Nő, 1972 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1972-02-12 / 7. szám
IJasncu CZECHOSLOVAKIA JÁTSSZON velünk! Jó szórakozási, értékes tárgyi jutalmat igér „MESTERSÉGÜNK CÍMERE" versenyünk. Hat hírneves szlovákiai üzem jutalmazza saját termékeiből azokat az olvasóinkat, akik a lapunkban közölt riportok nyomán helyesen válaszolnak az üzemekre, azok termékeire vonatkozó kérdéseinkre. Figyelem! Az alábbiakban közölt „elmerek“ — a versenyünkben résztvevő üzemek védjegyei. A kérdéseinkre levelezőlapon beküldött válaszok csak akkor lesznek érvényesek, ha versenyzőink a megfelelő üzemhez a versenyszelvényként szolgáló „címereket“ is odaragasztják. Olvasóink egy-egy üzemre vonatkozó kérdéscsoportokkal — tehát egy-egy szelvénnyel is versenyezhetnek, de akik minden kérdéscsoportra hibátlanul válaszolnak, bekerülnek a tődijak sorsolásába is. Felhívjuk magyarországi olvasóink figyelmét, hogy versenyünkben a csehszlovákiai olvasókkal azonos feltételekkel vehetnek részt, tehát ha a szerencsés nyertesek ők lesznek, a jutalomtárgyakat elküldjük nekik. Jó szórakozást kívánunk! ELŐZETES következő számunk tartalmából: A fekete város „Mesterségünk, címere" A moszkvai Nagyszínházban Tollal és mikrofonnal OLVASÓINK KÍVÁNSÁGÁRA március elején megjelenik a NO szakácskönyve — ára 6,— Kis Már most biztosítsa postai kézbesítőjénél — mert a korlátozott példányszámra való tekintettel a NO és a Barátnő állandó előfizetőit, olvasóit részesítjük előnyben. Megrendelhető — minden postai kézbesítőnél, postahivatalban, hírlapárusnál. — Magyarországon terjeszti a Magyar Posta Központi Hírlapirodája, Budapest, Vll. Lövölde tér 7. BERNADETTE NEM ALKUSZIK „Bernadette Devlin északír képviselő, aki maga is résztvevője volt annak a tüntetésnek, amelyre a brit katonák tüzet nyitottak, a parlament üléstermében Maudling szavai hallatára a miniszterhez lépett és többször arcul ütötte. „Nem azért vannak minisztereink, hogy hazudjanak" — kiáltotta a képviselőnő. Devlin kisasszonyt a karzat lelkesen megtapsolta.“ Olvastuk a napi sajtóban. Bernadette Devlin a brit parlament legfiatalabb képviselő megnyerő külsejű, bájos fiatal asszony, aki évek óta küzd az írországi ellentétek békés rendezéséért, és meggyőződése, hogy az északírországi zavargások okai a társadalmi viszonyokban keresendők. Bátor szókimondása, elvei miatt már be is börtönözték. De kiszabadulása után egy jottányit sem engedett elveiből és lankadatlan lelkesedéssel harcol az északírországi félmilliónyi katolikus kisebbség jogaiért, de mindjárt tegyük hozzá, hogy nem vallási alapon. Hogyan is kezdődött az ír katasztrófa? Nyolcszáz évvel ezelőtt a pápa II. Henriket Írország uralkodójává nyilvánította. Azóta a britek jogot formálnak Írország északi részére. Fokozatosan olyan politikát folytattak, hogy a katolikus kisebbséget gazdaságilag háttérbe szorították a protestáns lakossággal szemben. Igen találó Bernadette Devlin kijelentése az észak-íroszági viszonyokról, amit a The Times munkatársa készítette interjú kapcsán tett: Sok a nyomortanya, alacsonyak a bérek, egyre elviselhetetlenebb a földbirtokosok kizsákmányolása. Mivel sokan emigráltak és több száz polgárt internáltak, a családok szétforgácsolódtak. Az úgynevezett vallásháborúnak tehát mély politikai és gazdasági okai vannak. A brit katonák nem a rend védelme miatt tartózkodnak Észak-lrorszégban, hanem továbbra is biztosítani akarják az egyre jobban elszegényedő katolikus kisebbség elnyomását, és foggal, körömmel küzdenek azért, hogy Írországnak ez a része továbbra is Angliához tartozzon. Az írországi fejlemények azt bizonyítják, hogy a polgárjogi mozgalmat többé nem lehet megfékezni, mert az egyre jobban erősödik. Neves külpolitikai szakértők és államférfiak olyan nyilatkozatokat is tettek, hogy Anglia még arra is képes, hogy Észak-lrországból egy újabb „Vietnamot“ csináljon. Sajnos a legutóbbi események ezeket a jóslatokat igazolják. Amikor Bernadette Devlin háromezres menet élén végigvonult Londonderry főutcáján,*1700 katonát és 400 fegyveres rendőrt mozgósítottak a tüntetők ellen. Akkor még nem került komolyabb összetűzésre sor. Azonban január 30-án a brit ejtőernyősök vérfürdőt rendeztek. A brit katonák azt állították, hogy mielőtt a tüntetők közé lőttek volna, azok 80—100 lövést adtak le rájuk. Bernadette Devlin, aki a borzalmas vérengzés után nagy tömegek előtt beszélt, ezt a vádat határozottan elutasította. Joggal, mert a 13 halálos áldozat közül egynél sem találtak fegyvert, pedig a katonák azt állították, közülük kettő orvlövész volt. A megfélemlíthetetlen Bernadette Devlin a sortűz után kijelentette, hogy az angol katonaság közönséges tömeggyilkosságot követett el, amit semmivel sem lehet megindokolni Bernadette Devlin rendíthetetlenül harcol 400 ezer választója jogaiért, hazája békéjéért és 6 is azt vallja, amit nyilatkozatában Nagy Britannia Kommunista Pártja tett közzé: A felháborító eseményekért az angol és az északír kormányra hárul minden felelősség. TfT Jl. SZAKACSKÚNVVE Lapunk megjelenésinek 20. évfordulója alkalmából az olvasók legjobb receptjeit, ételkülönlegessógeit gyűjtötte össze a Nő szerkesztősége Tények Árnyékában Kétségtelen, hogy Vietnam — szélesebb összefüggésben Indokína — az amerikai diplomáciai törekvések egyik központi kérdése, olyan tényező, amely mind a nemzetközi politika szintjén, mind az Egyesült Államok belső egyensúlyát tekintve determináns szerepet játszik. Nem véletlen tehát, hogy Nixon elnök a választási kampány küszöbén, pekingi „történelmi jelentőségű“ utazása előestéjén tett újabb kísérletet „bizonyítványa megmagyarázására“, illetve egy olyan csomag tervet helyezett
