-sárga panoptikum“ c. kötetében. A kötet elbeszéléseiben a régi .császári és királyi" idők fura, kispolgári figuráit, a vaskolapos és bürökratikus rendszer kiszolgálóit mutatta be. Am Hasek nemcsak az emberi lélek búvárja volt, hanem az állat-lélektannak is kitűnő Ismerője. Nagy állatbarát volt, aki hányatott bohéméletének egy szakaszában mint az .Állatvilág“ c. természettudományi lap munkatársa dolgozott. Ebben az aránylag konszolidált időszakbon meg is nősült, ámbár csak nagy bonyodalmak árán. A menyasszony szülei ugyanis gyónásl Igazolványt követeltek tőle. Végül is egy pap gyónás nélkül is adott neki Ilyen Igazolást. Az újságírói jövedelem azonban vékonyka volt, ezért Halek kutyakereskedést nyitott a felesége nevén és oz üzletet „eblsmerettani intézetnek“ nevezték el. Az állatok lélektanával foglalkozik »Vidám állatkert“ c. kötetének pompás, humoros írásaiban, amelynek különleges zamatot és értéket kölcsönöznek a nyilvánvaló párhuzamok az állatok és egyes emberek magatartása között Szórakoztató, kedves írásokat találunk „A Balaton partján“ c. kötetében. A szívesen barangoló író szatirikus tollal frlcskózza a régi Magyarország .úri és úrhatnám“ osztályának tagjait, ám szeretettel és barátsággal ír az egyszerű, szívélyes nép fiairól. — |go — Gergely Márta: Teréz, a halhatatlan. (Szépirodalmi Könyvkiadó) A József Attlla-díjas írónő légi újabb regénye Brunszvlk Térésről szól, akiben a zeneóriás Beethoven halhatatlan kedvesét sejtették. Lehet, hogy Beethoven így, címzett levele neki szólt, lehet, hogy nem. Erről a titokról talán a jövőben sikerül majd a fátylat fellebbenteni. Egy azonban bizonyos. Brunszvik Teréz valóban halhatatlan. Neve soha nem fog feledésbe merülni, mert törékeny nő létére, nehéz korban rendkívülit tett. Felismerte, hogy a gyermekek nevelésén múlik egy nemyet, egy nép, az egész emberiség jövője, és nogv ezt a nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Elsőként az európai kontinensen, kisdedóvókat alapított. Az ő tartalmas, érzelmekben gazdag életéről ír a szerző, gyengéd beleéléssel, erőteljesen kidomborítva ennek a nagy egyéniségnek alakját. Ugyanakkor felelevenedik előttünk a kor, a 18. század vége és a 19. század első fele, melyben Brunszvlk Teréz élt. Olvasóink különös figyelmébe ajánljuk ezt a könyvet, mert hőse az úttörő munkát végző nőknek egyik kiemelkedő alakja, akinek példája ma Is hat AFORIZMÁK Nem olyan nagy baj, ha valakinek nem ismerik el a szerzőségét. Nagyobb hiba, ha ezzel gyanúsítják. * * * Az ostoba hallgatás néha még kínosabb, mint az ostoba fecsegés. ♦ * * Minél kisebb a kutya, annál dühösebben ugat. *** A motorizmus révén egyes emberek ott végzik az életüket, ahol valaha az emberiség kezdte — a fán. * * * Nem veszítheti el a bizalmat az. akiben úgy sem biztak. *** Abban a pillanatban, amikor túlságosan kezdesz hinni önmagadban, rendszerint hazudni kezdesz önmagádnak. VASZILIJ SZUHOMLINSZKIJ Az igazi ember A száraz sztyeppe kellöt közepén áll egy kút. A kút közeliben pedig egy kit házikó. A házikóban il o nagyapa az unokájával. A kút fölött hottzú madzagon vödör lóg. Arra mennek az emberek, letérnek a kúthoz, enyhítik szomjukát a vízivel, megkötzönik nagyapónak it mennek tovább. Törtint egytzer, hogy a vödör letzakadt it beleesett a milytiges mily kútba. Nagyapónak mátlk vödre nem volt. így nem tudtak többi mivel vizet húzni. Nem volt miből vizet Inni. Reggel egy tzekeres utas állt meg nagyapó házikójánál, A szalma alatt volt vödre. De ahogy rápillantott a kútra, aztán nagyapára is kis unokájára, a lovak közi csapott it továbbhojtatt. — MIliié ember volt ezt — kérdezte a kis unoka nagyapót. — Ezt Ez nem volt ember — lelelte nagyapó. Dilisen egy másik utas állt meg nagyapó házikójánál. A szekér fenekéről, a szalma alól, elővette a vödrét, felkötötte a madzagra, vizet húzott, jót ivott belőle, a maradikot pedig kilötytytntette a száraz homokra. Aztán a vödröt visszatette a szalmába is továbbment. — Miféle ember volt ezt — kérdezte a kis unoka nagyapót — Ezt Ez nem volt ember — felelte nagyapó. Ekkor megállt nagyapó házikólánál egy harmadik utas is. A szekeréről levett egy vödröt, felkötötte a madzagra, húzott vizet, Ivott belőle, majd inni adott nagyapónak is kis unokájának Is. Aztán a vödröt otthagyta a madzagon himbálózni, megköszönte nagyapónak is elment. — Miféle ember volt ezt — kérdezte a kis unoka nagyapót. — Ezt Ez bizonv olyan Igazi ember volt. Egyszóval ember — felelte nagyapó. — tó — fordítósa JÁTSSZUNK EGYÜTT! Kedves Gyerekek I Németi József, régi Ismerősünk-olvasónk, kedves játék elkészítését írta le nekünk. A játék neve: vízimalom. Ügyes kezű gyerekek pár perc alatt elkészíthetik, és jó szórakozást nyújt kint a természetben, gyorsabb folyású, de sekély hegyi patak vagy folyóvíz mellett. A vízimalom kétágas tartója (1) és a „hengere" (2) fűzfavesszőből készül, a lapát (3), pedig két darab lécből. Az elkészítéshez csupán egy zsebkésre van szükség. Az ágas tartórudak hosszúsága attól függ, hogy milyen mély vízbe állítjuk bele. Fontos, hogy szilárdan álljon I A tartórudakra helyezzük a vízimalom „hengerét”, a végén körkörösen befaragjuk, hogy a tortórúdon könnyen foroghasson. Ezt a hengert két oldalról keresztülhasítjuk, és ebbe Illesztjük bele a „lapátokat“. A lapátok olyan hosszúak legyenek, hogy kb. 2—3 cm-re érjenek a vízbe. A víz folyása forgásba hozza a Topátokat. Jó szórakozást! A kertben különleges zöldségfélék nőttek. Találjátok ki, melyik levélzet melyik zöldséghez tartozik. Legjobb lenne, ha le is rajzolnátok, és a rajzokat küldenétek be. A legjobbakat jutalmazzuk I Címünk: Nő szerkesztősége, 801 00 Bratislava, Pralská 5. Gyermekeknek. A lapunk 14. számában közölt rejtvény megfejtése: Aki tanul, az tud, Jutalomban részesülnek: Tóth Zsuzsa, Tvrdoíovce (Tardoskedd), Benkovlcs Klára, Samorfn (Somorja), Both Edit, Vei. Cetín (Nagycétény). ’¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥»¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*
