Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-31 / 14. szám

sokat tesz a társadalom a családért, a fiatal házasokért. Különös figyelmet for­dítanak az anya- és csecsemővédelemre. A szülő anya 20 hetes fizetett szabadságot és ingyenes csecsemőkelengyét kap. Ezen­kívül, ha az anya igényt tart rá, a szülés utón — a szülési szabadságon túl — há­rom évig tartó fizetés nélküli szabadságot és havi 600 forint gyermekgondozási segélyt kaphat. Ezt a lehetőséget az utolsó öt esztendőben 350 000 kismama vette igény­be. A családalapítás, az otthonteremtés terhét a fiatal házasoknak az állami ifjú­sági takarékbetéttel, 1971 júliusában élet­­belépett szociálpolitikai kedvezménnyel és kedvezményes hosszú lejáratú építési köl­csönnel igyekeznek mérsékelni. A szociál­politikai kedvezmény a bérlakásoknál a lakbért az első gyermek után 20 százalék­kal, minden további gyermek után 25—25 százalékkal csökkenti. Szövetkezeti laká­soknál a vásárlóknak gyermekekként 30 ezer forintot enged el az állami kölcsönből a Magyar Népköztársaság. Ezek a felvillantott számok, a Magyar Népköztársaság eredményei, egy olyan szocialista társadalom fémjelzői, amely megbecsülést, egyenjogúságot és bizton­ságot nyújt az embereknek, az ország né­pének. — hm — A megváltozott falu: parasztasszonyok hátikosarban viszik a gázpalackot haza, a faluba exportálják. Magyarország a világ gyógy­szergyártó államai között az igen előkelő 12. helyen, míg az egy lakosra jutó gyógy­szerexportot illetően 2. helyen áll a vilá­gon. A magyar import és a szocialista orszá­gok együttműködése egyik nagy eredmé­nyének számít a múlt év őszén üzembe helyezett Barátság II. szovjet—magyar olaj­távvezeték. A kőolajvezeték évi kapacitása ugyanis mintegy 10 millió tonna kőolaj lesz. Dinamikus fejlődés jellemzi a magyar külkereskedelmet is, amely a gazdaság­­irányítás új rendszerének bevezetése után különösen nagy lendületnek indult. 1972- ben az összkülkereskedelmi forgalom a ko­rábbihoz viszonyítva kb. 11 százalékkal nö­vekedett és 70 milliárd devizaforintot tett ki. A legnagyobb növekedés a gép és szállítóeszközök kivitelénél volt észlelhető, de meghaladta az átlagot az élelmiszer­­ipari anyagok, félkésztermékek, alkatrészek és fogyasztási cikkek kivitele is. A szocia­lista államokba irányuló élelmiszerexport ebben az esztendőben is átlag 7 százalék­kal bővül. A magyar közoktatási hálózat jelentősen kiszélesedett és demokratizálódott az el­múlt huszonnyolc esztendő alatt. Az általá­nos fejlődésre jellemző, hogy míg az 1937/38-as tanévben mindössze 33 901 gye­rek végzett az elemi iskolákban, az általá­nos iskolában 1,1 millió gyerek tanul. A demokratizált iskolarendszer megváltoz­tatta a tanulók összetételét. Ennek ered­ményeként ma már a középiskolai tanu­lóknak több mint fele, a főiskolai hall­gatóknak 42—44 százaléka munkás- és parasztszülők gyermeke. A magyar oktatás­ügy eredményei olyan kiválóak, hogy ko­moly nemzetközi érdeklődés kíséri a ma­gyar oktatási módszereket. Az óvodában kezdődő zenetanítás után a tudományos­technikai forradalom legfontosabb oktatás­ügyi teendői a komplex matematika-taní­tási kísérletben nyilvánulnak meg, amely mór első szakaszában nemzetközi érdeklő­dést keltett. 1974 szeptemberétől az általá­nos iskolák 1. és 5. osztályában a kísérlet eredményei alapján kidolgozott új tanterv lép életbe. A gazdasági és kulturális eredmények mellett meg kell említeni azt is, miiven Ha az utcán találkozol vele, egyszerűen öltözött fiatal­ember. Nemcsak hazájában népszerű, tehetségének, szerény­ségének hírét messze a határokon túl röpítették filmjei, tévé­játékai. Arról is híres, hogy szinte a torkára forr a szó, ha önmagáról kell beszélnie. — Az én szerelmem a színház és minden, ami művészet — mondta, amikor a budapesti FÉSZEK-ben, a művészek híres találkozóhelyén kötélnek állt. — Maga Kodály mond­ja, hogy a lelki egészség tulajdonképpen a jó művészettel való tápláltság. A magam tapasztalata szerint a mi társa­dalmunkban a művészet a vitamin, ami szellemi jóllakott­ságot, jó közérzetet ad. Nemrég elhunyt nagy mesterem, Pécsi Sándor mondta: „A munkád a fontos, fiam, a siker megjön magától is. Az, amit a nézők este a színházban vagy a tévé képernyőjén látnak. A jó színész mindig megtalálja a jó szerepeket, ahogy a jó szerepek is rátalálnak a jó szí­nészre ..." És itt van másik példaképem, szegény jó Kiss Manyi mondása: „A közönséget minden este meg kell hódí­tani. A nagy színész az, aki minden este el tudja hitetni önmagáról, hogy maradandót alkotott . . .“ Elmondja, hogy fényképekért, autogramokért ostromol­ják. Soha nem küld senkinek. Viszont szívesen eljár iskolák, egyetemek, ifjúmunkások, fiatal falusiak találkozóira, vita­délutánjaira. Ha szabadnapos, színházba megy, vagy lemez­játszón zenét hallgat. Mozarttól Lisztig, Kodályig, a nép­dalokig. A muzsika úgymond, .feltölti“. Minden nyáron felszedi sátorfáját és milliók módjára utazik. Turistaként bejárta már fél Európát, Moszkvától Londonig, Berlintől Rómáig. Járt Csehszlovákiában, élményei vannak Bratisla­­vából és a többi városból. Talán az idén bejárja Petőfi út­jait, persze gépkocsival. Soha nem alszik el olvasás nélkül, bármilyen fáradt is. Petőfi, Madách, Katona, Mikszáth, József Attila, Kosztolá­nyi, Móra, Tömörkény, Illyés Gyula műveit olvassa. No és a világirodalom, főleg a drámák (amelyeknek egy részét eljátszotta már színpadon), meg derűs írók, mint Karinthy, Capek, Haäek pihentetőnek. .Olyan sok író van, akit el kellene olvasni és az élet oly rövid . . . Nincs időm rossz könyvet olvasni“ — mondja. Pályájáról azt kell tudni, hogy a gimnáziumban szabadult ki lelke palackjából az a bizonyos goethei „bűvészinas“. Verseket mondott és egy szép napon idős tanárja rábízta a Bánk bán címszerepét. Mostanában egy vak fiú szerepére készül. Mindössze huszonnyolc éves és az ötvenedik filmjéhez közeledik. A legemlékezetesebb az első, a Jókai regényből forgatott Kőszívű ember fiai. Még főiskolás volt, amikor magára ölthette a szabadságharc egyik katonájának uni­formisát. Aztán a Fiúk a térről következett, amelyben azt játszotta el, hogyan lesz egy utcagyerekből öntudatos kom­munista. És mennyi más következett még! Az Apa, amely­ben egy árvagyerek apja nyomait keresi. A Szerelmesfilm, az Alvilág professzora, a Szerelmi álmok, amelyben ő volt Ferenc József, aki elfelejtette meghívni az alkotót, Liszt Ferencet a Koronázási misére. Volt üldözött A, gyilkos a házban van című filmben, egyszerű diák a Kosztolányi regényéből faragott Aranysárkányban, majd operetthős a Csárdáskirálynő filmváltozatában. A Holtágban egy sze­relmes fiatalembert, egy szerb Rómeót alakít. Ismét Jókai: a Rab Ráby, ezt követte a Bors, a Legenda a páncélvonat­ról, amelyek a forradalmak idejébe vezetnek. Leonyid Andre­­jev regénye nyomán készült Kormányzó-ban együtt játszott Páger Antallal. Híre volt a Sarkadi novellából forgatott A gyáva című filmjének. Szinetár Miklós ő rá bízta Ádám alakját Madách remekében, Az ember tragédiájában. És amire a legbüszkébb: filmen megfogalmazhatta a kopókkal vívott tűzharcban elesett Ságvári Endrét a „Harminckét nevem volt“ című filmben. Amikor kilép a kapun, Petőfi Szeptember végén című költeményét mondja. így idézi fel emlékezetében a világ­­irodalom egyik legszebb szerelmes versét. Ifjúmunkások közé megy, Petőfi estre. SZÜTS ISTVÁN Bár Madách szüle­tésének százötvene­dik évfordulóját há­rom héttel Petőfié után ünnepeljük, a Magyar televízió már bemutatta Az ember tragédiája képernyőre alkal­mazott változatát. — Képünkön Moór Mariann (Éva) és Huszti Péter (Adám) a Paradicsom Kép­ben. A Madách Színház mutatta be Németh László: „Bodnárné" című drámáját. Ké­pünkön Almási Éva és Huszti Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom