Nő, 1973 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1973-02-10 / 7. szám
tok, Hogy próbálkozzam a Zeneművészeti Főiskolán. Először nem sikerült, eltanácsoltak. Bosszúsan újra próbálkoztam. Másodszor úgy ment minden, mint' a karikacsapás és azóta az öt esztendőre kiszabott tananyagot, két évre sűrítve végeztem el. Most már az Operaház ösztöndíjas magónénekesnője vagyok. Operaszerepem még alig volt. Megemlíteném a Carment, meg két Wagner operát. Nem tagadom, nehéz küzdelem, önsanyargatás idáig eljutni. De megérte. Nekem o mindennapos éneklés annyi, mint másnak a falat kenyér. Egyszerűen életszükséglet. Népdal, operaária — mindegy. Ha nem énekelhetnék, olyannak érezném magam, mint akinek kezétlábát összekötötték. Mindenkinek csak ezt ta Tácsolhatom : énekeljen. A maga és barátai, rokonai örömére. A torok a legolcsóbb és a legszebb hangszer. Hogy is mondja Kodály? „Aki korán rákap a jóra, a szépre, azon később nem fog a rossz ..." A szép muzsika megszelídít, humanistává tesz, aki megtanulja az emberi tudás, a tehetség tiszteletét. A muzsikában már megvalósult a nemzetközi békés együttműködés. A zenész együtt tud működni egy határokon kívüli komponistával, még olyannal is, oki esetleg évszázadok óta örök álmát alussza. A művész országhatárokon túl közönségével is tarthat kapcsolatot, hiszen a rádió és a tévé világgá röpíti hangját. Az egyik pécsi kórusfesztiválon például egy spanyol, német, csehszlovák és egy szovjet kórus működött együtt egy japán karmesterrel. Nekem örökre szóló tanulság: a dal is elegendő, ha az ember tele van a szép utáni vágyakozással, jószándékkal és emberséggel. Irta és fényképezte: SZŰTS ISTVÁN EGY ASSZONY a forradalmi Kubában Vilma Espin, a Kubai Nőszövetség elnöke, aki 1964 óta a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség alelnöke is, a forradalmi Kuba asszonyainak legszebb jellemvonásait testesíti meg. 1930-ban született Oriente tartományban, mint jómódú család gyermeke, és élvezte mindazokat a kiváltságokat, amelyeket a forradalom előtti Kuba ennek a rétegnek biztosított: az egyik legjobb iskolába járt, egyetemet végzett, vegyészmérnök lett. Ez a szakma akkor a férfiak kizárólagos privilégiuma volt. Vilma Espin az egyik első kubai nő, aki az ipari vegyészet problémáival foglalkozott. Az egyetem negyedik évfolyamára járt, amikor 1952. március 10-én Batista katonai államcsínyt hajtott végre Kubában. A fiatal lány azok között volt, akik részt vettek a tiltakozó tüntetéseken és gyűléseken, terjesztették a politikai irodalmat. Santiago de Cubában akkoriban tette meg első lépéseit a forradalom mezején Frank Pais, aki később az egyik legnagyobb kubai politikus lett. ö szervezte meg a Nemzeti Forradalmi Akció szervezetét, amely azután beleolvadt a Július 26. Mozgalomba. Vilma sokat és eredményesen dolgozott ebben a szervezetben. 1954-ben megkapta mérnöki diplomáját, Bostonba ment és aspiráns lett a Massachusetti Műszaki Egyetemen. Mexikón keresztül tért haza Kubába, és találkozott Fidel Castróval, aki a Moncada laktanya ellen intézett roham után ott élt száműzetésben, és fontos utasításokat kapott tőle a Július 26. Mozgalom vidéki vezetői számára. Ettől fogva Vilma Espin minden idejét a forradalmi harcnak szentelte. Frank Pais. vezetése alatt dolgozott, aki általános felkelést készített elő Santiago de Cubában a Granma hajóról 1956-ban partra szállók támogatására. Vilma azt a feladatot kapta, hogy elsősegélynyújtó brigádokat szervezzen. November 30-a, a felkelés napja után Vilma otthona valóságos forradalmi főhadiszállás. December 30-án Batista öt ifjút kivégeztetett. Három pap múlva hatalmas tiltakozó tüntetés zajlott le. Vilma szenvedélyes hangú beszédet mondott a fegyveresek előtt, akik megpróbálták akadályozni a nők akcióját. Ezt követően Vilmánál házkutatást tartottak. Szerencsére senkit sem találtak nála, mert az illegális harcosok megtették a szükséges óvintézkedéseket. Fidel először 1957 februárjában találkozott az illegális harcosok vezetőivel, miután a Granmáról partra szállt. Ekkor Vilma is illegalitásban volt. Beválasztották a Júliusi 26. Mozgalom országos vezetőségébe, nem sokkal Frank Pais halála előtt pedig kinevezték Oriente tartományba a Mozgalom összekötőjének. Ezt a tisztséget töltötte be 1958-ig, amikor a körülmények arra késztették, hogy a partizánokhoz menjen. A hadműveletek befejezéséig a második front soraiban küzdött, amelyet Frank Paisról neveztek el. A front parancsnoka Raul Castro volt. 1959 októberében Santiágóba, Chile fővárosába, összehívták a latin-amerikai nők kongresszusát. Vilmára bízták a kubai szervező bizottság irányítását, majd ő vezette a több mint hatvan főből álló kubai nőküldöttséget. Ezzel rakták le a kubai forradalmár nők későbbi egységes szervezetének az alapjait. A Kubai Nőszövetség 1960. augusztus 23-án alakult meg. Vilmát a szövetség elnökévé választották. A Nőszövetség a forradalom egyik nagy tartalékcsapata lett. A kubai nők ezreinek segített, hogy növeljék kulturális színvonalukat s kijárják a politikai harc iskoláját. Vilmát nemcsak a szép, régi villában, valamelyik gazdag család egykori lakhelyén, a Nőszövetség mai székházában lehet megtalálni, ö vezeti az 1971-ben alapított Gyermekvédelmi Intézetet, irányítja az Élelmiszeripari Minisztérium műszaki fejlesztési igazgatóságát. Vilma Espin a Kubai Kommunista Párt megalapítása óta tagja a Központi Bizottságnak, tagja a Béke-világtanácsnak. Ott van a parasztasszonyok között aratáskor, egyetemi hallgatók között, vitákon, munkások között, mindenütt, ahol az új Kuba forradalmi élete pezseg. Sokat dolgozik a nemzetközi demokratikus nőmozgalomban. 1960-ban Varsóban először vett részt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Tanácsának munkájában, a Kubai Nőszövetség képviseletében, amely akkor lett az NDN tagja. Vilma vezette a kubai nők küldöttségét, az 1963-as moszkvai, az 1969-es helsinki világkongresszuson és 1970-ben a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Vilma férje, Raul Castro, a Kubai Kommunista Párt KB másodtitkára, miniszterelnökhelyettes, a forradalmi- fegyveres erők minisztere. Négy gyermekük van, három lány és egy fiú. A fáradhatatlan, sokoldalú Vilma igen tevékenyen részt vesz mind az alkotómunkában, mind az ország védelmében, állandó kapcsolatot tart Latin- Amerika és más földrészek aszszonyaival. MARGARET RANDOLL
